Mint arról beszámoltunk, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a piaci várakozásokkal és Virág Barnabás monetáris politikáért felelős alelnök korábbi sejtetésével ellentétben mégsem 100, hanem csak 75 bázisponttal csökkentette a jegybanki alapkamatot, 10 százalékra.
Egyúttal a kamatfolyosó alsó széle, az O/N betéti kamat 9, míg felső széle, az O/N hitel kamata 11 százalékra mérséklődik január 31-étől.
Pedig többen 100 bázispontos vágást is elképzelhetőnek tartottak, ám a többség - mint Virág a tanácsülés után egy órával megtartott sajtótájékoztatóján fogalmazott - a múlt heti "zajok" (itt az alelnök a forint gyengülésére utalhatott - a szerk.) miatt végül egy kisebb mértékű kamatcsökkentés mellett döntött, amint arról laptársunk, a szintén a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Mfor élő tudósításában beszámolt.
A döntésnek az az érdekessége, hogy bár már a korábbi esetekben is előfordultak eltérő javaslatok a kamatcsökkentésre, végül konszenzusos határozat született. Most viszont a különböző vélemények a szavazásnál is megmutatkoztak.
Virág egyébként azt jelezte előre, hogy februárban is hasonló dilemma mentén határoznak a további kamatcsökkentésről, nagy bizonyossággal egy hónap múlva is a 75 és a 100 bázispont lesz a két opció. Ezek közül alapvetően az infláció év eleji változása (lásd átárazások) és a kockázati környezet (jelesül a forintárfolyam alakulása) alapján döntenek.
Az utóbbi napokban jelentősen gyengült, az euróval szemben a 390-es szint fölé is került forint jól fogadta mind a kamatdöntést, mind az MNB-alelnöki szavakat, délután 4 órakor a kedd reggelinél közel 3,5 egységgel erősebben, 386,5-ön cserélt gazdát a hazai bankközi devizapiacon.
Először nem is gondolták problámásnak 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
