Kellően nagy recessziót áraztak már be a tőzsdék?
Félnek a recessziótól az amerikai cégek, derül ki a legfrissebb MLIV Pulse felmérésből, melyben a várható gazdasági visszaesésről kérdezték a menedzsereket. Az Erste Market hírlevele által idézett felmérés szerint az a legjellemzőbb várakozás, hogy a Fed szigorú kamatemelései recesszióba taszíthatják az Egyesült Államokat, miközben egyáltalán nem tartják biztosnak, hogy a recessziós veszélyeket előidéző monetáris szigorítás valóban képes lesz letörni az inflációt. Ami a részvénypiacokat illeti, a válaszadók szerint az idei visszaesés már nagymértékben beárazta a várható gazdasági nehézségeket, így nem várnak további nagy zuhanást a tőzsdéken - igaz, azt sem, hogy év végéig szignifikáns javulás következne.
Kedden mindenesetre a vártnál valamivel jobban indították a napot az európai tőzsdék, többnyire pluszban járnak a vezető indexek. Frankfurtban fél, Párizsban egy százalékkal került feljebb a DAX illetve a CAC40. Jó hír, hogy Kínában enyhítettek a Covid-protokollon: a külföldről beutazók kötelező karantén-idejét lefelezték, ami jót tett a gazdasági kilátásoknak. A kínai jegybank újra kifejezte elkötelezettségét a támogató monetáris politika felé - szeretnék a gazdasági növekedést segíteni, ennek módjaként pedig inkább a hitelezés felfuttatását jelölték meg, mint az esetleges kamatcsökkentéseket. Az ázsiai tőzsdék emelkedéssel zárták a keddi kereskedést.
Olajos dilemma: kivegyék a szép nyereséget, vagy megy ez még feljebb?
A Bloomberg piaci szakírója, Cormac Mullen azt emeli ki az aktuális tőzsdei folyamatok közül, hogy a befektetők kezdenek idegesek lenni az olajrészvények miatt. Az ágazat várható árfolyam-ingadozásának mérőszáma - az Energy Select Sector SPDR Fund hathavi implicit volatilitása - a szélesebb piachoz képest az elmúlt egy év legmagasabb értékére emelkedett. Az energiaipari részvények idén globálisan a kiemelkedő ágazatnak bizonyultak, az MSCI World Indexben egyedüliként vannak a zöld tartományban, ráadásul nem is kicsit: 24 százalékos emelkedéssel. Ez különösen akkor szembeszökő, ha a relatív teljesítményt vizsgáljuk: a globális részvények mutatója ugyanis közben 19 százalékot esett. Az olajrészvények azonban pocsék júniust zártak, közel 14 százalékot zuhantak, ahogy a nyersolaj ára csökkent. Emiatt vannak most nehéz helyzetben a befektetők: most kasszírozzák be a piaci átlagot egyébként még mindig magasan verő nyereségük maradékát, vagy várják ki a volatilitás csökkenését, és bízzanak abban, hogy a bika újra megerősödik? Nehéz döntés, de ahogy a régi tőzsdei mondás tartja:
úgy biztosan nem lehet tönkremenni, ha épp nyereséget veszünk fel.
Maga a globális olajpiac egyrészt a kínálat szűkössége és az ukrajnai orosz invázió hatása, másrészt a keresletet visszafogó világméretű recesszió veszélye között vergődik. Kedden meglehetősen szűk sávban, enyhén emelkedik az ár - a Brent olajfajta hordónként 112 és 113 dollár között álldogál, a WTI 109 és 110 dollár között mozog.
Összességében azért a KBC Equitas friss elemzése szerint hosszú távon továbbra is emelkedő trendben mozognak az olajárak, miután az OPEC két tagja, az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia jelezte, hogy valószínűleg nem tudják szignifikánsan növelni a termelés mértékét. Ez a hír nem túl kedvező, hiszen a kínálat továbbra is szűkös, míg a kereslet nagy az olaj iránt, így akár folytatódhat az olajárak emelkedése.
Budapesten a Mol húz
Ami a budapesti tőzsdét illeti: az előzetes várakozásokkal ellentétben nálunk is pluszban indult a kereskedés, másfél óra alatt 0,7 százalékos pluszba került a BUX-index. A vezető részvények közül nálunk is az energiaszektort képviselő Mol teljesít a legjobban, 1,3 százalékot erősödött délelőtt. Az OTP 0,7 százalékos pluszban jár, a Richter 0,4 százalékkal ér többet, mint a hétfői záráskor. A bluechipek közül egyedül a Magyar Telekom jár mínuszban, a fél százalékot közelíti a veszteség. A 4iG azt jelentette a tőzsde honlapján, hogy ismét saját részvényt vásárolt - a 9,8 millió forintos tranzakcióról itt adtunk hírt.
Minden szem Matolcsy Györgyékre szegeződik
A legfontosabb esemény ma az MNB Monetáris Tanácsának kamatdöntő ülése lesz. Hétfőn újabb történelmi mélypontra zuhant a forint az euróval szemben; bár az MNB mindig hangoztatja, hogy nincs árfolyamcélja, a mostani szintek már egyre inkább kényelmetlenné válhatnak fő mandátuma, az árszínvonvanal stabilitásának biztosítása szempontjából. A mai kamatdöntő ülés alapforgatókönyve az elemzők szerint egy 50 bázispontos emelés, a találgatás most azon megy, hogy vajon mennyire szakad el ettől az MNB - ha egyáltalán elszakad. Az Equilor Befektetési Zrt. elemzői szerint a jelenlegi helyzetben indokolt lenne nagyobb mértékben emelni a kamatokon, az alapkamatot 100 bázisponttal 6,9 százalékra, míg az egyhetes betéti kamatszintet 50 bázisponttal 7,75 százalékra.
Eközben egyre erősebbek azok a hangok, amelyek a mostani kettős kamatrendszer erőteljes egyszerűsítését javasolják Matolcsy Györgyéknek: a jegybanki alapkamatról dönt és kommunikál ma az MNB, miközben irányadónak már az egyhetes betét kamatszintjét tekinti, amiről alapesetben csütörtökön hoz döntést, és nem is feltétlenül ad ki róla közleményt, kommentárt. Ez elég sajátos megoldás, elszakad a nemzetközi gyakorlattól, a külföldi befektetőknek nem igazán átlátható, hogy mit szeretne elérni vele a jegybank.
"A kettős kamatrendszer fenntartása szükségtelen értelmezési bonyodalmakat okoz, ráadásul a hazai kamatemelések eddigi mértéke nem tükrözi teljesen a magyar gazdaság sérülékenysége miatt elvárt magasabb kockázati felárat"
- írta a Privátbankárnak készült szakcikkében Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Magyarország vezető elemzője. Cikkünket előfizetőink itt olvashatják:
A Monetáris Tanács helyzetét nehezíti, hogy az infláció eredeti okaira (a háborúra, a globális energiaár-robbanásra, az alapanyaghiányra, az ellátási problémákra) vajmi kevés ráhatása van, de ha megnézzük, hogy a forint milyen mértékben elszakadt az ugyanilyen globális folyamatokkal szembesülő regionális devizáktól, akkor azért látszik, hogy a "helyi sajátosságainkat", a gazdasági sérülékenységünkből fakadó, inflációt erősítő tényezőket tudja tompítani akár egy erőteljesebb kamatemeléssel, akár a kettős kamatszint igazításával, akár komolyabb szóbeli intervencióval vagy akár tényleges devizapiaci beavatkozással is - a lehetséges sokféle kimenetel miatt a szokásosnál is nagyobb figyelem övezi ezért a mai ülést.
Ma nem csak a kamatok alakulásáról lebbenti fel a fátylat az MNB, hanem közzéteszik a legfrissebb inflációs és GDP-előrejelzésüket is - ebből is nagyon fontos jeleket lehet majd kiolvasni a forint és a monetáris politika várható alakulására vonatkozóan. Természetesen mind a kamatdöntésről, mind a friss előrejelzésekről, mind pedig a jegybanki kommentárokról beszámolunk a Privátbankár.hu hasábjain is.
A forint mindenesetre szép erősödéssel helyezkedik a délután 2-kor esedékes kamatdöntés előtt. A hétfői, 404 forint fölötti euróárfolyamot jelentő csúcsról már az esti órákban lecsorgott 402-ig a jegyzés, kedd délelőtt pedig 400 forinton is jegyezték rövid ideig a közös pénzt (igaz, nehéz megszokni, hogy a 400-as szint már inkább támaszt jelent az árfolyamnak, mint ellenállást...)
Két héttel az Aszad-rezsim bukása után a szíriai menekültek levelet kaptak az osztrák bevándorlási hivataltól, amelyben közlik, hogy eljárást kezdeményeztek a menedékjoguk visszavonására. 
