9p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A háború előtti árfolyamhoz képesti leértékelődés feléért nem a háború és nem az EU, hanem a magyar gazdaságpolitika és a magyar gazdaság sérülékenysége a felelős Török Zoltán, a Raiffeisen Bank Magyarország vezető elemzője szerint.

A háború kitörése előtti 360 helyett ma 400 körül van az EURHUF árfolyam. Mi magyarázza a 40 forintos leértékelődést?

A háború hatása 10 forintos leértékelődés az euróval szemben, további 10 forintos leértékelődés pedig az EU-val való vitához köthető, 20 forintot pedig a hazai sérülékenység és a gazdaságpolitika minőségével kapcsolatos problémahalmaz okoz.

Hova esett a forint? Fotó: Depositphotos
Hova esett a forint? Fotó: Depositphotos

Amikor elkezdődött az idei év, akkor még csak kevés felhőt láttunk a gazdasági kilátásaink egén. Az aktuális európai covid-hullám ugyan még messze nem csengett le, de a lakosság nagyobb része már túlvolt az oltásokon, és azt gondolhattuk, hogy a világjárvány legnehezebb időszakán túl vagyunk. A poszt-covid inflációs probléma ugyan egyre többeket foglalkoztatott, de a jegybankok narratívája, még arról szólt, hogy csak átmeneti jelenségről van szó. És a forint árfolyama megnyugodni látszott, az év eleji 370-es után jöttek a 360 alatti szintek (EURHUF). De a háború megváltoztatott mindent, és mára sötét felhők gyülekeznek mindenfelé. Európa az energia-bizonytalanság rémével kell, hogy foglalkozzon, az élelmiszerválság a küszöbön van és hamarosan dörömbölni kezd, az infláció 40 éves rekordokat dönt az USA-ban és Nyugat-Európában és félő, hogy a probléma évekig velünk marad, egy euró pedig 400 forintot ér. Ez a cikk arra tesz kísérletet, hogy szétszálazza azt, hogy az idei forintleértékelődésben mely okok és milyen mértékben játszottak szerepet. Előre elárulom: az eredménynek nem nagyon fogunk örülni – és ez elég nagy baj.

Összehasonlítási alap

Amikor a forint árfolyampályáját vizsgáljuk, akkor azt érdemes nem kizárólag önmagában nézni, hanem a régiós társakkal együtt elemezni. Egyrészt azért, mert a meghatározó külső hatások (pl. világjárvány, háború, a nagy jegybankok monetáris politikája stb.) jellemzően hasonlóképpen érintik a környező gazdaságokat is mint a miénket, másrészt azért, mert a globális pénzügyi kereskedésben jellemzően egy kalap alá veszik a régiót, rendszerint egy devizakereskedőhöz vagy a cégen belül egy csapathoz tartoznak a régió devizái. Hozzá kell fűzni ehhez azt is, hogy vannak releváns és kisebb jelentőségű devizák. A régiónkban csak a lengyel zlotyi, a cseh korona és a magyar forint esetében beszélhetünk érdemi kereskedési volumenről. Szlovéniában, Szlovákiában és a Baltikumban már rég eurót használnak, Horvátországban fél év múlva kerül sor annak a bevezetésére. A szerb és a román devizapiac meglehetősen kicsi, kevéssé fejlett, hiányzik a devizaspekulációban használatos instrumentumok szélesebb tárháza – vagyis az ottani devizamozgások nem nyújtanak megfelelő viszonyítási alapot az összehasonlító elemzéshez. Messzebb pedig nem érdemes menni: az orosz, ukrán, fehérorosz devizák egy teljesen külön univerzumban mozognak (a háború miatt pedig különösen), mint ahogyan – más okok miatt – a török líra, vagy például a dél-afrikai rand is.

Árfolyam

Tehát, amikor azt vizsgáljuk, hogy a forint árfolyamát milyen mértékben mozgatják a külső tényezők, akkor jó eligazodási pontot nyújt a cseh korona és a lengyel zlotyi árfolyamával való összevetés. Ami az együttmozgáson túlmenően történik a forint árfolyamával az pedig alapvetően belső okokra vezethető vissza. Természetesen nem színtiszta matematikai műveletről van itt szó, hiszen különféle egyedi sajátosságok vannak ebben a képletben cseh és lengyel oldalról is (bár ezeket is azonosíthatók és számbavehetők).

Mit mutatnak az árfolyamgörbék? Egyrészt azt, hogy a háború kitörése hatalmas pánikot okozott és komoly leértékelődést a régió devizáiban: a háború előtti szintekhez képest március első hetének végére a cseh korona 6 százalékot, a lengyel zlotyi 9 százalék, a forint pedig 11 százalékot gyengült. Azonban a kezdeti pánikot követően mindegyik esetben konszolidálódott a piac, visszaerősödtek a devizák. Ez a forint esetében is így volt, hiszen április legelején néhány napig már a 370 szint alatt volt az euró. Ennek részben az volt az oka, hogy akkor a hírek még a béketárgyalásokról szóltak, amelyek alapján nem tűnt teljesen irreálisnak egy közeli tűzszünet tető alá hozásának a lehetősége, másrészt az árfolyamgyengülés miatt kamatemelésbe kezdtek a régiós jegybankok. Aztán április végén megint elromlott a hangulat, a béketárgyalások nem hoztak eredményt, az oroszok pedig stratégiát váltottak, és a déli, valamint a keleti frontvonalra helyezték át a háborút, amivel világossá vált, hogy a háború elhúzódásával kell számolni.

Európai behatások

Időközben azonban a forint pályája látványosan letért a régiós devizák mozgásától. Április elején, alig néhány nappal a választásokat követően az Európai Bizottság elindította a jogállamisági mechanizmust Magyarországgal szemben, egyben pedig befagyasztotta az uniós alapok jelentős részének az átutalását, és továbbra sem került aláírás és pecsét, sem az újonnan induló hétéves EU költségvetés ügyében a kétoldalú megállapodásra, sem pedig az Újjáépítési alap Magyarországra vonatkozó fejezetének az elfogadására. Az elmúlt években hozzávetőlegesen 5 milliárd euró volt a pozitív egyenlege Magyarországnak az EU-val szemben, ez idén egyelőre hiányzik (és ebbe az országnak járó Újjáépítési pénzek nincsenek is még beleszámolva). Ezt pedig a forint árfolyama is jól tükrözte, hiszen a háború előtti árfolyamhoz képest április végén a forint 6 százalékkal, míg a lengyel zlotyi csak 3 százalékkal, a cseh korona pedig 1 százalékkal volt gyengébb. Ha a jogállamisági ügy nem árnyékolta volna be a kereskedést, akkor valószínűleg mi is 370 körüli, nem pedig 380-as euró árfolyamot láttunk volna április vége felé. Tehát a háború hatása 10 forintos leértékelődés az euróval szemben - ennyi és nem több – további 10 forintos leértékelődés pedig az EU-val való vitához köthető.

Azonban a forint vesszőfutása április vége után tovább folytatódott, miközben mind a korona, mind a zlotyi stabilizálódni tudott és ma éppen ott van az árfolyamuk az euróval szemben, mint két hónappal ezelőtt volt. Számokba öntve az a következőképpen néz ki: további 20 forinttal lett drágább az euró, és június végén 400 körül van, ami 5 százalékos további leértékelődést jelent, miközben egy euróért ma is ugyanúgy 4,7 zlotyit és 24,7 koronát kell adni.

Melyek a tényezők, amelyek a forint leértékelődéséért felelősek az elmúlt két hónapban? Szerintem két csoportba lehet sorolni őket, úgymint: 1) a magyar gazdaság sérülékenysége; 2) a magyar gazdaságpolitika minősége. Nézzük egyenként: először vegyük a sérülékenységet. Nincs új a nap alatt: itt bizony egy több évtizedes örökségről van szó, melyet sajnos nem sikerült ledolgozni az elmúlt években sem, és amelynek kapcsán alapvetően a magas államadósságról van szó. 2021 végén a GDP arányában Magyarország államadóssága 78,2 százalék volt, Lengyelországé 53,8 százalék , Csehországé 41,9 százalék . Sajnos a mi államadósságmutatónk a fejlettségi szintünkhöz és a megfizetendő kamatfelárhoz képest kiemelkedően magas – ráadásul a mutatónk 2021 nem jobb, mint 2009-ben, vagy akár 1990-ben volt. A sérülékenységünkhöz ráadásul hozzáadódik a magas energiafüggőségünk – elsősorban az orosz importtól. Ebben sem történt javulás az elmúlt évtizedekben. A magyar energiafüggőségi ráta (az import aránya a teljes felhasználáson belül) 70 százalék körüli, szemben a cseh és lengyel 40 százalék körüli mutatókkal. Ez pedig most nem jön jól…

Hiányok és célok

A másik probléma a magyar gazdaságpolitika minőségével kapcsolatos. Anélkül, hogy mélyebben belemenve elvesznénk ennek a kérdésnek az útvesztőiben, talán itt most csak azt szükséges tisztázni, hogy 1. a költségvetési politika ambíció a hiánycsökkentés tekintetében viszonylag szerények, illetve 2. a monetáris politikában a kettős kamatszisztéma nehezen értelmezhető. Miről van szó? Nos, az államháztartási hiánycél 2022-ben 4,9 százalék (a GDP arányában) a 2020-as 7,8 százalék és a 2021-es 6,8 százalékos hiányt követően. 2020-2021 válságévek voltak világszerte, a coviddal szembeni védekezés évei – nem megbocsáthatatlan a túlköltekezés. De 2022-ben el kellene kezdődnie a költségvetési hiány drasztikus lefaragásának, különösen egy olyan magas adósságrátával rendelkező ország esetében, mint Magyarország.

Ezt figyelembe véve nem tűnik túl ambíciózusnak az idei 4,9 százalékos hiánycél. Ráadásul a májusban bejelentett költségvetési konszolidációs intézkedések (extraprofitadó + kiadáscsökkentés) nem a hiány további csökkentését célozzák, hanem azt, hogy a kormány politikai céljai (pl. a rezsicsökkentés fenntartása) és az eredeti hiánycél egyszerre legyen elérhető. Kívülről nézve ez kevésnek tűnik… A másik – mértékét tekintve kisebb - probléma a kamatpolitikával van. Jelenleg ugyanis Magyarországon a jegybanki alapkamat (a júniusi kamatdöntés előtt 5,9 százalék) és az irányadó kamat (ami az 1-hetes jegybanki betéti kamat, aktuálisan 7,25 százalék) különválik.

Nem feltétlenül csak az a gond, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem reagál időben és megfelelően a gazdasági környezetben bekövetkező változásokra, hiszen éve eleje óta az alapkamatot 2,4 százalékról 5,9 százalékra, az irányadó kamatot pedig 4 százalékról 7,25 százalékra emelte (vagyis 350, illetve 325 bázisponttal). Eközben a csehek idén 3,75 százalékról 7 százalékra, a lengyelek 2,25 százalékról 6 százalékra emelték az alapkamatot (325 illetve 375 bázispontos szigorítás). De a kettős kamatrendszer fenntartása szükségtelen értelmezési bonyodalmakat okoz, ráadásul a hazai kamatemelések eddigi mértéke nem tükrözi teljesen a magyar gazdaság sérülékenysége miatt elvárt magasabb kockázati felárat.

A forint árfolyamának a kérdésére lefordítva a fentieket, hozzávetőlegesen úgy néz ki, hogy a jelenlegi 400-as euró árfolyamból 10 forintot magyaráz a háború, 10 forintot az EU-val fennálló vitánk, 20 forintot pedig a hazai sérülékenység és a gazdaságpolitika minőségével kapcsolatos problémahalmaz. A rossz hír pedig az, hogy egyelőre egyetlen tényezőben sem várható pozitív fordulat. Ha pedig marad 400 körül az árfolyam, az a fogyasztói árakban is vissza fog köszönni hamarosan…

Részvényárfolyamok

részvény ár min max változás vétel eladás forgalom deviza dátum idő
OTP 27100 26960 27200 +0,11% 0 0 3 067 702 650 HUF 2025-06-27 17:05:06
MOL 2956 2942 2972 +0,14% 0 0 557 432 682 HUF 2025-06-27 17:05:27
MTELEKOM 1796 1780 1796 +0,56% 0 0 277 143 496 HUF 2025-06-27 17:05:18
RICHTER 10110 10060 10160 +0,30% 0 0 943 438 200 HUF 2025-06-27 17:05:02
OPUS 596 584 596 +2,05% 0 0 125 347 663 HUF 2025-06-27 17:05:25
A fentiek 15 perccel késleltetett adatok, melyeket a Portfolio TeleTrader Kft., a Budapesti Értéktőzsde hivatalos adatszolgáltatója biztosít számunkra.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Részvény / Deviza / Áru Kinizsiként viselkedett a forint pénteken
Privátbankár.hu | 2025. június 27. 18:42
A magyar fizetőeszköz erősödni tudott a hét utolsó munkanapján.
Részvény / Deviza / Áru Kis forgalom mellett kapaszkodott fel a BUX
Privátbankár.hu | 2025. június 27. 17:41
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) részvényindexe, a BUX 260,06 pontos, 0,27 százalékos emelkedéssel 97 975,30 ponton zárt pénteken.
Részvény / Deviza / Áru Április eleje óta nem látott szinten van az euró
Eidenpenz József | 2025. június 27. 12:35
A tőzsdék kellemes emelkedéssel fogadják a világpolitikai híreket, egy délutáni makrogazdasági adat azonban mindent felkavarhat. A BUX stagnál, a forint erősödik, és április eleje óta nem volt ilyen olcsó az euró. A tech-szektor húzza az indexeket, de az amerikai bankok is jól viselkednek. Villantott a platina, remekelnek az uránbányák.
Részvény / Deviza / Áru Elemzői meglepetés: nyereséget mutatott a H&M gyengébb eladások mellett
Privátbankár.hu | 2025. június 27. 11:52
Kisebb forgalom, nagyobb optimizmus.
Részvény / Deviza / Áru Megint a lélektani határ fölött van az euró
Privátbankár.hu | 2025. június 27. 07:57
Pedig benézett csütörtökön 400 forint alá is.
Részvény / Deviza / Áru A forintot nem zavarja a hőségriadó, még erőre is kapott
Privátbankár.hu | 2025. június 26. 19:10
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben csütörtökön kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest.
Részvény / Deviza / Áru Még a Magyar Telekom bejelentése sem rázta fel a tőzsdét
Privátbankár.hu | 2025. június 26. 17:56
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 122,12 pontos, 0,12 százalékos csökkenéssel, 97 715,24 ponton zárt csütörtökön.
Részvény / Deviza / Áru Mélybe zuhant a dollár, áttörte az álomhatárt a forint
Gáspár András | 2025. június 26. 12:23
Egy háborút valószínűleg lezárt Donald Trump, viszont fontos mérföldkő közeleg egy másikban, amit épp az amerikai elnök indított nemrég. Július 9-én valami jó eséllyel történni fog a vámháborúban – ennek hatását próbálják beárazni a piacok és a jegybankárok is. Egy harmadik háborúban is nyakig benne van Trump: ezt a Fed elnökével vívja. A dollár gyengül, a forint hasít.
Részvény / Deviza / Áru Merre indul Budapest? Ezt várják a befektetőktől
Privátbankár.hu | 2025. június 26. 08:59
Így indulhat a kereskedés.
Részvény / Deviza / Áru Öröm a forintra nézni: ennyiért vehet eurót
Privátbankár.hu | 2025. június 26. 07:21
Erősödéssel nyitott a forint.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG