A Magyar Nemzeti Bank (MNB) keddi rendszeres kamatdöntő ülésén a várakozásokat meghaladó mértékben, 125 bázisponttal 13 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. A kamatfolyosó két szélét is 125 bázisponttal emelte a monetáris tanács. A piac 100 bázispontos kamatemelésre számított.
Matolcsy György, az MNB elnöke a kamatdöntést követően tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy egybecsengően, teljes egyetértésben hozta meg döntését a monetáris tanács. A jegybankelnök kiemelte, hogy ezzel lezárult az MNB elsőként megkezdett, 16 hónapja tartó és az Európai Unióban a legnagyobb mértékű kamatemelési ciklusa. Matolcsy hozzátette, hogy a kamatemelési ciklus lezárulása ellenére más eszközökkel tovább erősödik a monetáris szigorítás, az infláció elleni harc. Hangsúlyozta: erre azért is szükség van, mert idén és jövő év első felében még emelkedni fog az infláció, majd lassú csökkenést követően csak 2024-ben tér vissza a jegybanki célhoz.
Matolcsy György kifejtette: a döntések háttere, hogy a jegybank szerint a jelenlegi gazdasági helyzet jelentősen emlékeztet a 70-es években tapasztalthoz, amelyet magas infláció és alacsony gazdasági növekedés mellett munkanélküliség és energiasokkok jellemeztek. Matolcsy szerint az akkori folyamatok megismétlődése ellen az MNB elsőként vette fel a harcot. Ma már a Fed, az EKB vagy a BoE ugyanúgy látják a helyzetet, ahogy az MNB látta több mint egy évvel ezelőtt – emelte ki Matolcsy.
Magyarországon amellett, hogy elsőként indult el a kamatemelési ciklus, a legmagasabbra is emelkedett az alapkamat az Európai Unióban. Matolcsy szerint ennek az az oka, hogy országunk egy sor sajátos kihívással néz szembe az infláció és az energiaár-robbanás mellett: az államháztartási deficit elfogadhatatlanul magas, a folyó fizetési mérleg veszélyes kockázati sávba ért, és más kockázati tényezők is azt indokolták, hogy az MNB az árstabilitást mellett a pénzügyi stabilitást is hangsúlyosan figyelembe vegye az elmúlt 16 hónap monetáris politikai döntései során.
Matolcsy ismét hangsúlyozta, hogy itt azonban megáll a kamatemelési folyamat, mert az infláció miként máshol is, úgy Magyarországon is már öngerjesztő, ezért nincs értelme tovább emelni az alapkamatot. Egyrészt azért, mert a monetáris politika hatáskörén kívül eső okok irányítják a folyamatot, másrészt azért. mert a nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy várhatóan lecsengőben van a magas inflációs szakasz.
Matolcsy azonban kijelentette: az MNB továbbra is fenntartja azt az alapállását, hogy vissza kell térni az egyensúlyi növekedési pályájára, ahonnan letért az ország 2020 után, a járvány miatt, majd azt követően a magyar fejlődés - a költségvetés miatt - sajnálatos módon a lengyellel közös pályától is elmaradt, amelyhez vissza kell térni.
Emellett Matolcsy a sajtótájékoztató során azt is üzente a kormánynak, hogy Magyarországon fel kell gyorsítani a jó átmeneteket: energiahatékonysági átmenetet, digitalizációs átmenetet, a versenyképességi átmenetet, felsőoktatás átszervezését, hogy létrejöhessen a technológia-intenzív ágazatok fejlődése, a versenyképességi és tőkevonzó képesség növekedjen.
Matolcsy tájékoztatója végén megismételte, hogy azért zárható le most a ciklus, mert elsőként, idejében, a legjobbkor indította el az MNB a kamatemelési, szigorítási ciklust, és kellően határozott lépéseket tett.
Virág Barnabás, az MNB alelnöke a sajtótájékoztató második felében elmondta, hogy a jegybankelnök által említett döntések hátterét az MNB új makrogazdasági prognózisa adja.
Eszerint az infláció a következő hónapban még növekedni fog, az emelkedés háttrében azonban a monetáris politika hatókörén kívül eső tényezők állnak, ilyenek például a rezsiszabályok változása, az energiaárak és az aszály miatt az élelmiszerárak növekedése. A számok azt is mutatják, hogy 2023 elejétől mind a külső, mind – a szűkülő kereslet miatt – a belső inflációs nyomás csökkeni fog.
A jegybanki prognózis így azt mutatja, hogy 2022-ben 13,5–14,5 százalék, 2023-ban 11,5–14 százalék lesz az infláció, itt tehát a friss prognózis mutatója felfelé módosult, míg 2024-ben a friss jelentés szerint is a jegybanki célsávba esik az infláció.
A gazdasági kilátások az egész világon romlottak, ennek megfelelően a magyarországi gazdasági növekedési prognózis is lefelé módosult: 2022-ben 3–4 százalék, 2023-ban 0,5–1,5 százalék közötti növekedést valószínűsítenek, míg 2024-ben 3,5–4,5 százalékos lehet a növekedés. Az MNB szerint a kulcs a növekedés képességének megőrzése lesz.
Virág Barnabás kijelentette, hogy a kockázatok az infláció tekintetében kiegyensúlyozottá váltak, míg gazdasági növekedés tekintetében a kockázatok lefelé mutatnak.
Az MNB alelnöke szintén kiemelte, hogy a kamatemelés ugyan lezárul, de a monetáris szigorítás folytatódik:
A kamatemelés lezárásának négy feltétele volt:
1. A reálkamat környezet az inflációs kilátások figyelembevételével kellően szigorúvá vált. Magyarország azon kevés országok közé tartozik, ahol az előretekintő reálkamat a várakozások alapján pozitív. 2. Az inflációs kockázatok jelenleg szimmetrikussá váltak. 3. Az EU-s megállapodás helyzete: közeledtek az álláspontok, így hazánk közelebb került az uniós forrásokról szóló megállapodás sikeres lezárásához. 4. Érdemben javult a monetáris transzmisszió működése.
A monetáris szigorítás folytatódik: a likviditás szűkítése lesz a fókuszban. Ez a folyamat október 1-től indul. Ennek során az egyhetes betétben lévő likviditás legalább felét más eszközökben köti le az MNB. Virág szerint a banki vállalások azt mutatják, hogy a várt 1800 milliárd forint likviditás szűkítés helyett, ennek másfélszerese 2700 milliárd forintnyi likviditást kötnek le ezzel az eszközzel. Október 1-től indul a rendszeres devizakötvény aukció, és elindul a hosszú lejáratú betéti eszköz értékesítése is. Mindez további lépéseket jelent az infláció elleni küzdelemben és a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében.
A monetáris tanács előre tekintő iránymutatása értelmében a szigorú monetáris kondíciók tartósan fennmaradnak. A likviditás szűkítése és a monetáris transzmisszió további erősítése kerül a jegybank döntéseinek fókuszába. Ennek érdekében a jegybank kész további intézkedésekről is dönteni.
Zárásként Matolcsy György kifejtette, hogy Magyarország 1920 utáni 100 év legjobb évtizedét teljesítette a 2010-es években. Szerinte ez teremtett alapot hazánknak arra, hogy megnyerje a covid elleni háborút, és a siker reményével küzdhessen ezekben az években is. A tét a jelen évtized megnyerése is. Ehhez a kulcs egy intenzív felzárkózási pályára való átállás, amelynek során egy dolgot kell elkerülni, ez pedig az eladósodás: a növekedést jelenleg nem szabad hitelből a jövő terhére megvalósítani – figyelmeztetett végszóként Matolcsy.
Egy nappal azután, hogy államfők vacsoráztak az ír fővárosban. 
