A pénzügyminiszter a Magyar Közgazdasági Társaság által szervezett 60. Közgazdász-vándorgyűlésen, Szegeden Merre néznek a 2020-as évek? Gondolatok a gazdaságpolitika irányvonalairól címmel tartott előadást. Laptársunk, az mfor.hu a helyszínről számolt be a Varga Mihály által elmondottakról.
Varga Mihály rögtön azzal indított, hogy nem állunk könnyű évtized előtt, majd elárulta azt is, hogy szerinte november közepén Magyarország számára kedvezően zárulhatnak le az uniós források körüli viták.
Ennek ellenére úgy vélte, hogy a fizetési mérleg tekintetében egy nagyon veszélyes pályára kezd állni Európa, az energiaszámlák és a hozamok emelkedése áll ennek hátterében.
Magyarország is a leginkább veszélyeztetett országok között van.
Azt is elárulta a pénzügyminiszter, hogy a várt 4,9 helyett 6,1 százalék lesz az államháztartási hiány, de hozzátette, ez az Eurostattal folytatott elszámolási kérdés következménye, ugyanis a hivatal jelezte a kormánynak: a hiányhoz hozzá kell számolni a 740 millió köbméternyi extra gázvásárláshoz szükséges 1,8 milliárd eurós hitelkeretet is. Ez azonban ne zavarja meg az elemzőket, a hitelkeretből megvásárolt gáz a felhasználáskor helyrebillenti az egyensúlyt, a kormány továbbra is elkötelezett a 4,9 százalékos hiánycél mellett – mondta Varga Mihály.
Kijelentette azt is, hogy a pénzügyminiszérium prognózisa szerint
az infláció mértéke nem fog csökkenni az év hátralévő részében.
Bemutatott egy ábrát is, amelyről sok minden nem volt leolvasható, de az igen, hogy a magyar GDP-növekedés valamilyen időtávban negatív tartományba fordul, és csak 2023-ban térhetünk vissza újra a növekedési pályára.
Kiderült az is, hogy a jövő évi költségvetést is módosítani kell, a deficit pedig 2024-től süllyedhet 3 százalék alá, adócsökkentésekre is csak ezután lehet mód.
További részletek az mfor.hu cikkében.
Hazai és uniós forrásokból, illetve magántőke bevonásával valósulhat meg. 
