Csányi Sándor a 60. Közgazdász-vándorgyűlésen, Szegeden A bankszektor helyzete egy kihívásokkal teli világban címmel tartott előadást.
Recessziós időszak elé nézünk
Előadása elején az európai gazdaságre tekintett ki Csányi Sándor. Az OTP elnök-vezérigazgatója jelezte: a fejlett világ növekedési kilátásai jelentősen romlottak az utóbbi időszakban. Romlanak a növekedési várakozások, a recesszió valószínűsége megnőtt mind az USA-ban, mind pedig Európában is; az egy éven belül bekövetkező recesszió valószínűsége már meghaladja az 50 százalékot.
Az egyik legnagyobb probléma az infláció, amely már a háború kitörése előtt is erőteljes emelkedésnek indult elsősorban a Covid-járvány utáni jelentős keresleti fellendülés és a kínálati problémák, ellátási, logisztikai zavarok miatt. Ehhez a munkaerőpiac egyensúlytalansága is társult. Mindezt tetézte a háború, ami egy új korszakot nyitott az árak emelkedésében. Ami jó hír, hogy mind az energia, mind az élelmiszerek esetében is látszik már valamiféle fordulat az árszínvonal alakulásában.
A nyugati szankciókra hozott orosz ellenintézkedések, a gáz kínálatának visszafogása elsősorban Európát érintő drámai energiaár-növekedést okozott – ennek pár év alatt lehet pozitív hozadéka is Csányi Sándor szerint, az LNG-infrastruktúra fejlesztése a gázárak kiegyenlítődéséhez vezethet.
A magas államadóssággal rendelkező országok problémái eközben Európában továbbra sem oldódtak meg. Elsősorban Olaszország helyzete okoz gondot: 151 százalékos a GDP-arányos államadósság, ez az ország önmagában az eurózóna államadósságának 23 százalékáért felelős. Ha Olaszország bedőlne, az egész Európa számára tragikus lenne; az Európai Központi Bank mozgástere összességében korlátozott az OTP elnöke szerint.
Magyarországnak nagyon kell az uniós forrás – Csányi Sándor szerint a kormány mindent megtett
Ami Magyarországot illeti: a hazai energiafüggőség az egyik legmagasabb az EU-ban. A gazdaság energiaintenzív, az ingatlanok alacsony energiahatékonyság mellett működnek, elmaradtak a széleskörű energetikai fejlesztési programok. Fontos figyelembe venni, hogy a vezetékes gázszállításnál nincs olcsóbb mód, így ha ki is épül a cseppfolyós földgáz szállításához szükséges infrastruktúra, Magyarország ezen akkor is csak veszíteni tud.
Csányi Sándor hangsúlyozta: a magyar gazdaság nagyon erősen integrálódott az európai gazdaságba; az eurózóna és Magyarország GDP-növekedése nagyjából azonos pályán van, a jövőben is osztozni fogunk Európa sorsában. Nagyon nagy szükségünk lenne az európai forrásokra, ezek jelentősen befolyásolják a gazdaság sorsát. Meglátása szerint a kormány mindent megtett, hogy hozzáférjünk ezekhez, bízik benne, hogy az év végéig megkötött szerződéssel hozzáférünk a helyreállítási (RFF) forrásaihoz is.
Megfojtják az európai bankszektort a szigorú szabályozással
Az európai bankszektort illetően elmondta: míg 2010-ben a világ 5 legnagyobb bankcsoportja mérlegfőösszeg szerint 5 európai bank volt, 2021-ben már 4 kínai és 1 amerikai bank szerepel ezen a listán - Kína a globális bankpiac meghatározó szereplőjévé vált. A hitelállomány növekedése Európában rendkívül alacsony más globális térségekhez képest, ahogy a jövedelmezőség, a tőkére vetített megtérülés is gyengén alakult. A sajáttőke-arányos nyereség folyamatosan az elvárt hozam alatt alakult Európában, az elmúlt évtizedekben egyedül 2021-ben volt magasabb a ROE mint az elvárt hozam – ez pedig a piaci (le)értékeltségben is tükröződik Csányi Sándor szavai szerint.
Az eurózóna bankrendszerét megfojtotta a magas tőkekövetelmény és az alacsony hozamkörnyezet – véli a bankvezér. Mivel a szigorú tőkemegfelelési szabályok miatt magas tőkét kell biztosítani, folyamatosan csökken a bankok kockázatvállalási hajlandósága, így Európa lemarad az innovációban – mondta Csányi Sándor. Ez az európai szabályozás következménye – tette hozzá. Európában belül ezzel együtt a közép-kelet-európai régió jövedelmezősége jóval kedvezőbb.
Megint a bankokat facsarják ki Magyarországon – ennek a hitelezésre is lehet hatása
A magyar bankszektor az elmúlt 5 évben nagyrészt a támogatott hitelezés miatt nőtt közel duplájára. A banki hitelállomány közel fele már fix kamatozású. Kiemelte a Növekedési Hitelprogramot, amely elengedhetetlen volt a vállalatok számára a növekedési pályára való visszatéréshez a válság után. A dinamikus növekedés ellenére a magyar hitelpenetráció még mindig alacsony a 2010-es csúcsokhoz valamint az európai átlaghoz képest is. A magyar bankok viszonylag hatékony költséggazdálkodást folytatnak Csányi Sándor szerint, itt arra is felhívta a figyelmet: a bankfiókokban végrehajtott tranzakciók száma 5 év alatt a felére csökkent, ezért a jövőben kisebb szükség lesz majd bankfiókra – azt viszont nem tartja elképzelhetőnek, hogy egyáltalán ne legyenek bankfiókok.
A magyar bankszektor úgy érzi, túlzottan nagy terheket rakott rá a kormány – mondta Csányi Sándor. A teljesítőképességnek is van határa; előfordulhat, hogy nem adnak vagy nem újítanak meg olyan hiteleket vállalkozásoknak, amelyek korábban átmentek volna a rendszeren. Elnézve a számokat, az OTP elnöke befektetési szempontból
nem érti, egyes bankoknak miért éri meg még mindig itt működni a magyar piacon.
2016-tól fordult nyereségbe a magyar bankszektor a válság után. A szektor tényleges eredménye és az elvárt hozam közti különbség is ekkor fordult pozitívba, „végre kezdtünk kiegyenesedni” – mondta Csányi Sándor. Erre jött az extraprofitadó, ami azért fájó, mert a bankszektor jövedelmezősége a legalacsonyabbak közé tartozik - számos olyan szektor van, ami sokkal jobban profitált az elmúlt években, mégsem kapott extraprofitadót. 2022-ben majdnem olyan terhekkel néz szembe a bankszektor, mint amilyeneket 2014-ben (a devizahitelek kedvezményes végtörlesztésének évében) el kellett szenvednie.
Az elmúlt évtizedben a bankokat sújtó különadók és egyéb terhek 3 980 milliárd forintot tettek ki –
mondta Csányi Sándor. A kamatstop kapcsán jelezte: a kormány olyan veszteségek miatt hárít terheket a bankokra, amelyek képződéséhez nincs köze a pénzintézeteknek. Most az aszály miatt nem kell visszafizetni a hiteleket – mi lesz, ha jövőre belvíz lesz? – tette fel a költői kérdést az elnök.
A hazai bankszektor különadója nemzetközi összehasonlításban a legnagyobb, ami indokolatlan versenyhátrányt okoz más országok bankjaival szemben – és akkor még nem beszéltünk a fintechekről. Megemlítette azt is: két készpénzfelvételi tranzakció a hazai lakossági ügyfeleknek ingyenes, ezeknek tranzakcióknak csak költsége van a bankok számára - mégis tranzakciós illetéket kell fizetniük a bankoknak ezek után. A költségeinket adóztatják meg – mondta Csányi Sándor.
Az OTP-elnök szerint további problémát jelent a bankok és ügyfelek közötti polgárjogi szerződéseket felülíró állami beavatkozások hosszú sora, a kiszámíthatóság hiánya. Háromszor értesítették a változó kamatozású hitellel rendelkezőket arról, hogy érdemes lenne átváltaniuk fix kamatozású hitelre. Amikor ezt mégsem tették meg, és emelkedni kezdtek a kamatok, akkor jött a kamatstop – azzal az üzenettel, hogy nem kell előrelátónak lenni, az állam majd úgyis mindig kisegít.
Arra is kitért: a magyar bankszektornál van a magyar államadósság körülbelül 24 százaléka, ezen belül az OTP-nél 10 százalék – a szektor mégis a nyakába kapta az extraprofitadót. A bankok könyveiben lévő állampapír-állomány 2021 júniusa és 2022 augusztusa között 2000 milliárd forinttal értékelődött le (ami persze nagyrészt nem realizált vesztség). A bankok által tartott állampapírok 2022 1. negyedéves átlagos kamata és piaci hozama közötti különbség évesítve mintegy 600 milliárd forint – ez a bankoknál veszteségként, az államnál nyereségként jelenik meg.
Nagy nyomás nehezedik az OTP-re, hogy adja el az orosz bankját
Az OTP Csoport mindezt persze túléli – a magas organikus növekedésnek és az akvizícióknak köszönhetően háromszorosára nőtt a csoport, valódi régiós nagybankká nőtt. A mérlegszerkezet eközben átalakult földrajzi értelemben, Magyarország részesedése a hitelállományból 2016-ban még 47 százalék volt, ma már csak 32 százalék. A magyar piacon stabilan piacvezető a bank, tovább nőtt a lakáshitelek és vállalati hitelek körében is a piaci részesedés. A lakossági megtakarítások területén még mindig 32 százalék fölött van az OTP piaci részesedése.
Összességében az OTP csoport teljesítménye a regionális versenytársakhoz képest kiemelkedő – mondta Csányi Sándor.
A nettó hitelállomány kevesebb mint 8 százaléka van az orosz és ukrán érdekeltségeknél. Nagy nyomás nehezedett az OTP-re mind ukrán részről, mind befektetői oldalról, hogy vonuljon ki Oroszországból, adja el orosz leányát – ezt csak akkor tenné meg ha megfelelő ajánlatot kapna az OTP. A konfliktus óra egyébként Ukrajnában 13, Oroszországban 23,2 százalékkal emelkedett a teljes betétállomány. A bankfiókok végig nyitva tartottak Ukrajnában, amióta elkezdődött a háború.
Nem jutott el a kedvezmény minden autóshoz. 
