Ma Európában mínuszban vannak a részvénypiacok, részben azonban még azt pótolják be, amiről tegnap este lemaradtak. A német, francia index 0,8, a brit 0,3 százalékkal esik. Tegnap este, már az európai zárás után ugyanis az amerikai Fed a vártnak megfelelő 75 bázispontos kamatemelést hajtott ugyan végre, de a folytatással kapcsolatban kifejezetten “héja”, azaz szigorításpárti volt.
Fájni fog – monda a Fed
Jerome Powell elnök még azt is bevallotta, már nem látnak esélyt a puha landolásra, az infláció letörése fájdalmas lesz. Így a részvénypiac az óceán túlpartján végül nagyot esett, a vezető indexek 1,7-1,8 százalékkal süllyedtek. Ma minimális mínuszban vannak az amerikai határidős indexek.
Varsóban 0,2, Budapesten 0,5 százalékkal emelkedik a tőzsdeindex, így térségünk felülteljesítő. Az OTP másfél, a Mol 0,2, a Telekom 0,5 százalékkal megy fel, miközben a Richter 0,2 százalékkal lefelé tart.
Az európai gázár tegnap az oroszországi mozgósítás hírére átmenetileg emelkedett, majd visszaesett, ma pedig stagnál. Az olajár fél szándékos pluszban van, a Brent a 90 dollárt ostromolja.
Megrángatták a forintot
Tegnap az euró/forint is nagy utat járt be, 400 környékéről majdnem 408-ig jutott. Most két forinttal lejjebb van, mint este, 404,90 az euró. Sokat ment a dollár is a kamatemelési várakozások erősödése miatt, az euró/dollár 0,9860, a dollár/forint 410,50.
Az MNB ma nem nyúlt az egyhetes betéti tender kamatához, de ez nem is volt várható. Jövő kedden viszont kamatdöntő ülést tart.
A forint kapcsán az EU-s pénzekkel kapcsolatos hírekre érdemes figyelni továbbra is – írta reggel a KBC Equitas.
Kötvénypiaci vérengzés Magyarországon
Nagyot fordult a világ az utóbbi egy évben, a MAX Composite magyar hosszú állampapír index brutális korrekción esett át. Közel 30 százalékot esve megközelítette a kilenc évvel ezelőtti szinteket, leradírozva az elmúlt évtized teljesítményét – írja a Holdblog. Ez a hazai tőzsde esésénél vagy a 2008-2009-ben látott kötvénypiaci lejtmenetnél is jelentősebb zuhanás volt.
A cikk szerint 35 ország közül Magyarországon estek legnagyobbat idén a tíz éves kötvények árfolyama, 32,2 százalékot. (Egyesült Királyság: 29,1, Olaszország: 24,5, Spanyolország: 23,4 százalékos zuhanás.) Ez a kötvénypiaci árfolyammozgás komoly nyomot hagyott a hazai kötvényalapok teljesítményén is.
Mint oly sokszor, a befektetők undora a kötvények irányában jó kontraindikátornak bizonyulhat ez előttünk álló időszakban – teszi hozzá Tuli Péter.
Interveniáltak a jen védelmében
A japán központi bank 1998 óta először beavatkozott a devizapiacon, hogy támogassa a gyengülő jent – jelentette be a japán kormány. A Bank of Japan (BoJ) saját valutájának vásárlásába kezdett, amivel a jen némi lélegzetvételhez jutott. Hatására a dollár/jen 142,90-re esett, miután korábban 24 éves csúcsra, 145,89-re emelkedett.
A jen gyengeségét alapvetően az okozza, hogy az ottani jegybank kitart a laza monetáris politika mellett, míg a világ nagy részén szigorítás zajlik.
Véget ért a negatív kamatok kora Svájcban
A tegnapi amerikai kamatemelés után ma Svájcban is 75 bázisponttal húzták feljebb a rátát, 0,5 százalékra. Ezzel közel nyolc év után véget ért a negatív kamatlábak korszaka is.
A norvég jegybank 0,5 százalékponttal 2,25 százalékra emelt. A Bank of England is kamatdöntő ülést tart ma, amelyen várhatóan 50 bázisponttal viszi fel a kamatot. A hét elején a svéd jegybank emelt a várt 0,75 százalékpont helyett 1,00 százalékpontot az irányadó kamaton.
Közeleg a tél
Téli recesszióra számítanak Németországban a bankok. A folyó negyedévben és a következő három negyedév mindegyikében, azaz 2023 közepéig a gazdasági teljesítmény várhatóan zsugorodik majd – közölte a Német Bankszövetség (BdB). Idén még összességében 1,4 százalékkal nőhet a bruttó hazai termék (GDP), de 2023-ban már 1,3 százalékkal csökkenhet.
Az energiaárak meredek emelkedése óriási költségnövekedést eredményezett a vállalatok számára. A magas inflációs ráta pedig a fogyasztók vásárlóerejének jelentős csökkenéséhez vezet.
Az ether a fekete bárány
A részvénypiaccal együtt a kriptoeszközök árai is lefelé indultak el tegnap este, de ma már pozitív az összkép. A bitcoin egy százalékos pluszban áll (19 050 dolláron), az ether viszont három százalékos mínuszban (1290). Az ether azonban inkább kivétel, a legtöbb fontosabb alternatív kriptodeviza kisebb-nagyobb pluszban van.
Hurráoptimista kriptovaluta-vagyonkezelő
A kriptókra szakosodott Pantera vagyonkezelő cég vezérigazgatója, Dan Morehead szerint a kriptovaluták globális elterjedése a következő négy-öt évben ugrásszerűen megnőhet, a megnövekedett kereslet pedig áremelkedéshez fog vezetni. A szektor 2027-re “milliárdos felhasználószámot” érhet el. (Jelenleg ez százmilliós nagyságrendű – a szerk.) Szerinte a szektor a május-júniusi nagy likviditási válság, csődhullám idején már elérte a mélypontot.
A Google Trends szerint azonban egyelőre sötét a kép, a “crypto” és a “Bitcoin” keresések világszerte 2021 előtti mélypontokra értek az elmúlt hetekben. A teljes piaci kapitalizáció pedig 70 százalékkal esett, több mint 3000 milliárd dollárról kevesebb mint 1000 milliárdra.
Zuckerberg apa lesz – mibe kerül ez a részvényeseknek?
Mark Zuckerberg Facebook-alapító harmadszor is apa lesz, és ez a részvényeseknek is sokba kerülhet – derül ki az N-Tv.de német portál írásából. Rengeteg pénzt költ ugyanis arra, hogy megvédje családját, többet, mint bármelyik másik techcég-vezető a világon. Az amerikai tőzsdefelügyelettel (SEC) megosztott adatok szerint az ilyen költségei csak 2021-ben több mint 26,8 millió dollárt tettek ki.
Zuckerberg biztonsági intézkedései között szerepelnek a koronavírus-járvány miatti óvintézkedések, valamint magánrepülések, amelyekért csak tavaly 1,6 millió dollárt fizettek. Ugyanakkor a Facebookkal és a Metával szembeni “növekvő ellenségesség” is felelős lehet a biztonsági költségek emelkedéséért. A Bloomberg szerint
- a Google vezérigazgatója, Sundar Pichai 4,3 millió dollárt szán a biztonságára,
- a Snapchat vezetője, Evan Spiegel 2,3 millió dollárt,
- Larry Ellison, az Oracle szoftvercég alapítója 2,2 millió dollárt,
- az Amazon főnöke, Jeff Bezos pedig csak 1,6 millió dollárt.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
A szervezet szerint az maga a megadás.
