Számos kommentár szerint az Ethereum nagy napja, szeptember 15-e, a Merge a történelemkönyvekbe kívánkozó nagy esemény volt. A második számú kriptodeviza radikális átalakítása, áttérése a Proof-of-Work (PoW) rendszerről a Proof-of-Stake (PoS) rendszerre hosszabb távon az egész kriptovaluta-szektort új alapokra helyezi. Ilyen nagyszabású, jól előkészített és megtervezett fejlesztésre még nem volt példa ebben az iparágban.
Végy a pletykára, adj el a hírre
A Merge előtt felfokozott várakozások voltak a piacon, sokan már hónapokkal korábban spóroltak rá. Ez lehetett az oka, hogy három hónap alatt az ether 19 százalékkal emelkedett, míg a bitcoin 13 százalékkal esett. (Sőt volt a nyáron olyan időszak, amikor az ether 100 százalékkal volt feljebb éves, júniusi mélypontjától.)
A Merge megtörténte után azonban elfogytak a vevők, és – a részvénypiachoz hasonlóan – az ether és az egész kriptovaluta-piac is lefelé indult el. Sokak szerint a “végy a pletykára, adj el a hírre” effektus működött, amikor az eseményre készülő vásárlók az esemény után többségükben ki akarnak szállni. Ezért a hír előtt emelkednek, majd a jó hírre már esnek az árak.
A jó hír, hogy a Merge nyomán nem omlott össze a piac. A rossz hír, hogy elvesztette azt a narratívát, amely eddig mozgatta. (Twitter, @CryptoDonAlt)
Ethereum kontra Bitcoin
De ezek rövid távú kilengések, amik hosszú távra nem jelentenek semmit. A Bloomberg szerint az Ethereum rendszeren ma 3400 aktív blokklánc-alkamazás működik, mintegy 40 milliárd dollárra tehető a DeFi (decentralized finance) decentralizált pénzügyi alkalmazásokban levő lekötött tőke.
Sokak szerint az Ethereum-rendszer jelentősége hosszú távon legalább olyan nagy, mint a Bitcoiné. A kettő ráadásul egyre markánsabban különbözik egymástól, és a Merge ezt csak még nyilvánvalóbbá teszi. A bitcoin-érmék főleg értéktovábbításra és értéktárolásra valók. (Digitális arany funkciójuk van.)
Az Ethereum-blokklánc viszont sok ezer egyéb alkalmazás fejlesztését, működtetését teszi lehetővé, a “programozható pénzt”, a gazdaságot működtető “digitális olajat” testesíti meg. (Vicces tény, hogy az Ethereum átalakulásával a bitcoin után a legnagyobb piaci összértékű PoW-kriptovaluta a dogecoin mém-érme lett.)
A Merge utáni világ
De milyen fontos változásokkal, következményekkel is jár ez a Merge? Legalább kilencet említett a napokban a kriptodeviza-sajtó, bár a lista aligha teljes.
1. Az energiafelhasználás radikális csökkenése
A sajtó egy része főleg az energiamegtakarítást helyezi előtérbe, bár az csak egy volt a célok között. A PoW rendszerről a PoS rendszerre való áttérés becslések szerint az elektromosáram-felhasználás 99,90 -99,95 százalékos csökkenését hozhatja. Ennek nyomán az Ethereum 96 százalékkal kevesebb energiát fog felhasználni még a PayPal fizetési rendszernél is.
A világ elektromosáram-felhasználása pedig összesen 0,2 százalékkal csökkenhet a Merge emiatt. Az Ethereum-rendszer energiafelhasználása, bár alacsonyabb, mint a Bitcoin-rendszeré, eddig 45 ezer gigawatt volt évente, ami Új-Zéland vagy Chile áramfelhasználásához mérhető.
2. ESG-kompatibilitás, nagybefektetői érdeklődés
Az előző pont folyománya, hogy az Ethereum ez után ESG-kompatibilisnek lesz tekinthető. Alig fog hatást gyakorolni a környezetre, ellentétben a Bitcoinnal. Az utóbbi átállítását egyébként máris sokan hangosan követelik, de az elég kevéssé valószínű, mert azzal a Bitcoin lényege, biztonsága, megmásíthatatlansága veszne el.
Eddig állítólag az (is) visszatartott intézményi befektetőket, például befektetési és nyugdíjalapokat, hogy a kriptovaluták nem voltak ESG-kompatibilisek. Hogy fognak-e ezután tényleg vásárolni belőle, és mikor, azt nem tudni.
Lehet, hogy már fű alatt eddig is vásárolták, és lehet, hogy még hónapokig vagy évekig nem igazán fognak hozzányúlni. Sokuk, aki nagyon akarta, befektetési alapokba vagy részvénytársaságokba csomagolva eddig is vehetett valahogy kriptovalutákat.
3. Az “infláció” csökkenése
Az eddigi PoW rendszerben a magas áramszámlát a rendszert működtető adminisztrátoroknak, a “bányászoknak” valahogy ki kellett fizetniük. Ez az úgynevezett infláció – új ETH érmék kibocsátása – útján történt, amiket a bányászok kaptak. Az új PoS rendszerben a helyüket a “validátorok” veszik át, akiknek azonban nem kell nagy áramszámlát fizetniük.
Így logikus módon a Merge pillanatában radikálisan csökkentették az “inflációt”, a rendszerbe kerülő új érmék mennyiségét. A források szerint az eddigi napi 13 ezer etherről 1600-ra, mások szerint évi 5,5 millióról 0,6 millióra, mindenesetre durván a kilenced-tized részére. Megint másképpen megközelítve a forgalomban levő érmék 4,9 százalékáról 0,4 százalékra.
Kevesebb kibocsátás egyenlő kevesebb áramköltség, és egyben kevesebb ETH-eladó. Jóval kisebb lesz majd a piacon az eladó etherek mennyisége, a kínálat, ami jót tehet az árfolyamnak. (Feltéve, hogy a keresleti oldal nem zsugorodik.)
4. Keményvaluta lesz az etherből
Sőt, egy elterjedt narratíva szerint az ether “ultra sound money”, szuperszilárd, szupermegbízható pénz, igazi “ultrakemény valuta” lesz. Ugyanis egyenesen defláció is kialakulhat egy tavaly augusztusi szabálymódosítás (az EIP-1559) és a mostani Merge együttes hatásaként.
A tavalyi újdonság nyomán ugyanis a tranzakciós költségek egy részét folyamatosan “elégetik”, azaz bevonják, kivonják a forgalomból örökre az Eth-érmék egy részét. Ennek mértéke forgalomtól függően változik, de könnyen azt eredményezheti, hogy egyre kevesebb ether lesz a piacon.
Vagy valahol nulla körül fog valahol mozogni az “infláció”, az etherek összmennyiségének változása. Miközben a világban sok országban évi tíz százalék körüli pénzromlás van, ez eléggé megnyugtatónak hangzik a befektetők számára. Főleg, ha élénk kereslettel is párosul majd.
5. Reálkamatot fizetnek rá
Említettük, hogy a fogalomban levő etherek mennyisége mintegy 0,4 százalékkal nő majd az új kibocsátások következtében. Ezt a validátorok kapják, akiknek azonban mások is kölcsön adhatják érméiket, “leköthetik” (stake-elhetik) a sajátjukat.
Mivel csak az etherek alig tíz százalékát tartják hasonló módon lekötve a befektetők, ezért úgy becsülik, hogy az ether lekötésével nagyjából négy százalékos, kamatszerű jövedelemre lehet majd szert tenni. Ha eközben az infláció pedig nulla, ahogy az előző pontban írtuk, akkor ez egyben “reálkamat” is. (Ami igen jónak látszik, még ha ezek a fogalmak nem is pontosan ugyanazt jelentik, mint a hagyományos gazdaságban.)
Nem mellesleg a lekötött (stake-elt) ether sem jelenik meg kínálatként a piacon, így segíthet az árfolyamnak.
Tripla feleződés (Triple Halvening): Így nevezik a három, az árfolyamot potenciálisan pozitívan befolyásoló tényezőt együtt: Az ether-kibocsátás csökkenését, a forgalmi díjak egy részének elégetését (burning) és a lekötés (staking) intézményét. (Forrás: Vontobel)
6. Cenzúra és (de)centralizáció
A negatív hatások közé tartozik, hogy sokan attól tartanak, az Ethereum-blokklánc cenzúrázhatóvá válik. Az érmék mintegy 48 százalékát három nagy szereplő tartja a kezében. Ha ezekre valamely kormánynak – leginkább az USA-nak – sikerül nyomást gyakorolnia, akkor beleszólhat a blokklánc működésébe, tartalmába, szelektálhatja a részvevőket. Ami szembe menne mindazzal, amit a kriptovaluták képviselnek, hirdetnek.
Mások arra hívják fel a figyelmet, hogy ez a probléma eddig is fennállt, a bányászok mezőnye is erősen koncentrált volt. A teljes decentralizáció, a demokrácia, a hatalom megosztása sok szereplő között a blokkláncon sem látszik jól működni.
Egyáltalán, a PoS-rendszert kevésbé tartják biztonságosnak a blokklánc-iparágban, mint a PoW-ot. Az azonban bizakodásra ad okot, hogy a nagy, sok milliárd dolláros ether-tulajdonosoknak végképp nem éri meg a befektetésüket elértékteleníteni. Márpedig egy belenyúlás a rendszerbe alighanem ezt eredményezné.
7. A PoW-ether is megmarad
Bár az energiafelhasználás radikális csökkenése most a fő téma, üröm az örömben, hogy a korábbi bányászok egy része fogta magát, és “forkolta” (elágaztatta) a blokkláncot, azaz a régi, energiaigényes PoW-ot viszi tovább (ETHPOW).
Ez továbbra is jelentős áramfelhasználást jelent, bár várhatóan nem lesz olyan sikeres a régi-új verzió, hogy azzal is egész országok áramfelhasználását lehessen elhasználni. Hasonló, elágaztatásból származó PoW-Ethereum egyébként van másik is, például az Ethereum Classic (ETC), de nem túl sok vizet zavar. Jelenlegi kapitalizációja 4,7 milliárd dollár. (Az Ethereumé 178 milliárd.)
8. Sebesség és tranzakciós költségek
Néha az is fontos, ami nem történik meg. Bár a sajtó többször felhívta rá a figyelmet, még lehetnek olyan kisbefektetők, akik azt hiszik, hogy a Merge után az Ethereum-blokklánc majd gyors és olcsó lesz. Merthogy a legnagyobb baja, hogy lassú és drága. Ők csalódni fognak – és eladási nyomást okozhatnak –, mert ez a két fejlesztés még nincs napirenden.
A Merge csak megalapozza a technológiát, az újabb reformokat, amelyek nyomán a rendszer majd valamikor gyors és olcsó lesz. Ezek az új fejlesztések azonban újabb pár évet is igénybe vehetnek.
9. További fejlesztések kapujában
A Merge talán legfontosabb szerepe, hogy további fejlődés előtt nyílik meg az út. Vitalik Buterin, az Ethereum egyik alapítója nemrég öt lépcsőfokot jelölt meg, amelyek angolul eléggé viccesen hangzanak, de teljesen komolyak.
- The Merge (az összevonás, megvolt)
- The Surge (az áradás, emelkedés vagy hullám)
- The Verge (a határ, a szegély)
- The Purge (a megtisztítás)
- The Splurge (megszórás vagy elárasztás)
A kisbefektetők számára talán legfontosabb, a sebességet javító és a költségeket csökkentő újítás (a sharding) a második, következő szinten várható. Ezt hivatalosan 2023 második felére tervezik, így valószínűleg legkorábban egy év múlva következik.
Az Ethereum-konkurensek alkonya?
Addig is, így megmarad, illetve növekedhet is az Ethereum-kompatiblis úgynevezett második szintű (L2, Layer 2) blokkláncok jelentősége (Polygon, Arbitrum, Optimism stb.). Valamint az olyan Ethereum-konkurenseknek sem alkonyul le, mint az Avalanche, Solana, BNB, Cardano, Polkadot stb.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
