A kamatdöntő ülés legfontosabb megállapításait a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke, Virág Barnabás foglalta össze. Mint elmondta, a háborúval kapcsolatos fejlemények továbbra is bizonytalanságot okoznak a régióban. A hazai GDP-lassulás elkezdődött a harmadik negyedévben, ugyanakkor az alelnök véleménye szerint az éves bázison mért 4 százalékos bővülés még mindig igen pozitív. A magas "frekvenciás" adatok azt mutatják, hogy tovább lassul a belső kereslet, miközben az ipari termelés szeptemberben is bővült. Ezek pedig együttesen a folyó fizetési mérleg javulását vetítik előre.
Lassan csökkenhet az infláció, fennmarad a szigorú monetáris politika
2022 októberében az éves összevetésben számított infláció 21,1 százalék, míg a maginfláció 22,3 százalék volt. Az infláció növekedését az élelmiszerárak emelkedésének gyorsulása magyarázza. A külső költségsokk enyhülése, a globális növekedés lassulása és a mérséklődő belső kereslet árleszorító hatása együttesen az infláció mérséklődéséhez járulhat hozzá a jövő év elejétől.
Ahogy arról beszámoltunk, az MNB nem változtatott a 13 százalékos alapkamaton. Ugyanakkor a monetáris szigorítás folytatódik, ezt a jegybank a bankközi forintlikviditás szűkítésével kívánja végrehajtani. Ennek keretében az MNB november végén kéthónapos betéti tendert fog tartani a likviditás tartós lekötésére. December elejétől pedig a jegybank ismét megtartja az év végén átnyúló futamidejű eurólikviditást nyújtó devizaswap-tendereit és diszkontkötvény-aukcióit.
Elhangzott az is, hogy a pénzügyi piaci helyzet tartós elmozdulására fókuszál az MNB, az eszközöket ennek megfelelően alkalmazza. A szigorú monetáris kondíciók tartósan fennmaradhatnak. A monetáris transzmisszió (vagyis az árstabilitás megőrzése) megfelelő működésének szempontjából minden transzmissziós csatorna kulcsfontosságú az MNB szerint.
Nem rogytak térdre az európai gazdaságok
Az elmúlt negyedévekben minden makrogazdasági előrejelzés kapcsán az volt a fő kérdés, hogy a háborús konfliktus és az energiaárak alakulásának fényében hogyan alakulnak a reálgazdasági folyamatok. Virág Barnabás szerint összességében Európa jobban teljesít, mint amit sokan vártak. A szélsőséges változásokat elkerültük, ugyanakkor általános lassulás figyelhető meg. Ez alól Magyarország sem kivétel, a legutóbbi negyedévben a GDP lassulása nálunk is megindult, és ez az utolsó negyedévben folytatódhat. Ezt támasztja alá a fent jelzett belső keresleti lassulás. Emellett, ha megnézzük a gazdaság energiafelhasználását, akkor az is hasonló folyamatokat vetít előre a jegybank szerint. Jó hír ugyanakkor, hogy miután az európai konjunktúra a várakozásoknál jobb volt, a magyar ipar is kifejezetten jól teljesített. Növekedése kétszámjegyű volt, amit a járműgyártás és az elektronika húzott felfelé. A gáz- és energiapiacon történt áresés és a fenti folyamatok eredményeként a folyó fizetési mérleg komolyabb javulás előtt áll.
Az inflációra áttérve az alelnök azt mondta, hogy Európa-szerte az energia és az élelmiszerek drágulása idézte elő az infláció kétharmadát. Hasonló a helyzet Magyarországon is, ahol 60 százalékos volt ez az arány. A következő hónapokban az élelmiszerek áremelkedése folytatódhat, ami miatt nem várható komoly infláció-lassulás. Összességében, mind a globális, mind a lokális inflációs kép javul. Számos fontos országban és régióban fordult meg a trend abból a szempontból, hogy a növekedés lassulni kezdett. Az MNB Magyarországon a jövő év elejére teszi a várható fordulatot.
Virág Barnabás a monetáris politika várható irányáról azt mondta, hogy az október végén bevezetett eszközöket csak a körülmények tartós javulását követően vezetik ki, illetve mérséklik fokozatosan a kamatfelárat.
Az alelnök jelezte, hogy négy olyan tényező van, amit a külső környezetben figyelnek, ezek
- az orosz-ukrán háború,
- az európai energiaválság,
- a nagy jegybankok kamatpolitikája
- és a befektetői hangulat alakulása.
Ezek mellett két fontos belső tényező lehet komoly hatással az MNB tevékenységére: a folyó fizetési mérleg alakulása (amely, ahogy jelezte Virág Barnabás, pozitív fordulat előtt áll), és az EU-val való megállapodás a támogatások kifizetéséről.
Mi a helyzet Nagy Márton új szabályával?
A jegybank alelnökéhez intézett kérdések többsége a Nagy Márton által hétfőn bejelentett lépésről szólt. Arra voltak kíváncsiak az újságírók, hogy a betéti kamatstopnak is nevezhető intézkedés hogyan hat a monetáris transzmisszióra, a likviditásra és a jegybank eredményére. Ez már csak azért is fontos, mert egyes elemzők úgy értékelték, hogy a kormány ezzel a transzmissziós eszközökbe beavatkozott. (Azokat az intézkedéseket és eszközöket nevezik így, amelyek révén a jegybank képes elérni az árstabilitást és a kitűzött inflációs célt.)
A kérdésekre reagálva Virág Barnabás azt mondta, hogy az MNB folyamatosan egyeztet a kormánnyal a gazdasági kérdésekről. Azt is jelezte, 2021 eleje óta az árstabilitás elérése a kulcs az MNB számára, az infláció megtörésének nincs alternatívája. Szerinte árstabilitás nélkül stabil gazdasági növekedés sincs, így nekik minden erejükkel erre kell koncentrálniuk. Ehhez a monetáris transzmisszió minden eszközére szükség van. Egyelőre az alelnök szerint nem lehet látni, hogy a kormány döntése pontosan milyen hatást fog kifejteni, mert nagyon sok intézményre vonatkozik, sokakra (vállalatokra, bankokra, külföldi befektetőkre) viszont nem. Azt is meg kell várni, hogy a swap- és a repopiacra hogyan hat majd az intézkedés. Ugyanakkor azt jelezte az alelnök, hogy érdemi változásra nem számít, szerinte a likviditás végső soron a jegybanki eszközökben fog kicsapódni.
Az is elhangzott, hogy MNB eredményét nem fogja jelentősen érinteni a kamatstop, mert érdemi átrendeződést nem fog okozni. Ugyanakkor azt mondta Virág Barnabás, hogy az eredmény sokadlagos, az MNB-nek nincs eredménycélja, inflációs célja van, ők csak ezt tartják szem előtt.
Az MNB hisz az EU-val kötendő sikeres megállapodásban, mondta el Virág Barnabás, amíg azonban ez nem születik meg, addig a kockázati megítélést nem módosítja. Azt követően az MNB is meg fogja vizsgálni, hogy a változások tartósak, trendszerűek-e, ha igen, akkor lépni fognak a megállapodást követően.
Bírálja az amerikai-brit kereskedelmi megállapodást az AAPC amerikai autóipari képviseleti szervezet. 
