Nem kaphatnak magasabb kamatot a 3 hónapos diszkontkincstárjegy kamatánál (jelenleg 11,92 százalék) március 31-ig a befektetési vállalkozások, pénztárak, lakás-takarékpénztárak, biztosítók, befektetési alapok és a legalább 20 millió forintot elhelyező lakossági ügyfelek a kereskedelmi bankoknál mostantól elhelyezett betétjeik után – jelentette be Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a kormányzati honlapon.
A miniszter szerint „az elhibázott brüsszeli szankciók” rekordmagas inflációhoz vezettek Európában, ami a jegybankok jelentős kamatemeléséhez vezetett.
Mint a közlemény szól, az MNB szankciós infláció elleni kamatemelésével párhuzamosan
egyes pénzügyi szereplők számára egyre vonzóbbá vált, hogy pénzüket kereskedelmi banki közvetítéssel jegybanki betétben tartsák.
Ezzel a gazdaság olajozott működéséhez szükséges hitelezés és állampapír-vásárlás helyett végső soron az állam által fizetett, akár 18 százalékos kamatot realizáltak, kockázatmentesen – írja, utalva az október közepi jegybanki kamatemelésre.
A miniszter emlékeztet, a kisebb megtakarítással rendelkező lakossági betéteseknek ez a hozam nem elérhető. Sőt, számukra a bankok 1 százalék alatti kamatot adnak a látra szóló és folyószámlabetétek után, de a hosszabb távú betétek is mindössze 9-10 százalék körüli kamatot tesznek elérhetővé.
Nagy Márton szerint egyes intézményi befektetők kihasználták a helyzetet, olyan jövedelemre tettek szert, amely a jelenlegi helyzetben nem indokolt. E gyakorlatot meg kell szüntetni – írja –, a piaci torzulást ki kell javítani. Mindez hozzájárul a hitelezés és állampapír forgalmazás zavartalanabb működéséhez, a források gazdaságba történő átirányításához – zárul a miniszteri közlemény.
Szlovákia továbbra is elutasítja az Oroszországgal szembeni újabb uniós szankciós csomagot. 
A fiatalok szeretik, ha nem egy vonatra ültetik fel őket és zakatoltatják a piacokkal
Új világrend jöhet, új nagyhatalmakkal, kriptovalutákkal
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
