Ahogy arról beszámoltunk, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa mai ülésén 15 bázisponttal, 1,8 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Ez már az ötödik egymást követi havi szigorítás, mely során az irányadó ráta június végéhez képest megháromszorozódott.

Bár az infláció szeptemberben 5,5 százalék lett, ami éves rekord, emellett közel kilenc éve nem látott magasság, az MNB mégis tartotta magát ahhoz, hogy a szeptemberihez hasonló mértékben, azaz 15 bázisponttal emeli az alapkamatát, s nem 30 bázisponttal, mint az azt megelőző hónapokban, azaz június-augusztus között.

A kamatdöntés bejelentését követően egy órával publikált közleményében a Monetáris Tanács nem tért ki arra, miért maradt a 15 bázispontos szigorításnál. Csupán annyit szögezett le, hogy az inflációs kilátások és az ezeket övező, továbbra is felfelé mutató kockázatok egyértelműen a júniusban megkezdett kamatemelési ciklus havi ütemű folytatását indokolják. Egyúttal azt ígérték, hogy a jegybanki szigorító ciklus hatásai 2022-ben már egyértelműen érezhetővé válnak.

Az MNB-nél arra rendezkednek be, hogy az infláció elleni harc elhúzódó lesz, a jelentős nyersanyagár-emelkedés miatt magasabb inflációt várnak – jelentette ki Virág Barnabás, a jegybank monetáris politikáért felelős alelnöke, aki szokatlan módon ezúttal egy konferencián, a Portfolio.hu Budapest Economic Forum nevű rendezvényén kommentálta a Monetáris Tanács döntését. 

Virág szerint három eszközzel szigorítanak:

• az alapkamat emelésével. Ezt havi ütemben mindaddig folytatják, amíg az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon (vagyis 3 százalékon) stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján (ez 18-24 hónap) újra kiegyensúlyozottá válnak. Az előző havi rekordérték ellenére tartották magukat a szeptemberi inflációs jelentés előrejelzéséhez, miszerint a pénzromlás üteme 2022 elejétől csökkenni kezd és a második negyedévben ismét a jegybanki toleranciasávba (vagyis 4 százalékon belülre) kerül, majd várhatóan 2022 második felében a 3 százalékos jegybanki cél körül stabilizálódik
• folytatják a forintlikviditást nyújtó swapeszközök kivezetését, mely során a bankok külföldi eszközeikért forintot kapnak
• az is a likviditás szűkítését célozza, hogy az MNB az általa vásárolt állampapír-mennyiséget augusztusban 60 milliárd forintról 50 milliárdra szűkítette, majd szeptemberben még tovább, 40 milliárdra mérsékelte. Ezt a szintet most nem faragták tovább, de az MNB alelnöke jelezte, attól bármikor rugalmasan eltérhetnek.

A Monetáris Tanács közleményéből egyébként az is kiderül, hogy az MNB a gazdasági növekedést illetően valamivel pesszimistább a kormánynál, hiszen 2021-ben 6,5-7 százalékos bővülést vár, szemben Orbán Viktorék 7-7,5 százalékos prognózisánál. Ez a nem jelentősnek tekinthető eltérés 2022 vonatkozásában is tetten érhető: míg az MNB 5-6 százalék közé lőtte be a GDP emelkedését, addig a kormány a felső sávszélhez közelire, 5,9 százalékosra.

Virág előadásában megjegyezte, hogy a magyar gazdaság helyreállása gyors, a régióban az egyik leggyorsabb. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy fel kell készülni a bérek gyors növekedésére, amit – tehetjük hozzá – a bruttó 167 400-ról 2022. január 1-jétől 200 ezer forintra emelkedő minimálbér hevít. „Akkor tudjuk ezt kezelni, ha ez gyorsuló termelékenység-növekedéssel párosul” – hangsúlyozta az MNB alelnöke.

A 15 bázispontos mostani emelés mértéke egyébként azért is tűnhet az indokoltnál soványabbnak, mert az előző kamatdöntés óta kedvezőtlenebbé vált a globális befektetői hangulat – ahogy arra a Monetáris Tanács közleménye is felhívja a figyelmet. Ehhez a már meglévő kockázatok közül főként a koronavírus delta variánsának terjedése és a chiphiány, továbbá a meghatározó jegybankok monetáris politikai üzenetei járultak hozzá. Emellett új elemként az energiaválság és a kínai ingatlanpiachoz kapcsolódó kockázatok megjelenése is rontotta a befektetői hangulatot. A nyersanyagpiacokon szeptemberben újabb jelentős áremelkedési hullám következett be. Ezek közül az energiahordozók drágulása kiugró volt: a földgáz ára nyár eleje óta több mint háromszorosára, míg az áram ára több mint kétszeresére nőtt. A kőolaj világpiaci ára 80 dollár fölé emelkedett. A dollár árfolyama az euróhoz, illetve a feltörekvő piaci devizák többségéhez képest összességében felértékelődött.

Régiónkban a román és a lengyel jegybank az inflációs kilátások emelkedése miatt szintén megkezdte az alapkamat emelését, míg a cseh jegybank a piaci szereplők által vártnál nagyobb mértékben vitte feljebb az irányadó rátát.

Az újabb kamatemelés bejelentését követően összességében gyengült a forint, s az euróval szembeni árfolyama már a 362,5-en is megfordult, noha a keddi napot még a 361,5 forint körüli szinten kezdte, s délután 2 óra előtt 360 alá is benézett. Amiből arra lehet következtetni, hogy a piaci szereplők nem voltak elégedettek a kamatemelés mértékével.

A korábban meghirdetett menetrend szerint év végére 2,1 százalékon állhat majd a hazai alapkamat – állapították meg két hazai cég, az Erste Bank Hungary Zrt. és az Equilor Befektetési Zrt. elemzői is. Ugyanakkor az MNB és személy szerint maga Virág is korábban jelezte, a következő, december közepén publikálandó inflációs jelentés ismeretében akár már az év utolsó kamatemelésének most 15 bázispontra belőtt mértékén is változathatnak. Más kérdés, hogy ez a kitétel a Monetáris Tanács keddi közleményében nem szerepelt.