Az Magyar Nemzeti Bank (MNB) 200 bázisponttal 9,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot kedden. A döntésről és annak makrogazdasági és pénzügyi hátteréről szokás szerint Virág Barnabás, az MNB alelnöke tartott online sajtótájékoztatót.
Virág Barnabás a monetáris politikai legfontosabb feladatának továbbra is az ársatbilitás fenntartását nevezte. Az éves infláció júniusban közel 12 százalékra emelkedett, ezért az MNB feleadata az infláció másodkörös kockázatainak mérséklése. Ezért a jövőben is arra törekszik a jegybank, hogy az egyhetes betéti kamatdöntések minél hamarabb beépüljenek az alapkamatba – hangsúlyozta az MNB alelnöke.
A múlt csütörtökön az egyhetes betétet 200 bázisponttal magasabban, 9,75 százalékon hirdette meg az MNB arra reagálva, hogy előző nap újabb rekordmélységekbe gyengült a forint, és jelezte, hogy már most kedden összezárja a két kamatot. Ez a döntés született meg kedden kora délután.
Virág Barnabás kiemelte, hogy
a júniusi infláció 11,7 százalék, a maginfláció 13,8 százalék, és erősödtek a felfelé irányuló kockázatok, amelyet kezelni fog a jegybank.
Hangsúlyozta, hogy a júniusi inflációs értékek összhangban állnak a prognózissal.
Az alelnök hozzátette, hogy ősszel tetőzhet az áremelkedés, ennek azonban ellentmondani látszik, hogy korainak nevezte annak megbecsülését, hogy mikor tetőzik az alapkamat. Az áremelkedés tetőzéséig az MNB továbbra is különösen fontosnak látja a fiskális és a monetáris politika összehangolását. Kitért arra, hogy az ár- és kamatstop ezt az időszakot segítheti.
A jegybank az idei évre jelzett 11,1–12,6 százalék közötti inflációs prognózisát fenntartja, és a jövő évre vonatkozó inflációs előrejelzésén sem változtatott.
Az alelnök aláhúzta: a monetáris politika elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, ezért határozott kamatemelésre lehet számítani mindaddig, amíg az infláció el nem éri a tetőpontját.
Az infláció jövőbeni tetőzésével kapcsolatban is jó jelnek tekinthető, hogy az ország külkereskedelmi mérlege májusban aktívumba fordult. A következő hónapokban derül ki, hogy ez trendforduló, vagy csupán egyhavi adat – magyarázta az alelnök.
Megismételte, hogy a várakozások horgonyzása és a kockázatok mérséklése érdekében az alapkamat és az egyhetes betéti kamat szintjének minél gyorsabb összezárása indokolt.
Kitért arra is, hogy a jegybank június 8-tól alkalmazza az új devizalikviditási swapeszközt. Ennek első eredményei a swaptenderek tekintetében pozitívak. Az MNB a jövőben is aktívan és rendszeresen alkalmazza majd az eurólikviditási eszközét, a szükséges volumenben, akár napi rendszerességgel is. A jegybank továbbra is kiemelt figyelemmel követi a swappiaci folyamatok alakulását, törekedni fognak a piaci egyensúly fenntartására.
A miniszterelnök jabvasolta. 
