A monetáris politikában tartós szigorra van szükség mindaddig, amíg a kockázatokban trendszerű csökkenés nem következik be:
a 13 százalékos alapkamat és a 18 százalékos egynapos betéti ráta hosszabb távon fennmarad
- mondta Virág Barnabás, az MNB alelnöke az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő Zrt. 2023-as várakozásokról megrendezett konferenciáján Budapesten szerdán.
Kiemelte: jó hír, hogy a gazdaságban sikerült nemzetközi szinten elkerülni a "súlyos szcenáriókat" , a magyar növekedés pedig az európai uniós átlag felett maradt, és elindult az alkalmazkodás az energiapiacon.
Az árstabilitás elérésének nincs alternatívája, ugyanakkor az infláció mellett a jövőben fontos indikátor lesz Magyarországon a folyó fizetési mérleg, amelynek egyenlege idén jelentős romláson esett át döntően az energiaköltségek megugrása miatt - hívta fel a figyelmet.
Virág Barnabás kijelentésének aktualitását az is adja, hogy Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter hétfőn "Vége a nyerészkedésnek!" felütéssel maximalizálta a nagybefektetők által realizálható kamatot.
Az alelnök emlékeztetett arra, hogy 2022-ben várhatóan 16-17 milliárd forintra rúg az ország energiaszámlája, ami több mint négyszerese a korábbiaknak. Szerinte a folyó fizetési mérleg egyenlege szeptember-októberben túlkerült a mélyponton és a lassú javulás már megindult.
A magyar gazdaság növekedése a szeptemberben előrejelzett 3,5 százaléknál magasabb, 4-5 százalék lehet idén, jövőre pedig 1 százalékra lassul - erősítette meg.
Arra is kitért: a magyar gazdaságnak jó hír, hogy a német ipar teljesítménye messze nem csökkent olyan drasztikusan, mint ahogy korábban várható volt, a szektor alkalmazkodik az új körülményekhez, a német ipar a gázfelhasználását 25 százalékkal visszafogta.
A háború fizikai közelsége miatt a befektetők érzékenyebbek a kockázatokra, amire a jegybankok "összetett stratégiákkal" reagáltak a régióban - mutatott rá. A magyar jegybank a három pillért - alapkamatemelés, likviditás szűkítés és célzott eszközök a devizaigény jegybanki biztosítására - folyamatosan, változó intenzitással használta - tette hozzá.
Virág Barnabás szerint a likviditás tartós lekötése fontos feladat, az elmúlt években a rendszerbe került 10-11 ezer milliárd forintnyi likviditásnak mindössze a fele van tartósan lekötve, a másik felét gyakorlatilag egynapos betétbe helyezték el.
Az év végéig Magyarországon még várhatóan emelkedni fog az infláció, amiben meghatározó szerepet játszanak az élelmiszerárak - emlékeztetett. A következő egy-két hónapban - folytatta - lehetnek még meglepetések, a jövő év elejétől azonban a ráta csökkenő pályára áll, a mérséklődés üteme előbb lassú, majd az év közepétől gyorsabb lesz, 2023 végére jó eséllyel újra egyszámjegyű lesz a mutató. Hozzáfűzte: "moderált, alacsony közegbe" 2024-re kerülhet újra az infláció.
Az infláció terén globális szinten fordulat várható a következő hónapokban, 35-40 országban már el is indult az enyhe csökkenés - mutatott rá. A gázárak a nyári számokhoz képest jelentősen csökkentek, a világgazdaság működését meghatározó ellátási láncokban javuló tendenciák figyelhetők meg, és a szállítási költségek is lassú csökkenésnek indultak, a globális élelmiszerárak is korrigálnak - mutatott rá.
Figyelmeztetett ugyanakkor arra is, hogy Európában továbbra is hatszor annyiért lehet gázhoz jutni Amerikához képest, és az olaj is sokkal drágább, ami komoly versenyképességi következményekkel járhat.
Arra a kérdésre, hogy a magyar gazdaság befektetői megítélését mi javíthatná leginkább Virág Barnabás elmondta, hogy a folyó fizetési mérleg érezhető javítása és az európai uniós pénzekről való megállapodás a legfontosabb.
(MTI)
Néhány forintos árváltozás jöhet. 
