Ahogy arról már beszámoltunk, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa úgy döntött, nem nyúl a 13 százalékos jegybanki alapkamathoz.
A 13 százalékos alapkamat szintje a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján megfelelő az inflációs kockázatok kezelésére - idézte laptársunk, az Mfor.hu az MNB monetáris politikai alelnökének indoklását, amelyet Virág Barnabás a döntés nyilvánosságra hozatala után egy órával tartott sajtótájékoztatóján ismertetett. Hozzátéve, hogy a tanács e döntésében külső tényezők – a háborús fejlemények, az energiaválság, a nagy jegybankok szigorításai és a befektetői hangulat – mellett az EU és a kormány közötti tárgyalásokat, illetve a folyó fizetési mérleg alakulását vette figyelembe.
Hosszú hónapok után végre valami biztatót is halhattunk Virágtól, nevezetesen, hogy a belső kereslet lassulása és a globális nyersanyagárak csökkentése egyaránt az infláció lassulását vetítik előre. Mindössze az élelmiszerárak emelkedése folytatódhatott októberben – az alelnök szerint a tojás- és a krumpli drágulásának mértéke okozhat meglepetést a KSH november 9-én publikálandó adatai között. Ám a korábbiakkal szemben ezúttal Virág tartózkodott attól, hogy megbecsülje, mekkora is lehet az éves fogyasztóiár-index ebben a hónapban.
Azt nem tudni, hogy Virág szavai mennyire győzték meg a befektetőket, mindenesetre a forint euróval szembeni árfolyama közel két egységgel romlott ahhoz képest, mint amikor az alelnök elkezdte a sajtótájékoztatóját, az akkori 412-es szinttel szemben fél 5-kor már közel 414 forintért cserált gazdát az uniós fizetőeszköz.
Visszatértünk az európai trendekhez. 
