Az elmúlt időszakban a gyors dezinfláció következtében a jegybanki célok közelébe került az infláció. Magyarországon az infláció a régiós mezőnyben alakult az idei évben - mutatott rá Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a Portfolio Budapest Economic Forum 2024 konferenciáján.

Virág Barnabás szerint az amerikai gazdaság jó bőrben van, ami monetáris oldalon azt jelenti, hogy az USA egy óvatos kamatcsökkentési pályát járhat be a jelenlegi várakozások szerint. Kiemelte, hogy a jegybanki mérlegek jelentős mértékben nőttek a Covid után, de az elmúlt években elkezdődött ezeknek a mérlegeknek a szűkülése. Nagy kérdés, hogy ez a likviditásszűkítés, amennyiben folytatódik, hogyan érinti a részvénypiacok, illetve az állampapír-hozamok alakulását, és a feltörekvő piaci tőkeáramlásokat - mondta Virág Barnabás.

Fontos kérdésnek nevezte, hogyan alakulnak a hosszú hozamok a világban. Jelenleg a világ nagy piacain egy inverz hozamgörbét látunk, ez továbbra sem egy normális külső környezetet teremt, de szépen lassan visszamegyünk egy normális világba, ahol a hosszú hozamok magasabbak. Mindez Magyarország számára azt jelenti, hogy ebben az évtizedben a kockázati feláraink emelkedtek a 2010-es második feléhez képest. Nagyjából 140 bázisponttal magasabb a kockázati felárunk a 2010-es évek második feléhez viszonyítva.

Virág Barnabás szerint

• az infláció szeptemberben a jegybanki célra csökkent, ugyanakkor a maginfláció 4,8 százalékra emelkedett, miközben a felfelé mutató inflációs kockázatok erősödtek.
• A Federal Reserve év végi kamatszintjére vonatkozó várakozások feljebb tolódásával erősödik a kockázatkerülés a feltörekvő piacokkal szemben. A globálisan meghatározó jegybankok várható kamatpályáját divergencia jellemzi.
• A geopolitikai konfliktusok eszkalálódtak, az ezekkel kapcsolatos kockázatok emelkedtek.
• A devizapiaci elmozdulások hatása aszimmetrikus: a jelenlegi környezetben a költségek nagyobbak, mint a vélt hasznok.

Virág Barnabás szavai után jelentősen erősödött a forint árfolyama >>>>