Új szakasz nyílik a monetáris politikában, még szűkebb mozgástér lesz majd az alapkamat csökkentésére – közölte keddi sajtótájékoztatóján Virág Barnabás. Az eseményen, melyet laptársunk, az ugyancsak a Klasszis Média által megjelentetett Mfor percről percre közvetített, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke kiemelte, továbbra is a dezinfláción és az árstabilitáson van a hangsúly. Az óvatosság továbbra is nagyon fontos tényező – tette hozzá. Előzőleg a jegybank Monetáris Tanácsa arról döntött, az előzetes várakozásoknak megfelelően óvatos, 25 bázispontos kamatvágással a jegybanki alapkamatot 7 százalékra viszik le.
A jegybanki alelnök megjegyezte, a maginfláció csökkenése megállt, ez a mutató az év végére 5 százalék körülire emelkedhet. Emellett a belső kereslet erősödik, a folyó fizetési mérleg többlete historikus csúcson van, a reálbér-emelkedés az óvatosság oldódását hozza magával – közölte az alelnök.
Fotó: YouTube / Magyar Nemzeti Bank
Virág Barnabás rámutatott, az európai parlamenti (EP-) választások után megnőtt a piaci volatilitás, ez új elemet hozott magával: az euró gyengült a dollárhoz képest. Úgy látja, a külső kamatkörnyezet elhúzódóan magas lesz, egy vagy két, 25 bázispontos csökkentés lehet Fed és az Európai Központi Bank részéről is idén.
A sajtótájékoztató kezdetével egy időben tették közzé az MNB legfrissebb, második negyedévi inflációs előrejelzését. Ebben
a pénzromlás idei átlagos mértékét a márciusihoz képest fél százalékponttal alacsonyabbra 3-4,5 százalékra becsülték.
A gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzésen, mely szerint idén 2-3 százalék között fog nőni a GDP, a jegybank nem változtatott. Ezzel kapcsolatban Virág azt közölte, a kellő körültekintés és óvatosság indokolt. Mint fogalmazott, a kép azt mutatja, hogy a gyorsan változó termékek árai most kevésbé mozognak, mint negyed évvel ezelőtt. Virág hozzátette, a maginfláció emelkedése is óvatosságra int, és emellett az inflációs várakozások is elhúzódnak.
A jegybanki vezető szerint a nominális bérnövekedés alacsonyabb lesz, mint tavaly (11,5 százalék körül lehet a versenyszférában), ami a 4 százalék körüli inflációs pályával társulva erős reálbér-növekedést eredményez.
Virág hangsúlyozta, 2023 májusa és 2024 júniusa között egy normalizáció történt a monetáris politikában. Az új szakaszt az EP-választás miatti volatilitás és az elhúzódóan magas külső kamatkörnyezet indokolja a jegybanki szakember szerint.
Az inflációs várakozások újbóli horgonyzása szükséges,
mert a maginfláció emelkedik és a várakozások csak lassan mérséklődnek. Virág ismét felhívta a figyelmet a hiánycél tartására – üzent a fiskális politika vezetőinek a jegybank pont úgy, ahogy két hónappal ezelőtt is.
Emellett az alelnök azt is közölte, a monetáris politikában ismét a teljes hozamgörbe mozgását figyelni fogják.
Arra a kérdésre, hogy a kormány által kitűzött 4,5 százalékos hiánycél eléréséhez szükség van-e költségvetési kiigazításra, Virág Barnabás úgy felelt,
a hiánycél fegyelmezett elérése kulcskérdés, és az MNB prognózisa szerint megvan a kormánynak az a „beavatkozási mozgástér”, amivel ez teljesíthető.
A tájékoztató teljes egészében itt tekinthető meg:
A szakszervezet örül, de nem könnyebbült meg. 
