Mint arról beszámoltunk, az MNB tovább folytatta a júniusban megkezdett kamatemelési ciklusát, mely során a mai napon a Monetáris Tanács 30 bázisponttal, 2,4 százalékra vitte fel az alapkamatát. S két nap múlva, csütörtökön szinte bizonyosan újabb monetáris szigorításra kerül sor, amikor is a jegybank igazgatósága emelheti meg az egyhetes betét jelenleg 3,3 százalékos kamatát – 30 bázisponttal, azaz 3,6 százalékra –, mely eszközt tette meg az MNB irányadónak az infláció elleni küzdelemben.
Az infláció novemberben elérte a csúcsát, amelyet követően decembertől várhatóan fokozatosan csökken – olvasható a Monetáris Tanács közleményében. Az infláció rövid távú alakulását a bázis- és adóhatások kifutása, az üzemanyagárakra bevezetett árplafon és az év eleji átárazások mértékének eredője határozza meg. A maginfláció a következő hónapokban emelkedik és 2022 közepéig 6 százalék közelében alakul, aminek hátterében a nyersanyag- és energiaárak növekedése, a szállítási költségek emelkedése, valamint az egyre szélesebb körű ellátási nehézségek állnak. Középtávon az árstabilitás elérésében meghatározó szerepe van az inflációs várakozások inflációs céllal összhangban történő horgonyzásának.
A tanács értékelése szerint a jegybanki lépéseknek köszönhetően, valamint a járvány hatásainak kifutásával és a külső inflációs hatások fokozatos mérséklődésével az adószűrt maginfláció a jövő év második felétől csökkenő pályára áll. Az infláció 2022 negyedik negyedévében visszatér a jegybanki toleranciasávba, majd 2023 első félévében éri el a 3 százalékos jegybanki célt. A fogyasztóiár-index 2022-ben 4,7–5,1 százalékon, 2023-tól az inflációs céllal összhangban alakul – szerepel a friss Inflációs jelentésben, amelyet részletesen majd csütörtökön 10 órakor ismerhet meg a közvélemény.
2022-ben is folytatódnak az alapkamat-emelések, méghozzá továbbra is havi ütemben. Az egyhetes betéti rátának legalább az alapkamat-emeléssel azonos mértékben indokolt, ennek végén ismét összeér a két kamat – ezt már Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke helyezte kilátásba.
Ahogy azt várni lehetett, a Monetáris Tanács az infláció fékezése érdekében döntött két azon programjának kivezetéséről, amelyek likviditást juttattak a gazdaságba, így potenciális áremelési tényezőknek tekinthetők.
Egyrészt a tanács a 2019 júliusában elindított Növekedési Kötvényprogram lezárásáról döntött, mely során 1550 milliárd forint erejéig vásárolhat magyar cégektől kötvényeit, a piacihoz képest kedvezőbbnek számító, 1-4 százalék közötti éves kamaton. Ez azt jelenti, hogy a folyamatban lévő kibocsátói tárgyalások – legfeljebb a program keretösszegéig történő – realizálását követően a jegybank nem vásárol újabb vállalati kötvényeket. A bankrendszer bőséges likviditása és erős tőkehelyzete, valamint a kötvénypiaci feltételek elmúlt években bekövetkezett javulása és a piacfejlesztés hatása lehetővé teszi a vállalati szektor finanszírozási igényeinek piaci alapú kielégítését – indokolta a tanács a közleményében.
Másrészt a Monetáris Tanács az állampapír-vásárlási program lezárásáról is döntött, amely értelmében a jegybank leállítja a kötvényvásárlásait. A tanács szerint az állampapírpiac stabil likviditási helyzete előretekintve is kulcsfontosságú a monetáris transzmisszió hatékonysága szempontjából. Az MNB az állampapírpiac likviditási folyamatait a jövőben is szoros figyelemmel követi, és szükség esetén készen áll átmeneti és célzott állampapír-vásárlásokkal beavatkozni az állampapírpiac stabilitásának fenntartása érdekében. Az eseti állampapír-vásárlások nem jelentik a monetáris politikai irányultság megváltozását. A jegybank a tulajdonában lévő állampapírokat lejáratig tartja.
Egészen nonszensz, amit a Parragh-interjúban láttam - reagált Virág Barnabás a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarát elnöklő Parragh László azon kijelentésére, miszerint az MNB jóval hatékonyabb eszközökkel is előrukkolhatott volna.
A Monetáris Tanács szerint a nemzetközi termelési láncok zavarai, valamint az emelkedő nyersanyag- és energiaárak lassítják a gazdaság helyreállását, miközben a tovább erősödő belső kereslet tompítja a külső tényezők hatásait. A háztartások fogyasztásának emelkedése folytatódik, amit a jövő évi minimálbér-emelés és a lakossági jövedelmet bővítő kormányzati intézkedések is támogatnak. A minimálbér emelése mellett a feszes munkaerőpiac is az élénk bérdinamika fennmaradása irányába hat. A magasabb nyersanyag- és energiaárak, valamint a mérsékeltebb külső kereslet 2022-ben visszafogják a vállalatok beruházási aktivitását, ugyanakkor a beruházási ráta – EU-s összevetésben is – magas szinten stabilizálódik. A külső tényezők hatására átmenetileg lassuló export és az élénkebb belső kereslet következtében a nettó export 2022-ben közel semleges hatást fejt ki a GDP-re. A külső piacok és az ellátási láncok helyreállásával párhuzamosan a jövő év második felében az export gyors visszapattanást mutat, amit a kiépült új exportkapacitások is támogatnak. A GDP 2021-ben 6,3-6,5 százalékkal, 2022-ben 4-5 százalékkal bővül az MNB legfőbb döntéshozó szerve szerint.
A költségvetés hiánya és az államadósság-ráta az idei évtől csökkenő pályára áll. A folyó fizetési mérleg egyenlege a járvány átmeneti hatásai miatt romlik, azonban a külső piacok és az ellátási láncok helyreállásával párhuzamosan fokozatosan javul, amit az elmúlt években kiépült új exportkapacitások is támogatnak. Emiatt a folyó fizetési mérleg egyenlege idén és jövőre is három százalékos hiányt mutat a GDP arányában, majd az előrejelzési horizont végéig fokozatosan javul. Ezzel párhuzamosan a gazdaság külső finanszírozási képessége – a 2021-22-es átmeneti csökkenést követően – emelkedik és a horizont végére a GDP 1 százaléka körül alakul.
A forint a kamatdöntést követően viszonylag nagyobbat erősödött, az euróval szembeni árfolyama 367,5-ről 366,8-ra javult, majd a Monetáris Tanács közleménye és Virág Barnabás szavai után még feljebb ment, s fél 4 magasságában az uniós pénz egysége már 365,8 forinton cserélt gazdát.
Törökország népirtással vádolja az izraeli miniszterelnököt és több miniszterét. 
