Mint arról beszámoltunk, az MNB monetáris tanácsa az egynapos és az egyhetes fedezett hitelei kamatát 100-100 bázisponttal, 6,4-6,4 százalékra emelte, miközben az alapkamatot és az egynapos betéti kamata 3,4-3,4 százalékon maradt.
A testület mai ülésén részletesen foglalkozott az elmúlt közel két hét, vagyis a február 24-én kirobbant orosz-ukrán háború óta eltelt fejleményekkel. Virág Barnabás emlékeztetett arra, hogy a háború kitörése előtt a magyar gazdaság erős növekedési képességgel rendelkezett, a GDP idei bővülését 7,5-8,5 százalék közé várták – ahogy az elhangzott a Monetáris Tanács február 22-ei ülése utáni sajtótájékoztatón. Amelyen az MNB alelnöke már jelezte, hogy az éves infláció a januári, közel 14 és fél éves rekordot jelentő 7,9 százalék után februárban még magasabb lehet, akár 8,5 százalék (a pontos adat megismeréséig már csak egyet kell aludni, azt ugyanis a Központi Statisztikai Hivatal szerdán teszi közzé). Más kérdés, hogy ez az infláció regionális szinten még így is viszonylag alacsonynak számít – mutatott rá Virág Barnabás.
A háborús helyzet miatt azonban a két héttel ezelőtti kilátások romlottak, méghozzá oly módon, hogy az inflációs kockázatok nőttek, miközben a vártnál alacsonyabb lehet a gazdasági növekedés – ismételte meg Virág Barnabás a múlt héten már megtett kijelentését.
Mégsem változtatta meg a Tanács most a hivatalos prognózisait, azokhoz csak a két hét múlva publikálandó új inflációs jelentés ismeretében nyúl.
Az is a háború következménye, hogy a forint az euróval szemben egy hét alatt több mint 30 egységet gyengült, s hétfő délelőtt elért a 400-as, immár lélektaninak számító szinthez.
A nagyarányú forintgyengülést Virág Barnabás szerint külföldiek váltották ki, akik jelentős, 600 milliárd forintos értékben építettek ki forint elleni spekulatív pozíciót. Egy ilyen pozíciót ugyanakkor tartani kell és finanszírozni, ami költséges lehet, miközben egyszer azért le is kell zárni, ami viszont már a forintot erősítheti – hívta fel a figyelmet az MNB alelnöke.
A jegybank most azzal tudja elősegíteni a spekulánsok mielőbbi pozíciózárását, hogy megdrágítja azok finanszírozását. Mindenekelőtt kamatemelésekkel. Ezt szolgálták a Monetáris Tanács mai döntései is,
Az MNB az eszköztár minden elemével kész beavatkozni a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása érdekében – jelentette ki sajtótájékoztatója végén Virág Barnabás. Mindenesetre arra, hogy korántsem biztos, már túlvagyunk a nehezén, utal, hogy bár a forint euróval szembeni árfolyama kedd délelőtt benézett a 385-ös szint alá is, délután 4-kor már ismét 389 körül tanyázott.
Az orosz központi bank pénteken már a negyedik egymást követő ülésén döntött úgy, hogy nem változtat az évi 21 százalékos irányadó kamatszinten. 
