Mint arról beszámoltunk, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa mai ülésén 50 bázisponttal, 5,9 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Ennél magasabb a hosszabb távú gazdasági folyamatok befolyásolására alkalmazandó jegybanki ráta utoljára 2012 decemberében, azaz kilenc és fél éve volt.

A monetáris szigorítás alapvetően a Covid, majd az annak csillapodását követően, idén februárban kirobbant orosz-ukrán háború miatt egyre magasabb infláció fékezését célozza. Utóbbi térnyerésére jellemző, hogy míg márciusban még 8,5 százalék volt az éves fogyasztóiár-index, addig áprilisban már 9,5 százalék.

S nem kizárt, hogy az éves infláció májusban 10,5 százalékra vagy esetleg még afölé is emelkedett - jelezte előre a kamatdöntés után egy órával tartott sajtótájékoztatóján Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke. (A Központi Statisztikai Hivatal június 8-án teszi közzé az adatot - a szerk.).

Az infláció megugrása alapvetően annak tudható be, hogy a piaci árazású termékeknél a szokásosnál lényegesen nagyobb átárazások történtek. Különösen az élelmiszereknél, ezeknél került sor az átarazások felére, kétharmadára. S ennek még korántsincs vége - közölte Virág. Hiába figyelhető meg árcsökkenés a nyersanyagok világpiacán, a jegyzések még mindig történelmirekord-magasságokban tartózkodnak.

A kilátásokat rontja, hogy az inflációs várakozások emelkedtek. Kulcskérdés, hogy az emiatti béremelkedések a feszes munkaerőpiaci környezetben milyen további nyomást fejtenek ki az árakra - ismerte el a jegybank alelnöke. 

Virág egyértelművé tette, hogy az MNB mindaddig folytatja a kamatemelési ciklust, ameddig az szükséges, hozzátéve: rugalmasan reagálnak a fejleményekre. Belátható ideig azonban még számítani kell további monetáris szigorításra, a mostani, nagyfokú bizonytalanságot és kockázatot rejtő nemzetközi környezetben a jegybank alelnöke mindössze arra vállalkozott, hogy azt leszögezze, 2022 második felében még biztosan emelnek kamatot.

Arra azonban újságírói kérdésre sem kaptunk egyértelmű választ, hogy a még mindig gyors ütemben növekvő infláció ellenére miért csökkentették a felére, a márciusi és áprilisi 100-100 bázispontról 50 bázispontra a mostani kamatemelés mértékét, s mennek tovább ugyanezzel a szinttel a következő hónapokban. Mindössze annyit érzékeltetett, az MNB célja, hogy az optimális kamatszintet alakítsa ki.

Ettől azonban még távol vagyunk - ismerte el Virág.

Az MNB alelnöke elmondta, hogy alapvetően négy tényező alapján hozzák meg a döntéseiket. Ebből kettő külső, kettő pedig belső.

A külsők: a nagy jegybankok hogyan reagálnak a növekvő inflációra, valamint, hogy az orosz-ukrán háború és a szankciók hogyan befolyásolják a kockázatokat.

A belső tényezők közül az egyik az, hogyan alakulnak az EU-forrásokról folyó kormányzati tárgyalások Brüsszellel, a másdik pedig hogy milyen hatása lesz az egyensúly helyreállítását célzó intézkedéseknek - utóbbi a múlt heti extraprofit-adós bejelentésekre szóló utalás.

Virág szerint mindenesetre bizakodásra adhat okot, hogy a magyar gazdaság erős (ő ezt az első negyedévi 8,2 százalékos növekedési adatra alapozza - noha ez az alacsony bázis miatt megkérdőjelezhető jelentőségű - a szerk.). Ennek ellenére az MNB alelnöke úgy véli, a gyors gazdasági növekedés a második negyedévben is velünk maradhat, az év egészében pedig Magyarország az európai élmezőnyben lehet.

A forint egyébként a kamatdöntés nyilvánosságra kerülését követően viszonylag nagyot gyengült, az euróval szemben például két egységet is veszítve közel került a 397-es szintet, azt követően Virág szavaira kicsit megnyugodott, ám délután 4 óra magasságában ismét 396 körül cserélt gazdát.