A jegybank a kötelező tartalék választható részére fizetett kamatot az előző három hónaphoz hasonlóan 100 bázisponttal csökkentette, a júliusi 15,0 százalékról 14,0 százalékra augusztus 30-i hatállyal. Azt is megjegyezték, a javuló kockázati megítélés fennmaradása esetén a jegybank a korábbi ütemben folytatja az egynapos tenderek kamatkondícióinak összezárását az alapkamattal.
Keddi kamatdöntő ülésén a monetáris tanács nem változtatott az alapkamat 13,0 százalékos szintjén.
Jelezték: az alapkamat jelenlegi szintjének fenntartása biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését. A monetáris tanács megítélése szerint az árstabilitás elérése érdekében továbbra is a szigorú monetáris kondíciók fenntartása szükséges.
A kamatfolyosó felső széle szerdától 17,5 százalékról 100 bázisponttal, 16,5 százalékra csökken, a kamatfolyosó alsó széle nem változik, 12,5 százalék marad.
Megjegyezték, hogy a világgazdaság lassulása, az energia- és a nyersanyagárak korrekciója, illetve a nemzetközi szállítási költségek csökkenése az inflációs ráták további süllyedését vetíti előre. Magyarországon júliusban gyorsult az infláció csökkenése, éves szinten 17,6 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a júniusi 20,1 százalék után, ami elsősorban a feldolgozott élelmiszerek és az iparcikkek lassuló árdinamikájához volt köthető. A maginfláció lassulása a termékek és a szolgáltatások széles körében jelentkezett, a mutató 3,3 százalékponttal 17,5 százalékra esett júliusban – összegezte a testület.
A monetáris tanács előrejelzése szerint a következő hónapokban folytatódik az infláció és maginfláció gyors ütemű csökkenése és egyre markánsabban jelentkezik a szigorú monetáris politika, a csökkenő globális nyersanyagárak, a mérséklődő hazai fogyasztás és a kormányzat piaci versenyt erősítő lépéseinek árleszorító hatása.
A jegybank várakozása szerint az infláció az ősz folyamán már egyszámjegyű tartományba mérséklődik, és várhatóan 2025 elején tér vissza a jegybanki toleranciasávba.
A dezinfláció gyorsulásával a hazai reálkamat hamarosan pozitív tartományba kerül, ami elősegíti az inflációs cél elérését – írták.
A fizetési mérleg hiánya 2023-ban a javuló külkereskedelmi egyenleggel párhuzamosan a júniusban vártnál kedvezőbben, a GDP 2 százaléka alatti szinten alakulhat, jövőre pedig a külkereskedelmi egyenleg és a finanszírozási képesség javulása az új exportkapacitások termelésbe állásával, valamint a normalizálódó világgazdasági környezettel folytatódik.
A grémium megítélése szerint a monetáris transzmisszió erősítése előretekintve is kiemelten fontos az árstabilitás eléréséhez. Ennek érdekében a jegybank a bankközi forintlikviditás hosszabb távú lekötését célzó eszközöket a következő időszakban is alkalmazza.
A jelenlegi környezetben óvatos és fokozatos megközelítés indokolt, a jegybank folyamatosan értékeli a nemzetközi pénzpiaci folyamatok hazai kockázati környezetre gyakorolt hatásait, a beérkező makrogazdasági adatokat, illetve az inflációs kilátások alakulását – közölték.
Virág Barnabás kedd délutáni sajtótájékoztatójáról a Klasszis Média az Mforon tudósított percről percre, melyet itt olvashatnak.
(MTI)
Védelmébe vette a testület a magyar kormányt. 
