Az alelnök hangsúlyozta, hogy a világ jegybankjai fél évszázada nem látott inflációs problémával küzdenek, az okok sokrétűek, a következmények pedig brutálisak. A koronavírus-járvány okozta ellátási problémák, az orosz-ukrán háború, az európai energiaválság, az évszázados aszály és a globális munkaerőhiány mind-mind a fogyasztói árak gyors emelkedése irányába hatnak. Júniusban az Európai Unió 27 tagországából már 15-ben kétszámjegyű volt az infláció - hívta fel a figyelmet.
Virág Barnabás emlékeztetett, hogy 2021 tavaszán az MNB az elsők között jelezte a tartósan magas infláció kockázatát, tavaly júniusban az Európai Unióban elsőként pedig meg is indította a szigorítási ciklusát, és összességében azóta a legnagyobb kamatemeléseket hajtotta végre.
Ezzel Magyarország a világ azon kevés országai közé tartozik, ahol az infláció gyors megugrása ellenére is emelkedtek a reálkamatok - állapította meg jegybank alelnöke. Júliusban az alapkamat 10,75 százalékra emelkedett, a kétszámjegyű tartomány pedig ritkán használt kamatszint a modern jegybankok korában, ezért csak a rendkívül magas infláció letörésének időszakában vetik be - emelte ki az alelnök.
Virág Barnabás szerint az MNB Monetáris Tanácsának keddi döntése ezért egyértelmű üzenetet hordoz: ezt a ritkán használt tartományt is vállalni kell, hogy ismét helyreállítsuk az árstabilitást. "Az árstabilitás melletti elköteleződésünk nem megkérdőjelezhető" - emelte ki az alelnök.
Az alelnök szerint a jelenlegi közegben azonban nincsenek gyors sikerek. A háború okozta energiaár-robbanás, a hatalmas aszály vagy a hatósági ár-szabályok változása mind-mind a monetáris politika hatókörén kívül eső hatások. Ezért is súlyos szakmai tévedés a kamatemelések hatásait már a következő hetek, hónapok adataiban számon kérni - mondta.
Véleménye szerint a magas infláció még fájdalmasabb, ha olyan öngerjesztő folyamattá válik, ahol a reálgazdasági tények helyett már a pszichózis dominál. A világon minden jegybank a másodkörös hatások kezelésére és a várakozások horgonyzására törekszik. Pontosan ezt teszi az MNB is.
"Célunk, hogy egy határozott, lépésről-lépésre haladó szigorítási ciklussal elkerüljük a másodkörös hatások kialakulását és ezzel a világpiaci helyzet rendeződését követően újból elérjük az árstabilitást. Az MNB 2013 óta minden törvényben foglalt célját képes volt elérni. Veszélyes időket élünk, ezért a stabilitás biztosítása mindenek előtt áll. Ez minden döntésünk alfája és omegája" - mondta az alelnök.
Minimum 60 napos tűzszünet kell a választásokhoz. 
