Érdemes megjegyezni, hogy a hazai áruházláncok láthatóan komolyan vették a kormány energiatakarékossági felhívását: már a múlt hétvégén érezhetően alacsonyabb fényerővel működtek az üzletek, szinte hangulatvilágítás mellett lehetett vásárolni.
Az Árkosár-felmérés módszertana és a vizsgált termékek köre viszont több mint 19 éve változatlan, az eredményeket szokás szerint egy nappal a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) aktuális, júliusi inflációs adatközlése előtt jelentetjük meg. Ehhez augusztus 2-án ismét az Auchan, az Interspar és a Tesco egy-egy egységében néztük meg, hogyan alakult a 30 termékből álló minta-élelmiszerkosarunk ára, amely egy családi élelmiszer-nagybevásárlást igyekszik leképezni.
Mindenhogy olcsóbban jöttünk ki
Előző felmérésünkben már jeleztük, hogy 2026-ban eddig minden hónapban negatív értéket mutatott az éves árindex. A júliusban mért 7,1 százalékos csökkenést ugyan nem érte el, de a kedvező tendencia augusztusban is folytatódott:
éves összevetésben tavaly augusztushoz képest 6,4 százalékkal lett olcsóbb a családi nagybevásárlás.
Az árcsökkenés mértéke áruházlánconként eltért. Mindhárom áruházlánc faragott az árakon, nem is keveset. Az Interspar egy év alatt 3,8 százalékkal vitte lejjebb az élelmiszerkosár értékét, a Tesco 7,1 százalékkal, míg az Auchan éves árcsökkenése meghaladta a 8 százalékot.
Havi összevetésben ennél nagyobb eltérést tapasztaltunk. Míg az Intersparnál kisebb áremelkedést mértünk, a Tesco és az Auchan tovább vágta a kosár értékét júliushoz képest is: előbbi 1,7 százalékkal, utóbbi 2,5 százalékkal. Így jött ki, hogy egy hónap alatt 0,4 százalékkal, 129 forinttal lett alacsonyabb a Privátbankár Árkosár ellenértéke.
|
Míg az előző felmérésünkben júniusról júiusra 1,5 százalékos drágulást láttunk, most egy hónap alatt is mérséklődtek az árak. Utoljára áprilisban fordult elő, hogy havi szinten is árcsökkenést (akkor -3,2 százalékot) mutattunk ki a 30 vizsgált terméknél.
A számla végösszege 36 ezer forint alatt maradt augusztusban,
ezúttal 35 841 forint lett, vagyis ennyiért lehetett most egy szokásos nagybevásárlást letudni.
Ez 2439 forinttal kevesebb, mint tavaly ilyenkor:
A legolcsóbb és a legdrágább áruház között mindössze 1340 forint volt a különbség. 35 841 forintnál is kevesebbet kellene fizetnünk, ha nem egy helyen tudnánk le a vásárlást, hanem mindent ott vennénk meg, ahol a legolcsóbban adják. Így akár 32 285 forintból is kijöhetne a bevásárlás, ami az átlagárnál 3556 forinttal kevesebbet jelentene. Ennek a kivitelezése azonban akkora erőfeszítést igényelne, hogy aligha nem érné meg – különösen nem 40 fokban.
Mi lett olcsóbb? Mi drágult?
Az előző hónaphoz képest két komolyabb, 10 százalékot meghaladó árváltozást mértünk a kosarunkban szereplő termékeknél. A banán közel 21 százalékkal került kevesebbe, mint júliusban, míg az általunk vizsgált tömény alkoholos ital ára több mint 17 százalékkal emelkedett egy hónap alatt.
A jeges teánál (9 százalék), az ásványvíznél (5,9 százalék), a tejnél (3,2 százalék), a lisztnél (1,5 százalék), a szénsavas üdítőnél (0,9 százalék), a narancslénél (0,7 százalék) és a cukornál (0,5 százalék) egyszámjegyű drágulás történt. Olcsóbb lett viszont a kenyér (-8,9 százalék), a kávé (-7,3 százalék), a burgonya (-6,9 százalék), a csirkemellfilé (-5,9 százalék), a túródesszert (-4,2 százalék), a tészta (-4 százalék), a tea (-3,8 százalék) és a sertésmájas (-2,6 százalék) júliushoz képest.
Ha éves távlatban nézzük, 10 százaléknál nagyobb drágulást a burgonyánál (10,1 százalék) és a kenyérnél (12,9 százalék) láttunk. (A burgonyaárak okairól részleteket a Klasszis Médiához tartozó Mfor korábbi cikkében, itt olvashat >>>)
Pozitív eredmény ugyanakkor, hogy a 30 vizsgált termék közel harmada, 9 termék jelentősen olcsóbban szerezhető be, mint tavaly augusztusban. A legnagyobb áresést az almánál találtuk (-47,7 százalék), ezt követi a sertésmájas ára (-40,1 százalék). Sokkal kedvezőbb áron adják jelenleg a boltok a tavalyi drágulási rekordert jelentő narancslét (-25,8 százalék), miközben a már említett banán ára is 20,9 százalékkal esett. Ezeken túl jelentősebben csökkent még a tejföl, a kávé, a cukor, a csirkemellfilé és a tészta ára is egy év leforgása alatt. Az alábbi grafikonon gyűjtöttük össze a nagyobb árváltozásokat:
A diszkontoknál is jött az áresés, a nyugdíjasok is örülhetnek
Nemcsak a hipermarketek, hanem a diszkontláncok vásárlóit is kellemes meglepetés érheti most. A Privátbankár Diszkont Árkosár-felmérése a júniusi stagnálás után árcsökkenést mért július végén. A diszkontoknál ugyanakkor eltérő kép rajzolódott ki: míg az előző évhez képest 1,97 százalékos áremelkedés történt, júniushoz viszonyítva egy komolyabb, 4 százalék feletti áresést mutattak ki a Lidl, a Penny és az Aldi egy-egy üzletében végzett felmérés alapján:
Ahogy arra a cikkünkkel egy időben laptársunknál, az Mforon megjelenő Nyugdíjas Árkosár-felmérés is rámutat, az élelmiszereknél mért mostani árcsökkenés oka immár nem a forint további erősödése, hiszen nemzeti fizetőeszközünk árfolyama július eleje óta 3 százalékkal esett az euróval és 1,5 százalékkal a dollárhoz képest. Ezt a kedvezőtlen tendenciát azonban bőven ellensúlyozta a mezőgazdasági termelői árak csökkenése. A vártnál kisebb mértékben emelkedett az Mfor Nyugdíjas Árkosár-index is, amely szintén negatív tartományban áll.
Hogy pontosan miként alakult a Nyugdíjas Árkosár, arról részleteket az Mfor cikkében talál, itt >>>
Az árrésstop jövője továbbra is kérdéses
Júniusban a vártnál kedvezőbben alakult és ismét csökkent az éves alapon mért infláció Magyarországon. A KSH adatai szerint 1,7 százalék volt a teljes fogyasztóiár-index, ezen belül az élelmiszerárak éves összevetésben mindössze 0,2 százalékkal emelkedtek a májusi 0,5 százalék után. Ugyanakkor a vendéglátási szolgáltatások nélkül az élelmiszerek inflációja 2,4 százalékkal csökkent volna. Varga Mihály jegybankelnök a júliusi kamatdöntő ülést követő háttérbeszélgetésen – megismételve a júniusi üzenetét – megerősítette:
nem járna érdemi hatással az inflációra nézve az árrésstop kivezetése.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség jó ideje szorgalmazza, hogy a kormány legkésőbb nyár végéig vezesse ki a piactorzító intézkedést. De egyelőre nem tudni, meddig marad velünk az árrésstop, kivezetése továbbra sincs napirenden a kormánynál. Annak ellenére sem, hogy az Európai Bizottság az uniós bíróság elé küldi Magyarországot az árréskorlátozások miatt. Álláspontjuk szerint a magyar szabályozás olyan alacsony szinten maximálja a termékek beszerzési és eladási árai közötti árrést, hogy az nem teszi lehetővé a vállalkozásoknak költségeik fedezését.
Felmérésünkben a vizsgált 30 termék közül 14 tartozik az árrésstop hatálya alá. Ezek közül hat termék ára magasabb, mint egy évvel ezelőtt, míg a többi olcsóbb az árrésstop bevezetésekor mért árnál. Az alábbi grafikonon összegyűjtöttük, mennyivel változott az árrésstopos termékek ára egy év alatt, valamint az intézkedés bevezetése óta:
Az aszály árnyékában – hol a legolcsóbb az étolaj, a barack és a cukor?
Mint minden felmérésünk során, most is választottunk három terméket, és megnéztük – árra és minőségre való tekintet nélkül –, hogy hol lehetett a legolcsóbban megvenni őket.
A nyár (hivatalosan) utolsó hónapjába léptünk, sorra dőlnek a 40 fok feletti melegrekordok, az országot példátlan aszály sújtja, ami fékezheti az árcsökkenést, sőt bizonyos termékeknél újra drágulást is hozhat. A paksi atomerőmű esetleges kiesése pedig a gazdasági növekedést is visszafoghatja.
Raskó György agrárközgazdász néhány nappal ezelőtt lapunknak nyilatkozva elmondta: minden idők legalacsonyabb gabonatermése várható Magyarországon, a terméskiesés okozta veszteség 470–500 milliárd forint lehet.
Az extrém időjárás miatt a csemegekukoricával előző hónapban már foglalkoztunk, most a pusztító szárazság másik nagy vesztesét, a napraforgót és az ebből készült étolajat vettük górcső alá.
Raskó György a Klasszis Podcast legújabb adásának is vendége volt, amelyet itt nézhet meg:
A növény már túl van a virágzási szakaszon, az állomány fejlettsége egy korábbi, szintén aszályos évhez, 2022-höz képest is kedvezőtlenebb képet mutat egyes térségekben. Az étolaj ára egyébként az év elején is a figyelem középpontjába került, mert – az árrésstop mellett is – jelentős drágulást mértek.
A főzés és sütés fontos alapanyagát az Auchan és a Tesco ugyanazon az áron, literenként 745 forintért kínálta. Előbbiben saját márkás, utóbbiban a romániai Golden Imperial olajat találtuk a legkedvezőbbnek. Az Interspar szintén saját márkás, hazai olajat árult pár forinttal többért, 759 forintos literenkénti áron.
Ha nyár, akkor sokan befőzésre adják a fejüket, javában tart a sárgabarack szezonja is. Mindhárom hipermarket magyarországi gyümölcsöt kínált. Az Intersparban és a Tescóban akciósan árulták a barackot, 799 és 789 forintos kilós áron. Az Auchanban ezeknél valamivel drágábban, 999 forintért adtak egy kilót.
Megjegyezendő, egy néhány hónappal ezelőtt közölt felmérés szerint – amely 2022 és 2026 tavasza közötti időszakot vizsgálta – a sárgabarack 57 százalékot drágult, és az élmezőnyben végzett a zöldség-gyümölcs kategóriában:
A befőzéshez cukor is kell, nem is kevés. A kristálycukor az Intersparban volt a legolcsóbb, itt az S-Budget termékért 290 forintot kértek kilónként. Négy forinttal árulta többért a Sweet Family márkájú cukrot az Auchan, míg a Tescóban Lengyelországból származó, de szintén saját márkás termék 304 forintba került. Viszonyításképpen: tavaly augusztusi felmérésünk során 309 és 366 forint között találtunk kristálycukrot a hipermarketekben.
Ellentétes hatások érvényesültek. 
