Újabb bombahír érkezett a boltokból: ennyit spórolnak most a magyar családok egy nagybevásárlásnál

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legutóbbi inflációs adatközlése óriási meglepetést okozott, miután a várt emelkedés helyett 1,8 százalékra csökkent a pénzromlás éves mértéke. Az elemzők leginkább az élelmiszerek árának jelentősebb visszaesését emelték ki váratlan fordulatként – a KSH mérése szerint a vendéglátási szolgáltatások nélkül 2,1 százalékkal csökkent ez élelmiszerek ára. Mindez azonban legfeljebb azokat érhette meglepetésként, akik nem követik a Privátbankár Árkosár-felméréseit: a több mint 19 éve havi rendszerességgel megjelenő sorozat legutóbbi eredményei előre jelezték, hogy fordulat történt a piacon.

Július 1-jén újra megvizsgáltuk, hogyan alakult a 30 termékből álló minta-élelmiszerkosarunk ellenértéke a hazai hipermarketekben. Ezúttal is az Auchan, az Interspar és a Tesco egy-egy üzletét jártuk végig, és az eredményeket a lassan két évtizedes hagyományoknak megfelelően a KSH inflációs adatközlése előtt egy nappal tesszük közzé.

A havi drágulás ellenére is 7 százalék fölött az éves árcsökkenés

A vásárlók örülhetnek, az elemzők készülhetnek, és talán a jegybank is elgondolkodhat azon, nem volt-e túl óvatos a 25 bázispontos kamatvágással: legfrissebb felmérésünk szerint ugyanis

júniusban tovább csökkent a Privátbankár Árkosár éves árindexe, tavaly júniushoz képest 7,1 százalékkal lejjebb került a családi nagybevásárlás ára.

Mindhárom hipermarketben csökkentek az árak egy év alatt, mínusz 3,5 és mínusz 9,7 százalék között szóródnak a mutatók. Az éves árcsökkenés mértéke annak ellenére növekedett az előző havi mutatóhoz képest, hogy havi szinten valamivel drágább lett a bevásárlás: a hipermarketekben átlagosan 1,5 százalékkal lett magasabb a kosárérték júniushoz képest. A három áruház közül egyben csökkentek, kettőben emelkedtek az árak egy hónap alatt.

Felmérésünkkel szinte megegyező, 7,3 százalékos éves árcsökkenést mért laptársunk, szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor Nyugdíjas Árkosár-felmérése is. Részletek >>>>

A havi drágulásnak leginkább szezonális okai vannak: 10 százalékot meghaladó áremelkedést mértünk a krumpli és az alma esetében – előbbi zöldség ára közel 30 százalékot ugrott egy hónap alatt. A boltokban ugyanis mostanra már csak újkrumpli kapható – de a komolyabb áremelkedésnek gátat szabhatnak azok a folyamatok, amelyekről laptársunk, az Mfor írt: máig ható piaci krízist okozott ugyanis a tavalyi uniós burgonyafelesleg. Az eladatlan készletek miatt még az „újkrumpliszezonra” se ürültek ki a tárolók, és a termelők nehéz helyzetét ki is használják a kereskedők. További részleteket az Mfor cikkében olvashat >>>

Egy hónap alatt 524 forinttal lett drágább a Privátbankár Árkosár, de a tavaly júniusinál átlagosan 2 733 forinttal kell kevesebb pénzt hagyni a hipermarketek kasszáinál az élelmiszerekért. Az átlagos kosárérték továbbra is 36 ezer forint alatt van:

július elején 35 970 forintba került az átlagos családi élelmiszer-nagybevásárlás a magyarországi hipermarketekben.

Együtt a hipermarketek – mindegy, hol vásárolunk be?

Az üzletek között egyébként rendkívül kicsi a különbség, összességében gyakorlatilag teljesen mindegy, hova térünk be – a legdrágább és a legolcsóbb hipermarket között is mindössze 690 forint a különbség, kevesebb mint 2 százalék az eltérés. Az egyes termékek szintjén persze akadnak eltérések az üzletek közt, de ha mindent ott vásárolunk meg, ahol épp a legolcsóbban adják, akkor is 33 614 forintot kell fizetnünk a 30 féle élelmiszerért. Ez az átlagárhoz képest kevesebb mint 2400 forintos spórolást jelent – ennyit nem ér meg a tripla utazgatás.

Lehet azért ennél többet is megtakarítani: ehhez arra van szükség, hogy belépjünk a hűségprogramokba, amivel – adatainkért és azok marketingcélú felhasználásáért cserébe – kedvezményes árakat, kuponokat érhetünk el. Ez esetenként valóban érdemi spórolási lehetőséget jelent; mindenesetre a Privátbankár Árkosár módszertanának megfelelően a feltételekkel elérhető kedvezményekkel (hűségprogramba való belépés, nagyobb mennyiség vásárlása, satöbbi) mi nem számoltunk, csak a mindenki számára elérhető akciós árakat vettük figyelembe.

Az erős forint és az árrésstop csökkenti az árakat – de mi lesz a magyar beszállítókkal?

Az előző hónapban alaposabban is összeszedtük a hazai élelmiszerár-csökkenés okait, ezek közül továbbra is a forinterősödést említhetjük meg az első helyen – az importnak erősen kitett magyar piac számára komoly előnyt jelent, hogy míg a választások előtti hónapban 393 forint körül járt az euró jegyzése, a választásokat követően meredek erősödésnek indult a magyar deviza. Júniusban már 350 forint alatti eurójegyzést is láthattunk a bankközi devizapiacon – ilyenre 2021 ősze óta nem volt példa.

Az árrésstop is szerepelhet az árcsökkentő tényezők között, de már csak azon termékek esetében, amelyek a második körben, 2025 novemberében kerültek be az érintett termékek közé – a tavaly nyári bázisban a legtöbb érintett termék esetében már az árrésstopos ár szerepel, ha ezeknél csökkenés mérhettünk, akkor az már független az árrésstop hatásától.

Nem csoda, hogy ilyen körülmények között már nem csak az Országos Kereskedelmi Szövetség szorgalmazza a piactorzító intézkedés kivezetését, hanem a Magyar Nemzeti Bank elnöke is jelezte, hogy kiváló lehetőség kínálkozik arra, hogy megszabaduljunk tőle – ez ugyanis most nem járna érdemi inflációgerjesztő hatással. Úgy tűnik azonban, hogy a politikai szempontok ebben a témában nem csak a korábbi, hanem a jelenlegi kormányt is gúzsba kötik egyelőre: a Pénzügyminisztérium a napokban azt jelezte, hogy az árrésstop kivezetése jelenleg nincs napirenden. Közgazdasági, szakmai érveket emellett nehéz lenne felsorakoztatni, így gyaníthatóan az esetleges politikai árát nem akarja megfizetni a kormány az árrésstop kivezetésének – pedig úgy véljük, el lehetne (és biztosan el kellene) magyarázni a választópolgároknak az intézkedés mibenlétét és hosszú távú hatásait.

Amit az árrésstopról tudunk, az az, hogy az élelmiszer-szaküzletek szenvedik meg a legjobban a mellékhatásait – a hentesek, a pékek és a zöldségesek helyett a gyakran külföldi tulajdonosi hátterű nagyobb vegyesélelmiszer-üzletekbe terelődött át a forgalom. Azt is tudjuk, hogy az árak alacsonyan tartásának kizárólagos szándéka a versenyképesebb külföldi termelők, gyártók felé irányítja ezen üzletek beszerzőit, így növekedhet a külföldi áruk részaránya, romolhat a hazai termelők helyzete – ebben egyébként az erős forint is motiválhatja a beszerzőket.

A Privátbankár Árkosár 30 terméke közül 14 érintett az árrésstopban. Közülük csak négy termék ára emelkedett egy év alatt, a többi olcsóbb lett a tavaly júliusi árrésstopos árnál (az alma és a májas kivétel, ezek tavaly nyáron még nem voltak árrésstoposak, ezért nagyobb az árcsökkenés):

Mi lett olcsóbb? Mi drágult?

Míg havi szinten tudtunk mutatni olyan terméket, amelynek az ára jelentősebben emelkedett (a krumplit és az almát), éves szinten nem találunk ilyet: a Privátbankár Árkosárban szereplő 30 termék között egyetlen olyan sincs, ami 10 százalékot meghaladó mértékben drágult volna tavaly júliushoz képest. Ha toplistát akarunk hirdetni, akkor az élen a chips áll 7,4 százalékos éves drágulással. A kávé 6,1 százalékkal, a gyümölcsjoghurt 5,7 százalékkal kerül többe most, mint tavaly júniusban.

Van viszont 8 olyan termék, aminek az ára 10 százalékot meghaladó mértékben csökkent. Ezek között van 6 árrésstopos, de a tömény szeszesital és a tavaly nagyot dráguló narancslé ezen körön kívüli élelmiszerek.  Az alábbi grafikonon gyűjtöttük össze a nagyobb árváltozásokat:

Havi legolcsóbbak: kukorica, dinnye, dobozos jégkrém

Június utolsó és július első napjaiban tombolt a kánikula, dőltek a hőségrekordok – havi legolcsóbbak rovatunkban nyári slágertermékeket választottunk ki, hogy megnézzük, az Árkosár általános módszertanától elszakadva márkára és minőségre való tekintet nélkül hol lehet őket a legolcsóbban beszerezni.

A csemegekukorica kedvelt nyári étel, otthon főzve és a strandokon vásárolva is szívesen majszolgatjuk – szomorú aktualitást is ad azonban neki a tomboló hőség, a klímaváltozás. Ahogy minapi elemzésünkből kiderül: a klímaváltozás miatt hamarosan veszélybe kerül Magyarország csemegekukorica-nagyhatalmi státusza.

Most azonban még mindhárom hipermarketben kaptunk magyar csemegekukoricát: a legolcsóbbat egy akciónak köszönhetően az Auchanban találtuk, csövenként 299 forintért. Az Intersparban és a Tescóban egyaránt 399 forintba került egy cső kukorica.

A dinnyeszezonnak a legelején vagyunk, napokon belül már mindenhol kapható lesz a szabadföldi magyar gyümölcs – egyelőre azonban a legolcsóbb dinnye 219 forintos kilónkénti áron Görögországból érkezett az Intersparba. A Tescóban 349 forint volt egy kiló görög görögdinnye. Az Auchanba már jutott magyar dinnye is, de kilónként 369 forintért ez volt a legdrágább versenyző. Ez a napokban biztosan változik majd.

A nyári hőstressz ellen jégkrémmel is lehet védekezni – aki ezért nem akar sok pénzt kiadni, az a Tescóban találja meg a legolcsóbb dobozos versenyzőt. A sajátmárkás, Molly's fantázianév alatt futó vaníliás és csokis fagyi literenként 799,5 forintért került a polcokra. Az Interspar is sajátmárkás fagyival szállt be az árversenybe, a legolcsóbb SBudget csokis-vaníliás-epres ízben literenként 1099 forintért volt elérhető. Az Auchan legolcsóbb dobozos fagyija a Ledo Twice volt, ez 1235 forintba került literenként.