A Magyar Nemzeti Bank (MNB) keddi 25 bázispontos kamatcsökkentése után az euró-forint keresztárfolyam ugyan felfelé mozdult, és az utóbbi napok 350-es szintjéhez képest 355-ig gyengült a forint, ám a legtöbb elemző szerint ez a mozgás nem ad okot az aggodalomra. Bár a kamatcsökkentések a közgazdaságelmélet szerint gyengítik a nemzeti devizát, a hazai gazdaságpolitika iránti bizalom és a viszonylag pozitív globális hangulat ellensúlyozza ezt a hatást.
Fontolva halad az MNB
Tekintve, hogy az elmúlt időszakban „megszokott” 400-as eurószinthez képest a magyar fizetőeszköz a kormányváltást követően rohamléptékben erősödött, és idén a világ egyik legjobban teljesítő devizájává vált, sokan azt gondolták, hogy a 350 forint körüli keresztárfolyam már a „túl sok a jóból” kategória. Azt ugyan sem a kormány, sem az MNB nem tartja járható útnak, hogy a magyar versenyképesség alapja az olcsó munkaerő és a gyenge nemzeti deviza legyen, ám az idén látott drasztikus erősödés is kérdéseket vet fel. A döntően exportra dolgozó szektoroknak, így például az ipar zászlóshajójának számító járműgyártásnak komoly kihívást jelent a mostani árfolyam. Ezek a vállalatok jellemzően euróban vezetik a könyveiket és a cégek bevétele így kisebb mértékben növekszik, mint a kiadásaik. Az erős forint miatt pedig az import olcsóbbá válik, ami ugyan inflációs szempontból kedvező, de az egyensúlyi mutatók (mint a külkereskedelmi vagy a folyó fizetési mérleg) szempontjából kockázatos.
Éppen ezért sokan azt várták, hogy az MNB kicsit agresszívebb lépés mellett dönt, ám végül a Monetáris Tanács csak 6,00 százalékra csökkentette az alapkamatot. A 25 bázispontos csökkentést a jegybank azzal indokolta, hogy az Európai Központi Bank a közelmúltban emelt, és így mindkét irányból szűkült a magyar kamatprémium. Más kérdés, hogy az MNB kommentárja szerint a magyar kamatszint még mindig jelentős hozamprémiumot biztosít a forintnak. Mivel a pozitív reálkamat továbbra is vonzó a befektetők számára, várhatóan az erre spekulálók számára a magyar kötvények továbbra is célpontot jelentenek, ami fenntarthatja a forint erejét.
Töretlen a bizalom az új kormány iránt
Az elmúlt napok politikai történései (például a köztársasági elnök várható eltávolítása) kapcsán ugyan voltak ellentmondásos vélemények, ám úgy tűnik, a piacot ez hidegen hagyja. Vélhetőleg már csak azért is, mert miközben Magyar Péterék hitet tettek a politikai megtisztulás mellett, a gazdaságpolitika inkább piackonform irányba indult, legyen szó az üzemanyagok hatósági árának kivezetéséről vagy a választási ígéretek jegeléséről mindaddig, amíg nem alakul ki tiszta kép a költségvetés helyzetéről.
Fotó: DepositPhotos.com
Így a hazai gazdaságpolitika strukturális átalakulása, valamint a politikai és gazdasági kockázatok mérséklődése fenntartja a bizalmat a piacokon. Az elemzők továbbra is úgy vélik, hogy a választások utáni új kormányzati fókusz és a növekedési pálya javulása stabilizálta a várakozásokat.
De arról sem szabad megfeledkezni, hogy a belföldi inflációs nyomás mérséklődése (részben az erős forintnak és az adminisztratív intézkedéseknek köszönhetően) stabil hátteret nyújt a forintnak és lehetővé teszi a további kamatvágásokat anélkül, hogy az árfolyam nagyot gyengülne.
A növekvő kockázati éhség is támogatja a forintot
A hazai és az uniós folyamatok mellett a globális helyzet is megnyugtatónak látszik. Ugyan az amerikai tőzsdéken sokan várnak korrekciót, összességében a szakértők szerint úgynevezett risk on üzemmódban vannak a befektetők. A globális geopolitikai helyzet enyhülése pedig kulcsfontosságú támaszt jelent a feltörekvő piaci devizáknak, így a forintnak is.
Már csak azért is, mert a közel-keleti enyhülés, a lehetséges amerikai-iráni béke és a Hormuzi-szoros megnyitása (bár itt is vannak nagyon komoly kérdőjelek) jelentősen csökkentette a nemzetközi kockázati prémiumokat.
A közel-keleti helyzet konszolidációja ráadásul csökkenő energiaárakkal járt, ami a magyar gazdaság szempontjából kulcsfontosságú: A világpiaci olaj- és gázárak esése javítja Magyarország külkereskedelmi mérlegét, ami megint csak erősíti a forint iránti keresletet.
Összességében tehát a keddi kisebb forintgyengüléstől nem kell megijedni. Ha nem történik valami éles paradigmaváltás, akkor várhatóan továbbra sem fogunk hirtelen begyengülő forintárfolyamot látni. A szakértők szerint a kamatdöntés után a 350-360-as sávban hullámzó árfolyamra érdemes felkészülni. Így aki esetleg a nyaralásra akar eurót váltani – és azt nem tette meg a keddi kamatdöntés előtt –, annak nem kell kapkodni, mert a szakértők szerint a következő hetekben mérsékelt mozgás lesz a piacokon.
