Nem okozott meglepetést a Magyar Nemzeti Bank (MNB) azzal, hogy február után ismét csökkentette az alapkamatot. A 25 bázispontos vágás után az irányadó ráta 6,25 százalékról 6 százalékra mérséklődött, míg a kamatfolyosó két széle is ugyanekkora mértékben módosult. Az egynapos jegybanki betét 5 százalékra, míg az egynapos fedezett hitel kamata 7 százalékra süllyedt. Az új kamatkondíciók június 24-től hatályosak.
Az elemzők számítottak a kamatcsökkentésre, legfeljebb annak mértékében nem voltak teljesen egységesek. A többség viszont, ahogy az laptársunk írásából, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor Elemzői Konszenzusból is kiderült, 25 bázispontos lépést várt.
A döntés hátterében a májusban 1,8 százalékra, vagyis a jegybank toleranciasávja alá csökkenő infláció, az euróval szemben 5 éves csúcsot döntő forint árfolyama, Magyarország tovább javuló nemzetközi befektetői megítélése (ami a kötvényhozamok ütemes csökkenésében érhető tetten), valamint a közel-keleti konfliktus enyhülése és ebből fakadóan a globális olajárak zuhanása állhatnak.
Varga Mihály jegybankelnök 15 órától sajtótájékoztatón ismerteti a döntés hátterét és az év második felében várható kamatpályára is utalhat. Emellett az MNB legfrissebb gazdasági és inflációs kilátásairól is lerántja majd a leplet. Az eseményről természetesen beszámolunk majd.
Elemzői kommentár
A Magyar Nemzeti Bank 25 bázispontos csökkentését Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója úgy kommentálta, hogy
„az új magyar kormány euró bevezetés melletti elkötelezettsége, az EU-s források lehívásának lehetősége, valamint általában véve a magyar fiskális és monetáris politikába vetett befektetői bizalom miatt a Magyar Nemzeti Bank hosszú idő után először mehetett szembe a nemzetközi kamatemelési trendekkel.”
A magyar és a nemzetközi kamatfelárak közötti különbség csökkenését előre árazták a piacok, így a döntés nem gyakorol érdemi nyomást a forint árfolyamára – tette hozzá Kiss Péter.
A döntés utáni forintreakciót itt követheti figyelemmel:
A befektetési igazgató szerint „a folytatás nagyban függ az elnyert bizalom fenntartásán, ezért a magyar gazdaságpolitikának – különösen a költségvetés módosításával, valamint a jövő évi költségvetési törvény elfogadásával – továbbra is bizonyítania kell a prudens költségvetési politika fenntartását, a monetáris politikának pedig az infláció kordában tartása melletti elkötelezettségét.”
Hozzátette:
„Ez nem könnyű feladat, de ha sikerül, az a magyar kamatfelár jelentős csökkenésével, és 1-2 éves horizonton a kamatkiadások számottevő csökkenésével járhat.”
