9p

Nem arra használja az ukrán légierő a nyugati gépeit, amire valók. Félhetnek a pilóták, de az ukrán civileknek is van miért aggódniuk.

Óriási figyelem övezte azt az elhúzódó történetet, amelynek végén Ukrajna 2024-ben megkapta az első F-16-os vadászgépeit, és ezzel együtt az első nyugati harci gépeit. Ugyan a hírverésből akár arra is lehetett következtetni, hogy ez döntő fordulatot hozhat az ukrán-orosz légi háború menetébe, a szakértők már akkor is arra figyelmeztettek, hogy ahogy egy fecske, úgy néhány tucat F-16-os sem csinál nyarat. Azaz az ukrán front speciális körülményei között az F-16-osok nem fogják látványosan megváltoztatni az erőviszonyokat.

Ennek megfelelően, ha valaki esetleg azt várta, hogy az F-16-osok letakarítják az égről az orosz légierőt, de legalábbis rendszeresen győzelmeket érnek el az orosz harci gépek ellen, az nagyot csalódhatott. Az ukrán front és a két haderő képességeinek sajátosságai miatt ilyen eseményre csak kevés alkalommal került sor (bár volt rá példa, hogy az F-16-osok légi győzelmet arattak az orosz gépek ellen).

Tévedés volna viszont az a következtetés is, hogy az F-16-os egy „rossz” gép, és nem javított lényegesen az ukrán légierő képességein.

Vadászgépek vadászaton

A jelenleg nagyjából szűk 40 darabos ukrán F-16-os flotta (a nyugati országok összesen 79 darabot ajánlottak fel Ukrajnának, azonban ezek még nem érkeztek meg mind, illetve veszteségek is voltak már) két területen is jelentős sikereket ért el. Az egyik az olyan nyugati siklóbombák (tehát a levegőben saját rásegítéssel vagy anélkül jelentős távolságokat megtenni képes bombák), mint az amerikai JDAM vagy a francia Hammer bevetése az orosz állások ellen. Ezek az eszközök nagyon jól kiegészítik a frontvonalon folyamatosan vadászó „öngyilkos” FPV drónokat, amennyiben megerősített vagy nagyobb kiterjedésű célpontok elleni bevetésről van szó.

Zelenszkij egy ukrán festésű F-16-os (vagy annak makettje előtt) - mi lesz, ha elkezdenek elfogyni?
Zelenszkij egy ukrán festésű F-16-os (vagy annak makettje előtt) - mi lesz, ha elkezdenek elfogyni?
Fotó: X/Ukrán elnöki sajtószolgálat

A másik terület az orosz drónok, illetve robotrepülőgépek vadászata az ukrán légtérben. Erre folyamatosan szükség van, hiszen Oroszország az elmúlt években is rendszeresen indított nagyszabású légitámadásokat Ukrajna ellen, de az utóbbi hetekben-hónapokban még jócskán növelni is tudta ezek intenzitását (válaszul az ukrán erők egyre sikeresebb, az orosz olajinfrastruktúra, illetve a krími energiarendszer és logisztika elleni szintén egyre sikeresebb támadásaira).

Az orosz drónok elleni hadviselés esetén az F-16-osok jól kiegészítik a különböző ukrán védelmi rendszereket a vállról indítható légvédelmi rakétáktól a második világháborús hangulatot árasztó légvédelmi géppuskákon át a modern légvédelmi rakétarendszerekig. Mivel az utóbbiakkal igencsak takarékoskodni kell, az előbbiek viszont csak alacsonyan és lassan repülő célpontok ellen vethetők be, az F-16-osokról kilőhető, relatíve olcsó, nagy számban elérhető, kisebb hatótávolságú levegő-levegő rakéták nagyon jó kompromisszumot jelentenek.

Persze ott vannak még az elfogódrónok is, amelyek mind számban, mind hatékonyságban egyre inkább felnőnek a feladathoz, de az ország nagy területeit egyelőre még nem tudják megbízhatóan megvédeni. Arról nem is beszélve, hogy nem sokat érnek a nagyméretű, a drónoknál sokkal gyorsabban repülő cirkálórakéták ellen.

Nem erre vannak kitalálva

Az F-16-osok tehát képességek tekintetében ideális kiegészítői az ukrán légvédelmi rendszernek, problémát okoz viszont, hogy ezeket a gépeket nem arra tervezték, hogy alacsony magasságon, magukhoz képest lassan repülve „lövöldözzenek” ilyen célpontokra. Ráadásul ezeket a vadászgépeket, amelyeket az ukránok megkaptak, több évtizeddel ezelőtt tervezték meg nem pontosan a mostani hadviselési feladatok alapján. Emellett az F-16 még újkorában sem arról volt híres, hogy egy sima garázsból is biztonságosan lehetett üzemeltetni, a gépeket úgy tervezték meg, hogy a világ legerősebb hatalmának és legerősebb légierejének világszerte jelen lévő, jól védett, jól felszerelt bázisairól és hordozóiról induljanak a bevetésekre.

Az ukrán hadseregnél a vadászgépek zabálják a repülési órákat, ami halmozza a karbantartási igényeket. Egy idősödő F-16-osnak 15-20 óra karbantartásra van szüksége minden egyes bevetésben repült óra után. Ez idő-, pénz- és képzettmunkaerő-igényes feladat – és ebben még nincs benne az, ha valamelyik főbb elem, például a hajtómű teljes cserére szorul. Justin Bronk, a brit RUSI (Royal United Services Institute) elemzője szerint ez „fenntarthatatlan” terhelést ró az ukrán szolgálatban álló F-16-osokra (és egyébként a néhány francia Mirage vadászgépre is, amelyeket hasonló feladatokra vetnek be).

Ráadásul az ilyen típusú használat még veszélyes is. Ezek a vadászatok ugyanis alacsony magasságon történnek, és az ukrán pilóták gyakran a fedélzeti gépágyújukkal, máskor nagyon rövid hatótávolságú levegő-levegő rakétákkal lőnek az orosz eszközökre. Mindehhez ráadásul sokszor nyaktörő manőverekre van szükség, hiszen nem egyszerű egy, a hangsebesség kétszeresét meghaladó csúcssebességre tervezett géppel egy hozzá képest csak araszoló drónt „célkeresztben” tartani.

Azt is tudni kell, hogy sem a kicsi, lassú drónok, sem az ormótlan cirkálórakéták nem lőnek vissza, és ezek a bevetések az orosz légvédelem és légierő fegyvereinek hatótávolságán túl, az ukrán hátország felett zajlanak. Az alacsony sebesség és a kis magasság kombinációja pedig halálos lehet, ha a pilóta hibázik, hiszen nincs igazán tér a korrekcióra. De ugyanez igaz bármilyen meghibásodás esetén is: ha mondjuk, leáll a hajtómű, akkor maximum másodpercei maradnak a pilótának, hogy legalább a saját életét megpróbálja katapultálással menteni. A meghibásodások esélyét pedig nagymértékben növeli ez a fajta használat.

Emellett külső okok is okozhatnak bajt. A szétlőtt orosz eszközök darabjai például eltalálhatják a gépet, vagy bekerülhetnek az F-16 érzékeny hajtóművébe is – itt okoz problémát a gép egyhajtóműves konstrukciója. Ha az leáll, akkor a gép zuhanni kezd, kis magasságon pedig esély sincs arra, hogy a pilóta esetleg megpróbálkozzon egy újraindítással.

Hogy mindezek mennyire nem elméleti problémák, azt jól mutatja, hogy idén július 29-én is lezuhant egy ukrán F-16-os „orosz légi célpontok elfogására irányuló küldetés közben”, egy közelebbről nem meghatározott meghibásodás következtében. A pilóta ezúttal szerencsésen túlélte az esetet, miután időben katapultálni tudott a gépből.

Több társa azonban nem volt ilyen szerencsés. Az ukrán légierő a fentin kívül eddig legalább négy F-16-ost vesztett el, és három pilóta oda is veszett a géppel együtt. Bár a pontos körülményeket általában nem ismertetik, úgy tudni, közülük csak az egyik géppel végzett orosz rakéta, a többi valamilyen meghibásodás vagy hiba miatt zuhant le – a legvalószínűbb az, hogy légvédelmi feladatok ellátása közben.

Márpedig ahogy egyre romlik a gépek állapota és egyre nő a pilóták terhelése, az ilyen esetek valószínűsége is emelkedni fog. Ha pedig tovább fogynak az F-16-osok és a kiképzett, tapasztalt pilóták, akkor még kevesebb jut majd belőlük a frontra, az orosz erők elleni támadó műveletekre, és tovább csökken az ukrán légvédelem hatékonysága a cirkálórakéták és a drónok elleni védekezésben is.

Jön a svéd felmentősereg?

Az ukránok persze dolgoznak a megoldáson: Ukrajna 2027-ben megkaphatja az első JAS-39 Gripen vadászgépeit. Ez több szempontból is komoly terhet venne le az F-16-osok szárnyairól. A több gép már önmagában is azt jelentené, hogy csökken az egy gépre jutó terhelés. Ráadásul a Gripenek az F-16-osokkal ellentétben sokkal alkalmasabbak az ilyen bevetésekre. A svédek eleve úgy fejlesztették ki a Gripent, hogy mostohább körülmények között is működjenek, autóutakat is használhatnak kifutópályának, a szervizelésükett pedig a jól felszerelt hangárak helyett egy-két kamionnal is meg lehet oldani. A Gripeneknek például két kisebb, oldalsó légbeömlőnyílásuk van, ami az F-16-os egy nagy, a hasán található nyílásával ellentétben sokkal kisebb valószínűséggel szippant be fel- vagy leszállás közben nagyobb, veszélyes sérüléseket okozó tárgyakat.

Ideális esetben tehát a Gripenek át tudnák venni az F-16-osoknak nem igazán testhez álló feladatokat, az amerikai gépeket pedig ehelyett olyan bevetésekre lehetne küldeni, amiben igazán jók, az orosz célpontok támadására és az orosz légierő harci gépeinek levadászására.

Egy Gripen a levegőben - ideális lenne az ukrán célokhoz
Egy Gripen a levegőben - ideális lenne az ukrán célokhoz
Fotó: Pixabay

Csak hát 2027 még messze van, ráadásul a Gripenek kijelölt szállítási időpontja és tényleges harci bevetése között is sok idő telhet el, ez az F-16 esetén is így volt. A pilóták kiképzése és tapasztalatszerzése is időigényes, ezért könnyen előfordulhat, hogy mire a Gripenek valóban megérkeznek az ukrán égboltra, az F-16-os flotta nagy része már teljesen le lesz amortizálva.

Patriotok ide vagy oda

Ennél gyorsabb megoldás lenne, ha a légvédelmi feladatokat valódi légvédelmi eszközök vennék át a vadászgépektől. Csakhogy Ukrajnának nincs elég légvédelmi rakétája, különösen a ballisztikus rakéták (és robotrepülőgépek) ellen leghatékonyabban bevethető Patriotokból fogytak ki szinte teljesen.

Csakhogy a Patriotokra most az iráni konfliktus miatt az Egyesült Államoknak is nagy szüksége van, az amerikai hadierő a megemelt gyártókapacitásokkal is csak több év alatt képes visszatölteni az elmúlt hónapokban elhasznált készleteit – miközben számos ország áll sorban a rakétákért.

Ezért is szólt nagyot a hír, amikor Zelenszkij ukrán elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok engedélyt adott Ukrajnának a Patriotok licenc alapján történő gyártására, nem sokkal később viszont Donald Trump amerikai elnök közölte: egyelőre „nem egyezett bele” a licenc átadásába.

Az is igaz persze, hogy Trump kedvező döntése sem oldaná meg egy csapásra a problémát. A technológiai akadályok leküzdése, a gyártóüzem felépítése, a termelés elindítása hosszú időt venne igénybe, ezért az első ukrán gyártású Patriotok kilövése legkorábban 2028 környékén lenne elképzelhető még akkor is, ha most rögtön elindulna a folyamat. Amit persze az is nehezít, hogy a Patriotokat gyártó üzemek biztosan előkelő helyet kapnának az orosz célpontkijelölők listáin is. Patriotok nélkül pedig nehéz megvédeni a Patriot-gyárakat...

Egyelőre tehát nincs sok választása Ukrajnának: a közeljövőben is kénytelen lesz túlhajtani az F-16-osokat, és szembenézni azzal a riasztó lehetőséggel, hogy az ország légvédelmi képességei még tovább romolhatnak a következő hónapokban.

 

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Vészjóslóan üzent Putyin a Krími híd miatt – fájdalmas válasz készül?
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 17:23
Az orosz elnök indulatosan reagált a támadásokra.
Nemzetközi Nyitják a pénzcsapot: rábólintottak a magyar kormány tervére Brüsszelben
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 15:30
Megkapta a zöld jelzést a magyar terv.
Nemzetközi Trump, Hszi és Putyin: kinek lehetett a legőszintébb a mosolya a történelmi csúcstalálkozó után?
Litván Dániel | 2026. november 19. 15:06
Itt a világ újrafelosztása? Trump, Putyin és Hszi csúcstalálkozója történelmi esemény volt, de nem biztos, hogy átírja a történelmet. Gyorsértékelés a csütörtöki találkozóról.
Nemzetközi Dánia jóváhagyta az amerikai katonai jelenlét bővítését Grönlandon
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 12:52
Egyhangúlag jóváhagyta a dán parlament csütörtökön az Egyesült Államokkal és Grönlanddal kötött biztonsági megállapodást, amely lehetővé teszi az amerikai katonai jelenlét jelentős bővítését a sarkvidéki szigeten.
Nemzetközi Hekkerek bénították meg az Európai Bizottság több informatikai rendszerét
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 11:03
Jelentős kibertámadás érte az Európai Bizottság informatikai rendszereit, amelynek következtében több belső szolgáltatás is elérhetetlenné vált, és személyes adatok is veszélybe kerülhettek. A Politico csütörtöki beszámolója szerint a fennakadások már több mint tíz napja tartanak, a támadás nagy részét azonban sikerült megfékezni. Az okozott károk pontos mértéke és az esetleges adatszivárgás egyelőre nem ismert.
Nemzetközi Tartósan átalakíthatja a világ energiapiacát a Hormuzi-szoros blokádja
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 08:58
Alapjaiban változtathatja meg a globális energiapiac működését a Hormuzi-szoros blokádja és a közel-keleti konfliktus okozta ellátási válság. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) csütörtökön közzétett World Energy Outlook 2026 jelentése szerint a kormányok egyre nagyobb hangsúlyt helyeznek az energiabiztonságra, az alternatív beszerzési útvonalakra és a hazai energiaforrásokra. A válság hosszabb távon felgyorsíthatja a megújuló energiaforrások és az atomenergia térnyerését is.
Nemzetközi Harmadjára éri csapás az oroszok kiemelt fontosságú hídját
Privátbankár.hu | 2026. november 19. 06:44
Újabb ukrán támadás érte csütörtökre virradó éjjel a Krími hidat, amelyen ismét leállították a közlekedést. Szergej Akszjonov, az Oroszország által elcsatolt Krím félsziget vezetője közölte, hogy a hatóságok megkezdték a károk felmérését. Az orosz közlekedési minisztérium tájékoztatása szerint a dróntámadás miatt a vasúti forgalmat ideiglenesen felfüggesztették, személyi sérülés nem történt.
Nemzetközi Velős, de rövid találkozója lesz Trumpnak és Putyinnak csütörtökön
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 19:16
Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök a Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozójának csütörtöki plenáris ülését követően kétoldalú találkozót tart – jelentette be Jurij Usakov, az orosz elnök külügyi tanácsadója szerdán újságíróknak Sencsenben.
Nemzetközi Továbbra is sereghajtók vagyunk az EU egyenjogúsági listáján
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 17:29
Franciaország első alkalommal került az élre a nemek közötti egyenlőség európai uniós rangsorában, Magyarország ugyanakkor Ciprussal és Csehországgal együtt a legalacsonyabb pontszámot elérő tagállamok között szerepel – derült ki a nemek közötti egyenlőség európai intézetének (EIGE) friss jelentéséből.
Nemzetközi Egyetemisták, figyelem! Megnyílt az Erasmus+ 2027-es pályázata
Privátbankár.hu | 2026. november 18. 16:25
Több mint 5,3 milliárd eurós keretösszeggel közzétette szerdán az oktatás, a képzés és a sport területét érintő Erasmus+ 2027-es pályázati felhívását az Európai Bizottság.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG