Nos, megtörtént. Sok-sok hónap várakozás után immár biztossá vált, hogy az első F-16-os vadászgépek megérkeztek Ukrajnába. Ezt maga Volodimir Zelenszkij elnök jelentette be, és az ukránok „hivatalos” fotókat, illetve videófelvételeket is közzétettek az ukrán szolgálatban álló első nyugati vadászgépekről.
Ez mind szép és jó, bár az F-16-osok ukrajnai bevetése számos komoly kérdést és problémát vet fel. (Ezekről bővebben több cikkünkben is olvashat, itt például az F-16-osok légiharc-képességeit veséztük ki, ebben a cikkünkben általánosabb problémákról írtunk, legutóbb pedig a nyugati gépekkel kapcsolatos friss elemzői kételyeket foglaltuk össze.) Hamarosan újabb írással is jelentkezünk ebben a témában, most azonban nézzük meg csupán azt, hogy mit tudtunk meg az Ukrajnának átadott gépekről a közzétett ukrán felvételek alapján.
Mit mutat a sárgaság?
Talán nem a legfontosabb kérdés, de komoly diskurzus alakult ki a Zelenszkij elnök háta mögött látható egyik gépről. A pilótafülke borítása ugyanis meglepően sárga. Egyesek szerint ez a fényviszonyok, és esetleg a felvételen alkalmazott valamilyen szűrő miatt látszik így, mások szerint viszont ezek nem magyarázzák az erőteljes sárga színt. A pilótafülkék „üvege” sokszor kap gyárilag is sárga árnyalatot, például azért, hogy ezzel is csökkentsék a gép radarok általi észlelhetőségét, illetve védjék a pilótát az elektromágneses sugárzástól, azonban ez általában ennél jóval halványabb színezés.
Fotó: X/Ukrán elnöki sajtószolgálat
Ha pedig valóban ennyire sárga a pilótafülke borítása, az a legtöbbek szerint azt jelenti, hogy ez a gép vagy rengeteget állt karbantartás nélkül a tűző napon, vagy nem is igazi F-16-os, csak egy nagyon jól sikerült makett. Zelenszkij háta mögött tehát valószínűleg nem egy bevetésre alkalmas gép, hanem vagy egy az orosz felderítés megtévesztésére szolgáló „csali”, vagy egy repülni nem képes, a pilóták és a földi kiszolgálószemélyzet kiképzésére használatos géptest látható. (Mindkettő tulajdonképpen jó hír az ukránok számára, hiszen azt jelenti, hogy az ukrán légierő nagyon is készül arra, hogy az oroszok minden eszközzel vadászni fognak a földön is ezekre a gépekre, és/vagy külön eszközöket kaptak kiképzési feladatokra.) Ezt más a feltételezést, csak szakértők számára látható apróságok is megerősítik, például a géptest festése, illetve annak hiányosságai, valamint a pilótafülke előtt látható antenna, amely csak az amerikai légierőnél szolgáló F-16-osokra szereltek fel, márpedig tudomásunk szerint ilyenek, legalábbis röpképes állapotban nem érkeztek Ukrajnába.
The severe wear and tear of the cockpit canopy of the F-16 AM fighter presented by Zelensky
— Hawkeye1812Z (@Hawkeye1745) August 4, 2024
Good as new
If this "dry aged" canopy goes to mach 1 it will burst with an explosion into little pieces. This plane came by air transport and will never fly. Just movie scenery. pic.twitter.com/nWDHgGqd7N
Elszámoltak velük
Egy másik érdekes részletet az egyik videófelvételen fedezték fel a lelkes elemzők. A levegőben repülő két F-16-oson ugyanis látszik egy azonosítószám, amelyet a többi felvételen olvashatatlanná tettek, ezen azonban valamiért nem. A hatjegyű szám első két számjegye azt az évet jelöli, amikor megrendelték a gépeket – ebben az esetben 1980-at, a következő négy számjegy pedig a gép egyedi azonosítója.
Ukraine’s President Zelenskyy officially introduces the Ukrainian F-16 to the public. The best part of it is that they are loaded with AIM-120 AMRAAM and AIM-9 Sidewinder missiles.
— (((Tendar))) (@Tendar) August 4, 2024
The real air war in Ukraine begins, now.
Source: Office of the Ukrainian President pic.twitter.com/o4XuzhGp9s
A számok elárulják, hogy a két gép a dán légierő kötelékében szolgált, és ott újították fel ezeket az F-16AM sztenderdre. Az Ukrajnába érkezett gépekkel kapcsolatos első híradások Hollandiából származó gépekről szóltak. Persze elképzelhető, hogy holland gépek is vannak Ukrajnában, de ez alapján biztos, hogy nem csak onnan érkeztek az első F-16-osok.
Csúcstechnika a nyolcvanas évekből
Fontos következtetéseket lehet levonni abból is, milyen fegyverrendszerek és egyéb „kiegészítők” láthatók a képen. Először is nézzük a rakétákat! A képeken a vadászgépeken látható kétfajta rakéta egyaránt levegő-levegő rakéta, a szárny külső harmadában látható kisebb fegyver egy AIM-9M, a szárny végén pedig egy AIM-120A vagy 120B rakéta.
Ukraine officially joined F-16 fighter jet club. Here are the details.
— Clash Report (@clashreport) August 4, 2024
— The first 10 of 79 x F-16 jets arrived in Ukraine on the last day of July.
— By the end of 2024, Kyiv will be able to deploy 20 American aircraft out of the 79 promised. The remaining F-16s will arrive in… pic.twitter.com/10UNKmIvz4
Az AIM-9M egy nagyon régi, kis hatótávolságú, légi közelharcra kifejlesztett fegyver, már az 1980-as években szolgálatban volt, és már a szovjetek is hatásos ellenintézkedéseket fejlesztettek ki ellene, olyannyira, hogy az 1991-es Irak elleni Sivatagi Vihar hadművelet idején is számos iraki MiG volt képes túlélni a nyugati szövetségesek gépei által kilőtt ilyen rakétákkal végrehajtott támadásokat. Ez azonban nem akkora probléma az ukránok számára, mivel a mostani háborúban egy kézen meg lehet számolni az olyan eseteket, amelyekben ukrán és orosz harci gépek „közelharcot” vívtak volna – azaz néhány kilométeres távolságból támadták volna egymást. Ez a rakéta viszont alkalmas lehet orosz drónok, cirkálórakéták elleni használatra, és további előnye, hogy a NATO raktáraiban jelentős készletek állnak belőle rendelkezésre.
A szintén nem „mai gyerek”, de jóval modernebb, az 1990-es években szolgálatba állított AIM-120B esetében az a fő kérdés, hogy az ukránoknak átadott darabok megkapták-e azokat a szoftverfrissítéseket, amelyek az orosz radarok és legújabb rakétavédelmi eszközökkel kapcsolatos tudást is tartalmazzák. Ebben az esetben akár 20-30 kilométerről is képesek lehetnek orosz gépeket lelőni, a probléma azonban az, hogy az oroszoknak ennél sokkal nagyobb hatótávolságú levegő-levegő rakétáik vannak. (Erről bővebben az alábbi írásban olvashat.)
És mai csúcstechnika
A két támadófegyverhez képest szinte űrtechnikának számít viszont az a gondola, amely kívülről a harmadik helyre van felfüggesztve. Ezeken vagy a Pylon Integrated Dispensing System Plus (PIDS+) gondolákat, vagy ennek Electronic Combat Integrated Pylon System Plus (ECIPS+) változatát láthatjuk. Mindkettő dán-izraeli koprodukcióban készül, és mindkettő képes nagyon fejlett passzív és aktív védelmi képességeket kölcsönöz az F-16-osoknak.
A gondolák képesek érzékelni bármilyen irányból beérkező rakétákat, figyelmeztetik a pilótát, ha ellenséges radarok fogják be, képesek megzavarni az ellenséges radarok működését, de aktív ellenintézkedésekre is alkalmasak, a rakétákat magukra vonzó, illetve megzavaró zavarókat és csalikat képesek kilőni. Az ECIPS+ ezen felül aktív elektronikus ellenintézkedésekre képes, megzavarva a bejövő ellenséges föld-levegő vagy levegő-levegő rakéták rendszereit.
Fotó: Tom Cooper
Összességében nem lehet véletlen, hogy az elsőként látott ukrán F-16-osokon a legmodernebb eszközök a gépek védelmét szolgálják. E felszereléssel ezek a gépek leginkább az ukrán légtér a fronttól távolabb eső részeinek ellenőrzésében és védelmében, az oda beérkező drónok és cirkálórakéták elleni harcban lehetnek bevethetők, miközben esélyt kapnak, hogy túléljék – legalábbis a levegőben – az orosz légierő és légvédelem támadásait.
Persze az F-16-osok egyik fő előnye az ukránok által eddig használt szovjet típusokhoz képest, hogy jóval kevesebb vagy éppen nulla átalakítással képesek számos, már az ukránoknak már átadott vagy ezután átadandó fegyver, például a HAARM radarkereső levegő-föld rakéta, vagy éppen a JDAM irányított siklóbomba bevetésére. Azonban ezek sikeres használatához a frontvonalakhoz közelebb, még veszélyesebb terepre kell repülniük, és könnyen elképzelhető, hogy erre csak egy néhány hetes, akár hónapos „tesztidőszak”, további gépek beérkezése után kerül majd sor.
(The War Zone, Tom Cooper, Forbes)
Három fúrótornyot is találat ért. 
