Újabb fontosnak tűnő erősítést kap Nyugatról az ukrán hadsereg: egybehangzó nyugati sajtóhírek szerint sok hónapnyi előkészület és kiképzés után ugyanis hamarosan átveheti az amerikai gyártmányú F-16-os vadászrepülők első szállítmányát a NATO-tagországoktól. Érkezésük pontos idejéről nincs hivatalos információ, mint látni fogjuk, nem véletlenül.
Jönnek az F-16-osok, de...
A Washington Post hétvégén közölt értesülései szerint a "régóta várt F-16-osok heteken belül készen állnak" majd az ukrajnai repülésre.
Igaz, az ukránok öröme nem lehet teljes: idén ugyanis csak az ígért mennyiség kis része, mintegy 20 vadászgép érkezik meg hozzájuk.
Az amerikai lap összesítése szerint Belgium, Dánia, Hollandia és Norvégia összesen 80 F-16-ost ígért a háborúban álló országnak (az Egyesült Államok viszont hivatalosan egyet sem). Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint több mint 100 ilyen típusú vadászgépre lenne szükségük.
Fotó: EPA/OLIVIER HOSLET
Két héttel ezelőtt a norvég kormány azt jelezte, hogy hat F-16-ost fog átadni Ukrajnának. Belgium pedig május végén azt közölte, hogy 30 darab ilyen vadászgépet szállít majd le.
Ezzel összefüggésben elemzők emlékeztetnek, hogy a pilóták felkészítése erre a típusra hosszú folyamat, és idén nyáron mindössze hat ukrán pilótának fejeződik be a kiképzése. (A pilótákat többek között a brit Királyi Légierő képzi ki Nagy-Britanniában.) Ráadásul a gépek üzemeltetése jelentős technikai háttércsapatot is igényel, amelyet szintén időbe telik felkészíteni.
Mire használják majd őket?
Az amerikai laphoz hasonlóan a BBC nemrég szintén úgy értesült, hogy az első F16-osok "készen álllak" a leszállításra. Forrásaik szerint az észak-atlanti szövetség tagországai összesen 65 darab F-16-ost ígértek, és ha mindegyik megérkezik, akkor az ukrán légierő vadászgép-flottája – amely jelenleg kizárólag szovjet gyártmányú MiG-29-esekből és Szu-27-esekből áll – körülbelül a duplájára fog nőni.
A brit adó szerint Antony Blinken amerikai külügyminiszter júliusban annyit mondott, hogy a szállítmány már folyamatban van Dániából és Hollandiából. Bár arra utaló jel egyelőre nem látott napvilágot, hogy már Ukrajnában vannak a vadászgépek, az oroszok szerint akár ez is lehetséges, ezért is támadhattak a közelmúltban számos ukrán légibázist, véli Anatolij Krapcsinszki kijevi légvédelmi szakértő.
Volodimir Zelenszkij azt reméli, hogy az amerikai vadászgépek segítenek majd megtörni az orosz erők dominanciáját a légtérben.
Szakértők szerint három célra is használhatják majd őket: az orosz légvédelmi (föld-levegő) rakétarendszerek elleni támadás, az orosz szárazföldi csapatok megzavarása vagy megsemmisítése, valamint az ukrán területek védelme az orosz vadászgépekkel és rakétákkal szemben.
Az első F16-osokat az ukrán légvédelem megerősítésére fogják használni (légi célpontok – rakéták, drónok, ellenséges vadászgépek – megsemmisítése), és nem az orosz szárazföldi erők vagy más, frontközeli katonai célpontok ellen vetik be őket. Ennek oka, hogy egyelőre csak kevés gépet kap Kijev, így azokat nem akarja az orosz légvédelem célpontjaivá tenni.
Kérdés az is, hogy az F-16-osok később képesek lesznek-e megvédeni a frontvonalban fekvő ukrán városokat. Ha magasan repülnek, akkor sérülékenyek lesznek az orosz légvédelmi rendszerekkel szemben. Ha alacsonyan repülnek, akkor pedig mélyebben be kell majd merészkedniük orosz területre a rakéták hatótávjának növelése érdekében (a gépeket AIM-120 AMRAAM önirányítású, közép-hatótávolságú rakétákkal szerelik majd fel), ami még kockázatosabb, mondta Justin Bronk, a brit Royal United Service Institute nevű think tank szakértője a BBC-nek.
Moszkva már készül
És van még egy komoly probléma: Oroszország már készül az F16-osok „fogadására”, és még az első felszállásuk előtt megtámadhatja és megsemmisítheti őket.
Az orosz hadsereg a közelmúltban számos ukrán légibázis ellen intézett támadást. Csak júliusban három bázist sikerült elérnie: Közép-Ukrajnában a mirhorodit és a krivij rihit, és egy bázist a dél-ukrajnai Odessza környékén.
Moszkva állítása szerint a támadásokban 5 ukrán Szu-27-est és egy MiG-29-est, valamint egy radart és értékes Patriot típusú légvédelmi rakétáindítókat semmisítettek meg. Kijev hivatalosan nem kívánta kommentálni mindezt, a közösségi médiában pedig azt hangoztatta, hogy a kilőtt gépek valójában „csalik” voltak, és a támadás számos drága Iskander-rakétába került az oroszoknak.
Akár csalik voltak ezek a gépek, akár nem, Ukrajna szövetségesei attól tartanak, hogy az ukrán hadsereg nem lesz képes megvédeni az F-16-osokat – az orosz attakok kivédésére használt eddigi taktika ugyanis esetükben nem működhet.
Az ukránok eddig – mondja Justin Bronk – „elterelő műveletekkel” próbálták elérni, hogy ne lőjék ki már a földön a vadászgépeket: rendszeresen mozgatták őket és a felszereléseket a légibázisok között vagy környékén, hogy az oroszok csak „üres kifutópályákat” tudjanak célba venni. Az F 16-osoknak ugyanakkor tökéletesen sima és tiszta kifutópályára van szükségük, ellenkező esetben meghibásodhatnak.
Ha emiatt az ukránok megpróbálják javítani az infrastruktúrát egyes bázisokon, arról könnyen értesülhetnek az oroszok – akár műholdfelvételekből, akár hírszerzési forrásokból, akár kémdrónjaik (Zala, Supercam, Orlans) segítségével, amelyek már mélyen Ukrajnában fekvő területekről is képesek valós idejű képeket készíteni és küldeni.
Összegezve: az F-16-osok növelik majd az ukrán hadsereg erejét, ugyanakkor egyelőre csak kevés érkezik belőlük, ezért hatásukat nem lehet majd azonnal érezni a csatatéren. Önmagukban pedig várhatóan később sem fogják megfordítani a háború menetét.
A nagy kérdés, hogy lesz-e belőlük elég, ha igen, mikor, illetve képesek lesznek-e az ukránok megvédeni őket még a bevetésük előtt.
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
