„Matolcsy György nagyon-nagyon sok mindent tud”, emiatt „az ő kezében is lehetnek olyan kártyák”, amelyek alkuképes pozícióba hozhatják őt a kormánnyal szemben – jelentette ki Csabai Károly, az Mfor és a Privátbankár főszerkesztője. Aki 2014 augusztusában – még a HVG újságírójaként – elsőként számolt be arról, hogy a jegybank 200 milliárd forint közpénzből négy alapítványt hozott létre (amelyek száma egy éven belül hatra, a nekik átfolyatott vagyon pedig 260 milliárdra nőtt).
Emlékeztetett, hogy Matolcsy György 12 éven keresztül volt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. Az MNB-ben mintegy 200 magántőke-alap van nyilvántartva, ezek közül 100-120 alap tulajdonosa nem ismert, miután a magántőkealapok ma még nem kötelesek felfedni a tulajdonosaik kilétét, 2026 májusában azonban ezeket is meg kell majd nevezni egy uniós rendelkezés miatt. Addig csak a jegybank birtokában vannak ezek az információk.
Csabai Károly nem tartja kizártnak, hogy „valamilyen megegyezés” születik majd Matolcsy György és a magyar kormány között, és nem biztos, hogy az az adófizetők szempontjából kedvező lesz.
Arra a kérdésre, hogy miért pont most robbant ki ez az ügy, azt válaszolta: most lett Varga Mihály a jegybank elnöke, „most került be az adatszobába.”
Emlékeztetett arra, hogy Matolcsy György korábban többször is bírálta a kormányt, elhallgatva a saját hibáit, és „ez sem az ő javára szól”.
Ha kiderül, hogy Matolcsy Györgyöt felelősségre kell vonni hűtlen kezelés miatt, az választási szempontból ugyanakkor dilemma elé állíthatja a kormányt Csabai Károly szerint.
Arra a kérdésre, miszerint kijelenthető-e, hogy sok száz milliárd forint közpénz az évek alatt magánvagyonná alakult át, azt válaszolta: „Ezt jó eséllyel ki lehet jelenteni.”
Gáspár András, a Klasszis Média lapigazgatója hozzátette: ez a pénz igazából már nincs meg, és ennek valóban óriási botránynak kellene lennie.
Kiemelte azt is, hogy az érintettek többsége egyelőre nem szólalt meg, és mindenki – az MNB-től kezdve a kormányig – próbálja magától eltolni az ügyet, pedig valójában közpénzről van szó.
Megjegyezte, hogy miközben az MNB-nek elvileg független szervezetnek kellene lennie, már a második elnököt nevezik ki a kormányból.
A teljes beszélgetést, amelyben közérthetően elmondjuk az ügy lényegét, itt tekinthetik meg (43:08-tól):
Akár 600 svéd is Tartuban ülhet. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
