Az elemzői várakozásoknak megfelelően változatlanul hagyta a jegybanki alapkamatot és a kamatfolyosót a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa, melynek ülését utolsó alkalommal vezette Matolcsy György. A testület döntését kedden délután szokás szerint Virág Barnabás, a jegybank alelnöke indokolta.
Az alapkamat immár fél éve változatlanul 6,50 százalék.
(A grafikon cikkünk megjelenése óta frisssülhetett.)
Megállt a globális dezinfláció szeptemberben, emiatt a hazai januári infláció is magasabb lett a vártnál.
Nőtt hazai inflációs pálya kockázata, az erős átárazások és az inflációs várakozások magas szintje nincs összhangban az árstabilitás fenntartható elérésével
– kezdte kedd délutáni sajtótájékoztatóját Virág Barnabás az ugyancsak a Klasszis Médiához tartozó laptársunk, az Mfor beszámolója szerint. A MNB alelnöke ugyanakkor közölte, a jegybank számításai szerint a dezinfláció az első negyedévben újra el fog indulni.
Ennek megerősítésre az MNB második embere leszögezte, a jegybank továbbra is a dezinfláció újraindítását célozza meg, a stabil, kiszámítható környezet a bizalom erősítésén keresztül a makrogazdasági pályát meghatározza.
Virág Barnabás előrevetítette, továbbra is divergens lesz az Európai Központi Bank és a Fed monetáris politikája, a kamatrés további 50 bázisponttal nőhet, ez
a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülést eredményezheti.
A jegybank alelnöke rámutatott, januárban csupán pár OECD-tagállam volt képes csökkenteni pénzromlási mutatóját. A magyar adat a leginkább pesszimista előrejelzéseknél is rosszabb lett – mondta az MNB alelnöke, aki szerint az emelkedést az üzemanyagok és az élelmiszerek áremelkedései határozták meg, valamint a szolgáltató szektor átárazása is rendkívül magas volt.
Fotó: Klasszis Média / Dobos Zoltán
Az alelnök szerint azonban a gazdasági növekedés egyre szélesebb alapokon nyugszik. A jövedelmek a fizetések emelkedésén, a családi adókedvezmény emelkedésén, valamint az állampapírok után kifizetett kamatokon keresztül nőnek, a hitelezés is beindul (példaként említette a Munkáshitelt), emellett az építőipar és a lakáspiac is fellendülés jeleit mutatja.
A külső egyensúllyal nincs gond, a folyó fizetési mérleg 6,1 milliárd eurós többletet mutatott, a decemberi egyenleg is 1 milliárddal volt több, mint egy évvel korábban – közölte Virág Barnabás, aki viszont azt is megjegyezte,
a vállalatok a kereslet hiányától, az áremelkedésektől és az infláció visszatérésétől tartanak leginkább.
A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett – hangsúlyozta Virág. A hírek alapján az inflációt emelő kockázatok vannak jelen, ezért továbbra is kiemelten figyelik:
- az inflációs kilátások középtávú alakulását,
- a kockázati megítélést,
- a pénzpiaci helyzetképet.
Továbbra is óvatos, türelmes, stabilitásorientált megközelítés és a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt
– húzta alá ismét Virág Barnabás, ez utóbbi mondat megegyezik a januári jegybanki üzenettel.
Újságírói kérdésre az MNB alelnöke Orbán Viktor szombaton bejelentett adócsökkentő intézkedéseivel kapcsolatban azt mondta, a bejelentések még nem implementálódtak, így nehéz azok hatásait megjósolni. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy 2021 óta évről évre 5 százalékponttal javult a büdzsé elsődleges (kamatkiadások nélkül számított) egyenlege. Laptársunknak, az Mfornak arra a kérdésére, hogy az idei év utolsó hónapjaiban hatályba lépő adócsökkentő intézkedések (kétgyermekesek adómentessége, nyugdíjasok áfa-visszatérítése) nem veszélyeztetik-e a kormányzat által 2025-re kijelölt 3,7 százalékos költségvetési hiánycélt, Virág Barnabás úgy válaszolt, eddig egy lezárt hónap van mögöttünk az évből, korai lenne még becslésekbe bocsátkozni. Azt viszont hangsúlyozta, a költségvetési politika elkötelezett a hiánycél tartása mellett.
Szintén újságírói kérdésre válaszolva Virág Barnabás azt mondta, fel kell venni a küzdelmet a visszatekintő árazással szemben. Azaz le kell törni azt a gyakorlatot, hogy az eladók az előző évi infláció mértékével automatikusan emelik az áraikat, függetlenül attól, hogy az költségoldalról indokolt-e.
A Monetáris Tanács márciusi kamatdöntő ülését már az új jegybankelnök, Varga Mihály fogja vezetni, az MNB akkor Inflációs jelent is kibocsát majd.
A tájékoztató teljes egészében itt nézhető vissza:
Kína ritkaföldfém-export korlátozása globális gyártási fennakadásokat okozhat – figyelmeztetnek autógyártók. 
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
