A hazai közéleti kérdések iránt érdeklődők között aligha van olyan, aki ne hallott volna arról a botrányról, amelyet 2014 augusztusában robbantott ki a HVG című hetilap. Nevezetesen, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványokat hozott létre, amelyekbe 260 milliárd forintot áramoltatott. Erről az összegről a Kúria és az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy közpénz, ám a 2023 végére közel 284 milliárdosra duzzadt vagyon még mindig nem került vissza állami körbe.
Annak ellenére sem, hogy az Európai Unió bír a magyarok ígéretével, miszerint 2020 végéig felszámolják mind az alapítványokat, mind a leányvállalataikat – emlékeztet cikkében laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor. E folyamat lezárását ugyan a koronavírus-járvány miatt 2023 közepére halasztották, ám az MNB alapítványa azóta is él és vírul. Olyannyira, hogy az első felszámolási határidővel kísértetiesen egyidőben, vagyis 2020-ban megindult az alapítvány ingatlanokban meglévő vagyonának kimentése.
Több mint időszerűnek tűnnek tehát az egyik ellenzéki képviselő, az MSZP-s Gurmai Zita minap Varga Mihálynak írásban feltett kérdései. Egyrészt, hogy fennáll-e még a Pallas Athéné alapítványának megszüntetésére vonatkozó kötelezettségvállalás, másrészt, hogy mikorra várható az alapítvány állami körbe történő visszasorolása.
Ezt rázta le magáról a Varga nevében válaszoló államtitkár, Tállai András azzal, hogy
„A Magyar Nemzeti Bank a Kormánytól függetlenül végzi a tevékenységét. Emiatt a feltett kérés megválaszolásában a Pénzügyminisztérium nem illetékes.”
Ez a „gig economy.” 
