A Magyar Közlönyben megjelent a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvény módosítása, amely szigorítja a jegybank alapítványalapítási lehetőségeit, új feladatköröket állapít meg, és több ponton átalakítja a pénzügyi felügyelet szabályait. A módosítást az Országgyűlés június 11-én 133 igen, 29 nem és 24 tartózkodás mellett fogadta el.
A jogszabály kimondja, hogy a jegybank a jövőben nem alapíthat vagyonkezelő alapítványt, és az általa létrehozott alapítványok nem végezhetnek befektetési vagy vagyonkezelési tevékenységet. Ez a korlátozás csak azokra a szervezetekre vonatkozik, amelyeket a törvény hatálybalépése után hoznak létre.
Az MNB-nek legalább két, legfeljebb négy alelnöke lehet, akiket a miniszterelnök javaslatára nevez ki a köztársasági elnök. Bővül a statisztikai adatgyűjtési jogköre: hivatalos statisztikai szolgálatoktól és más forrásokból egyedi azonosításra alkalmas adatokat is kérhet. A jegybank felügyeli a fizetési terminálok, ATM-ek és lakossági banki szolgáltatások akadálymentességét is.
A változtatás előzménye a jegybanki elnökcsere és a nem sokkal később kirobbant MNB-botrány, amelynek során kiderült, hogy Matolcsy György hivatali ideje alatt százmilliárdos nagyságrendű közpénz párolgott el a jegybankból és alapítványából.
Nem mutatják élőben, ahogy kivégzik a 13 katona gyilkosát. 
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
