Hozzányúltak az irányadó kamathoz, az egynapos betétek rátája 18-ról 17 százalékra csökken.

A várakozásoknak megfelelően a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa ugyan a jegybanki alapkamaton nem változtatott, egy másik fontos rátán viszont igen.

Több mint féléves szünet után a Monetáris Tanács ma megint hozzányúlt a kamatához.

Csak az energiafaló használt házak és egyes körzetek téglalakásainál lehet nagyot alkudni. Ha újra vágyik valaki, akkor ne számítson alacsonyabb árra! Lapunk főszerkesztője, Csabai Károly a lakáspiac két jó és két rossz híréről, vásárlási tanácsokról, az új hitelről és a friss albérletárakról kérdezte ingatlanpiaci szakértőnket, Mester Nándort.

Az MNB keddi döntése szerint továbbra sem csökken az alapkamat. A döntés összhangban van a várakozásokkal.

Ezt a prognózist adták a Magyar Bankholding elemzői a Magyar Nemzeti Bank (MNB) mai kamatdöntése alapján.

A Magyar Nemzeti Bank az eddig bevezetett eszközöket változatlan kamatkondíciókkal alkalmazza a jövőben is. Az idei év egészére vonatkozó recesszió elkerülése a folyó fizetési mérleg trendszerű javulásán múlik – mondta Virág Barnabás, az MNB alelnöke.

Továbbra is 13 százalékon hagyta alapkamatát a Magyar Nemzeti Bank.

Szerdán ugyan nem tudott tovább erősödni a forint árfolyama, de így is karnyújtásnyira van a lélektanilag és technikailag is fontos 400-as szinttől. Az európai piacokon említésre méltó emelkedést láthatunk, a BUX viszont csak stagnált szerda délelőtt.

Szeptember végén fújta le a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a tavaly júniusa óta tartó kamatemelési ciklusát, így nem volt meglepő, hogy mai ülésén a Monetáris Tanács nem változtatott a 13 százalékos jegybanki alapkamaton. Az indoklást Virág Barnabás MNB-alelnök ezúttal a szokásosnál harminc perccel később, fél 4-kor ismerteti.

A Magyar Bankholding elemzői ugyanis egy év múlva 9-9,5 százalék körüli kamatszintet jeleznek előre. Annak köszönhetően, hogy szerintük az infláció 2023 elejétől már lassulni kezdhet.

A Monetáris Tanács ülését követően ezúttal jelentős súlyú bejelentésre nem került sor. A legizgalmasabb kérdés így az volt, hogy Nagy Márton hétfői intézkedése, amely egyes piaci szereplők esetén az elérhető kamatszintet korlátozza, mennyiben tekinthető beavatkozásnak a jegybanki eszköztárba.

A várakozásoknak megfelelően 13 százalék maradt az MNB alapkamat, jelentette be a jegybank a Monetáris Tanács ülését követően.

A Magyar Bankholding elemzője úgy véli, a jegybank irányadó rátája a mostani 13 százalékkal szemben 2023 végén már csak 9 százalék lehet.

Virág Barnabás alelnök a Monetáris Tanács mai kamatdöntő ülésén (amely változatlanul hagyta a 13 százalékos irányadó rátát) a tojást és a krumplit nevesítette, mint amelyek árai kilőhettek októberben.

A korábbi bejelentésével összhangban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa nem változtatott a 13 százalékos jegybanki alapkamaton. Az indoklást szokás szerint Virág Barnabás MNB-alelnök 15 órakor ismerteti.

A hét egyik legfontosabb hazai gazdasági eseménye a forint mélyrepülése volt. A magyar fizetőeszköz mélyen alulteljesítőnek bizonyult a régiós devizákhoz képest is. Csütörtökön mind az euróval, mind a dollárral szemben történelmi mélypontra került, majd a gyengülés pénteken is folytatódott. Kollégáink, Gáspár András, a Privátbankár lapcsoport lapigazgatója és Király Béla elemezték a forint és a magyar gazdaság helyzetét.

Matolcsy szerint hazánk egy sor sajátos kihívással néz szembe az infláción és az energiaár-robbanáson túl: az államháztartási deficit elfogadhatatlanul magas, a folyó fizetési mérleg veszélyes kockázati sávba ért.

Erősödött a forint a vártnál nagyobb magyar jegybanki kamatdöntés után; az eurót a bejelentést követően 405,26 forinton jegyezték. De nem sokkal később újból gyengülésnek indult.

MNB: 125 bázisponttal emelte az alapkamatot a monetáris tanács.

Virág Barnabás már a fordulat első jeleiről is beszélt.

Mekkora lehet az infláció? És mennyi, ha október 1-jével eltörlik a 480 forintos üzemanyagár-stopot? Elegendők voltak-e az eddigi jegybanki kamatemelések a fogyasztóiár-index fékezéséhez? Mikor lehet pozitív a reálkamat, vagyis kaphatunk a pénzünknél többet, mint amennyivel rontja annak értékét az infláció? Vajon visszaerősödhet-e még tartósan valaha a forint? Elegendő-e ehhez pusztán az, ha Magyarország megkapja az uniós pénzeket? Ezekre, a vélhetően most sokakat érdeklő kérdésekre kereste a választ Klasszis podcastunkban főszerkesztőnk, Csabai Károly a CIB Bank vezető makrogazdasági elemzőjével, Trippon Mariannal.

Ahogy azt már jó ideje megszokhattuk, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ezúttal is kamatot emelt a hó végén. De vajon elég lesz-e a 100 bázispontos szigorítás, azt figyelembe véve, hogy ennél az infláció nagyobb mértékben emelkedik egyik hónapról a másikra? És mi lesz a forinttal, megtörhet a gyengülési trend, az euróval szemben például akár tartósan visszatérhet a 400-as szint alá? Heti videónkban ezeket a kérdéseket válaszolták meg kollégáink, Gáspár András, a Privátbankár lapcsoport lapigazgatója és Csabai Károly, az Mfor.hu és a Privátbankár.hu főszerkesztője. 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 100 bázisponttal, 11,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Az indoklást szokás szerint Virág Barnabás MNB-alelnök 15 órakor ismerteti.

Ma tartja soron következő havi kamatdöntő ülését a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa.

Az egyre gyorsabban változó kamatkörnyezetben az ügyfelek számára komoly kedvezmény, összességében pedig versenyelőny lehet az, hogy már van bank, aki a bírálati időtől függően a hiteligény befogadásakor érvényes kamat mellett hajlandó folyósítani a lakáshitelt.

A jelenlegi rendkívüli közegben csakis határozott, hiteles és lépésről-lépésre fölépített monetáris politika vezethet sikerre. Ez a Magyar Nemzeti Bank stratégiája - mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke az MTI-nek adott interjújában.

Hiába emelte kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 100 bázisponttal, 2008 vége óta nem látott szintre a jegybanki alapkamatot, a hazai fizetőeszköz nemhogy erősödött, hanem az utóbbi napok stabilitását is elveszítette, s közel másfél hét után az euróval szemben ismét a 400-as szint fölé került.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa ma 100 bázisponttal, 10,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. A miérteket Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke ismerteti.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 100 bázisponttal, 10,75 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Az indoklást szokás szerint Virág Barnabás MNB-alelnök 15 órakor ismerteti.

Az MNB 200 bázisponttal emelte az alapkamatot.

Noha a jegybank friss prognózisa arról szól, hogy a jövő évben már érezhetően szelídül az infláció, Bod Péter Ákos másképp látja a kérdést. Szerinte jelzésértékű, hogy a kormány a rosszemlékű tervgazdaság egyik eszközéhez nyúlt, és azt nem is tudja elengedni.

Bár a tegnapi brutális, 185 bázispontos kamatemelés hatására a hazai fizetőeszköz árfolyama több egységgel erősödött, az euróval szemben például 396,7-ig, aztán ismét gyengült, s szerda reggel is még mindig 397,2 forinton cserélt gazdát az uniós pénz.

Virág Barnabás szerint a májusi 10,7 százalék után júniusban 11-12 százalék között lehet a fogyasztóiár-index. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris politikai alelnöke azt is kilátásba helyezte, hogy a mai 185 bázispontos kamatemelést – amellyel az alapkamat 7,75 százalékra ugrott – továbbiak követhetik, egészen addig, amíg az infláció nem megy vissza a 3 százalékos jegybanki középtávú cél közelébe.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 185 bázisponttal,7,75  százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Az indoklást szokás szerint Virág Barnabás MNB-alelnök 15 órakor ismerteti.

Ezt tette volna lehetővé a volt jegybankelnök, egyetemi tanár, közgazdász szerint, ha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az év elején, amikor már látszott, hogy meglódul az infláció, sokkal nagyobb mértékű kamatemelést hajtott volna végre. Surányi György a lapcsoportunk által rendezett Klasszis Klubban arra is rámutatott, ez esetben például egy euró most akár 330-340 forint is lehetne.

A piacot némileg meglepve növelte az egyhetes betéti kamatokat az MNB. Ez a Magyarországon kialakult duális kamatrendszerben az alapkamat emelésével egyenértékű lépés volt.

A kedden beterjesztett 2023-as költségvetési törvényjavaslatban a kormány 5,4 százalékos jegybanki alapkamatot szerepeltet erre az évre, noha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) irányadó rátája most ennél fél százalékponttal magasabb, 5,9 százalék. Ugyancsak meglepő, hogy a jövő évre meg 6,9 százalékos jegybanki alapkamat szerepel a büdzsé-tervekben, miközben az elemzők többsége már csökkenést vizionál.

A forint történelmi mélypont közelébe süllyedt, ennek okai kerültek szóba aktuális podcastünkben. Barlai Róbert, a Diófa Alapkezelő elnöke, a Gránit Bank vezérigazgató-helyettese szerint a közgazdaságtanban „tökéletes viharként” emlegetett jelenség alakult ki, így a hazai makrogazdasági nehézségek mellett a külső tényezők is a gyengülés irányába mutattak. A kormány az új adók és a beruházások visszafogásának bejelentésével az általa megoldandó feladatot megkezdte, ez szükséges, de nem elégséges feltétele annak, hogy stabilizálódjon a forint helyzete. Merre mozdulhat a magyar fizetőeszköz?

Ezt várja a CIB Bank elemzője. Meg azt, hogy az infláció 11 százalékon tetőzhet, valamint, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) maximum 8 százalékig viszi fel az alapkamatát.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 50 bázisponttal, 5,9 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Az indoklást szokás szerint Virág Barnabás MNB-alelnök 15 órakor ismerteti.

Már a harmadik hullámban emelték a hiteleik kamatát a bankok májusban. Ezzel még az MNB korábbi kamatemeléseinek hatása épült be a kölcsönfeltételekbe, de egy hét múlva újabb döntést hoz a monetáris tanács.

Ma már Európában nincs olyan ország, ahol nem negatív az irányadó jegybanki alapkamat és az infláció egyenlege. Magyarország azonban ebben az összevetésben még viszonylag jól áll: az előkelő negyedik helyen szerepel. Más kérdés, hogy az árstop nélkül csak a negyven tagú mezőny vége felé helyezkedne el.

Az nem kérdés, hogy a több mint húsz éve nem látott szintre ugrott áprilisi infláció lépéskényszerbe hozta a Magyar Nemzeti Bankot (MNB). Ha mérsékelni kívánja a negatív reálkamatot, akkor az eddigi 100 bázispontosoknál jóval nagyobb szigorítás kellene. Ez talán az immár tartósan gyenge, az euróval szemben a 380-as szint körül lecövekelt forintot is erősítheti, ami kapóra jöhetne azoknak, akik a brutális drágulások ellenére még képesek külföldi nyaralásra.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 100 bázisponttal, 5,4 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Az indoklást szokás szerint Virág Barnabás MNB-alelnök 15 órakor ismerteti.

Az nem kérdés, hogy alapvetően a 15 éves csúcsnál is minden bizonnyal magasabbra hágó infláció miatt – de kisebb részben talán a hétfőn a 374 forintos szintet is átlépett euróárfolyam láttán – a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa mai ülésén folytatja a kamatemelést. Az viszont már erősen kétséges, vajon a piacon csaknem egyöntetűen várt 1 százalékpontos szigorításnak lesz-e bármilyen hatása. Eddig ugyanis nem volt.

Éves átlagban pedig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 7,5-9,8 százalékos fogyasztóiár-indexet vár, miközben a potenciális gazdasági növekedés az eddig várt 6 százalék helyett csak 2,5-4,5 százalék lehet. Ezek a széles sávok is jelzik az orosz-ukrán háború okozta bizonytalanságot.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa 100 bázisponttal, 4,4 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot. Az indoklást szokás szerint Virág Barnabás MNB-alelnök 15 órakor ismerteti.