6p

Megváltó vagy „csak” leváltó lehet Magyar Péter? Kihúzza az Orbán-kormány 2026-ig?
Meddig marad szankciós listán Rogán Antal? Mi lesz a régi ellenzékkel?
Online Klasszis Klub élőben Kéri Lászlóval!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is a politológustól!

2025. január 23. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A kedden beterjesztett 2023-as költségvetési törvényjavaslatban a kormány 5,4 százalékos jegybanki alapkamatot szerepeltet erre az évre, noha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) irányadó rátája most ennél fél százalékponttal magasabb, 5,9 százalék. Ugyancsak meglepő, hogy a jövő évre meg 6,9 százalékos jegybanki alapkamat szerepel a büdzsé-tervekben, miközben az elemzők többsége már csökkenést vizionál.

Bár a májusban immár 10,7 százalékra – újabb több mint két évtizedes csúcsra – ugrott éves infláció az elemzőket meglepte, tulajdonképpen mégsem számít annak. Hiszen múlt kedden az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke már kilátásba helyezte, hogy a márciusban 8,5, áprilisban 9,5 százalékos éves fogyasztóiár-index a múlt hónapban 10,5 százalék fölé mehetett.

Azt nem tudni – hiszen erre nem tért ki a május 31-ei, a Monetáris Tanács 50 bázispontos kamatemelése után tartott sajtótájékoztatóján Virág Barnabás –, hogy mekkora maginflációt vártak. Pedig ennek 12,2 százalékos mértéke az igazán sokkoló a szerdai KSH-közlésben. Az ugyanis azt mutatja, hogy az infláció még a mostaninál is jóval magasabb lehet az előttünk álló időszakban, s ez a szint az eddig vártnál is hosszabb ideig velünk maradhat.

Hónapról hónapra fokozatosan tolódik ki az az idő, amikorra az MNB azt prognosztizálja, hogy az infláció visszatérhet a középtávú, 3 százalékban meghatározott céljához, vagy legalább annak a közelébe – akkora ugyanis a bizonytalanság a világgazdasági folyamatokban. S tegyük hozzá: idehaza is atekintetben, a kormány jól kezeli-e a választási célú brutális kiköltekezés hatásait.

A március végén publikált Inflációs jelentésben az MNB még arra számított, hogy 2022 második felében elkezdhet csökkenni a pénzromlás, az 2023 második felében térhet vissza a 2-4 százalékos úgynevezett toleranciasávba, azon belül pedig 2024 első felében állhat be a 3 százalékos jegybanki célra. Egy hónappal később, április végén Matolcsy György jegybankelnök már azt mondta, a fogyasztóiár-index 2022 egészében 9 százalék lehet, míg Virág az infláció csökkenésének potenciális kezdetét legalább fél évvel későbbre, 2023-ra tette. Újabb egy hónap elteltével azonban már nem hangzott el új prognózis. De hogy tovább romlott a helyzet, azt az MNB alelnöke is elismerte, mondván, a kilátásokat rontja, hogy az inflációs várakozások emelkedtek.

A nagyfokú bizonytalanság és kockázatok miatt a jegybank folyamatos lépéskényszerben van. Immár egy éve emeli hónapról hónapra a két fő irányadó kamatát, a hosszabb távú folyamatokat befolyásoló alapkamatot és a rövidebb, esetleg heves piaci mozgások (ilyen volt az a nagyfokú forintleértékelődés, amit a háború február végi kitörését követő devizaspekulációs roham idézett elő) kezelését célzó egyhetes betéti rátát. A tavaly júniusban még 0,6-0,6 százalékos két kamatmérték május végére 5,9 százalékra (jegybanki alapkamat), illetve 6,75 százalékra (egyhetes betéti kamat) ment fel.

Azt, hogy meddig tarthat a kamatemelés és az milyen szinten tetőződhet, a többismeretlenes (külső és belső) változók miatt valószínűleg az MNB-ben sem tudják megmondani. Jobb híján csak a szokásos, akár a piac megnyugtatására szolgáló formulát alkalmazzák, miszerint „A Monetáris Tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.”

Némi meglepetést kelthetett, hogy az MNB a márciusi és áprilisi nagyobb mértékű, 100-100 bázispontos emelés után májusban már csak 50 bázisponttal szigorított. Annak ellenére, hogy az inflációs helyzet cseppet sem lett jobb, az éves fogyasztóiár-index ugyanúgy 1 százalékponttal nőtt márciusról áprilisra, mint februárról márciusra. S Virág már idézett szavai szerint a Monetáris Tanács már a május 31-ei döntésekor is tisztában volt vele, az inflációnövekedés mértéke az elmúlt hónapban sem csitult. Emiatt egyesek nemhogy fékezést tartottak szükségesnek, hanem azt, hogy a jegybank kapcsoljon nagyobb sebességfokozatba. S a 10,7 százalékos májusi pénzromlási adat láttán e hangok csak felerősödhetnek.

Még úgy is, hogy Virág közgazdasági szempontból elfogadható magyarázatot adott arra, miért is vettek vissza a kamatemelési dinamikából. Ennek lényege, nekik úgy kell ellensúlyozniuk a kamattal, hogy az fékezze az inflációt, ugyanakkor ne legyen túl magas ahhoz, hogy a gazdasági növekedést is lassítsa.

Jobban mondva, tovább lassítsa, miután már a mostani várakozások sem tartalmaznak acélos számokat. Az MNB a március végi Inflációs jelentésben a GDP 2,5-4,5 százalékos bővülését jelezte előre. Ennél a kormány optimistább: a kedden beterjesztett, 2023-as költségvetési törvényjavaslatban 4,7 százalékot vár erre az évre.

Ez persze nem tekinthető jelentős véleménykülönbségnek. A kormánynak a jegybanki alapkamatra adott előrejelzése már inkább. Az Orbán-kabinet ugyanis

2022-re 5,4 százalékos MNB-alapkamatra számít. Vagyis ebből az következik, hogy a kormány úgy véli, Matolcsy Györgyék nemhogy szigorítani fognak az idei év hátralévő részében, hanem lazítani – hiszen az alapkamat most fél százalékponttal magasabb, 5,9 százalék, mint a költségvetési törvényjavaslatban „technikai feltevésként” szereplő szám.

Legalább ennyire furcsa, hogy a kormány 2023-ban 6,9 százalékos MNB-alapkamatra számít. Azaz a mostaninál 1 százalékponttal magasabbra, amiből meg arra lehet következtetni, hogy az idei lazítás után jövőre szigorítást – a saját számaik alapján 1,5 százalékpontos mértékűt – számítanak Orbán Viktorék.

Orbán Viktor és Matolcsy György csapata máshogy számol? Fotó: MTI/Kosztiscsák Szilárd
Orbán Viktor és Matolcsy György csapata máshogy számol? Fotó: MTI/Kosztiscsák Szilárd

Itt vagy durva fáziseltolódással állunk szembe, vagy egy arra vonatkozó üzenettel, milyen monetáris politikát vár az MNB-től a kormány. Netán a gazdaság felpörgetését, kétszámjegyű infláció közepette?

Hasonló forgatókönyv – az ideinél jövőre magasabb alapkamat – a hazai elemzők közül csak egynél létezik.

De az Equilor Befektetési Zrt. is arra számít, hogy a most 5,9 százalékos ráta az idén még további 200 bázisponttal, 7,9 százalékig megy fel, majd jövőre további 50 bázisponttal, 8,4 százalékra. Utóbbinak az a magyarázata, hogy

„az inflációs kilátások miatt tartósan magas kamatra lesz szükség. 2023-ban pedig az Európai Központi Bank (EKB) szigorításával párhuzamosan további 50 bázispontot emelhet majd a magyar jegybank is. Emellett nagy kockázat a forint esetleges jelentős gyengülése, ami akár nagyobb szigorításra kényszerítheti az MNB-t.”

Ezzel szemben a többi elemző mindegyike 2023-ban már az ideinél alacsonyabb alapkamatra számít, az Equiloron kívül egy további kivétellel. Az Amundinál úgy vélik, hogy az alapkamat jövőre ugyanakkora lesz, mint 2022-ben.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Rövid távon Magyarország is nyerhet Trump első nagy döntésével
Privátbankár.hu | 2025. január 22. 10:01
Donald Trump fokozná a gáz- és olajtermelést, amivel a piaci árak csökkenését szeretné elérni. Ez rövid távon Magyarország számára is kedvező lehet. Ugyanakkor a fosszilis energiahordozók fokozott használatának vélhetőleg komoly következményei lesznek.
Makro / Külgazdaság Lesz-e béke Ukrajnában? Ezt mondják az emberek
Privátbankár.hu | 2025. január 21. 12:56
Globális felmérés készült. A belgák és a hollandok a legpesszimistábbak. 
Makro / Külgazdaság Csökkent az orosz deficit
Privátbankár.hu | 2025. január 21. 12:44
Az orosz költségvetés GDP-arányos tavalyi hiánya csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
Makro / Külgazdaság Robert Ficóval tárgyal Orbán Viktor
Privátbankár.hu | 2025. január 21. 12:02
Robert Fico és Orbán Viktor találkozóján Ukrajnáról is szó lesz. 
Makro / Külgazdaság A Mol odaszólt a benzinkutaknak
Privátbankár.hu | 2025. január 21. 11:55
A Mol arra kérte a töltőállomásokat, hogy vigyék lejjebb az üzemanyagárakat. 
Makro / Külgazdaság Azonnal visszaszóltak Trumpnak, mégpedig elég keményen
Privátbankár.hu | 2025. január 21. 11:40
Panama államfője tiltakozott Donald Trump fenyegetőzése ellen, miszerint az USA felrúgva korábbi szerződésben vállalt távol maradását visszaveheti az irányítást a Panama-csatorna felett.
Makro / Külgazdaság Nagy bajban vannak a forintjaink?
Privátbankár.hu | 2025. január 21. 10:04
Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a készpénzhasználat nem kapta meg az alkotmányos védelmet, pedig az állomány már a 9 ezer milliárd forint fölé ment.
Makro / Külgazdaság Putyin elkövette az eddigi legnagyobb hibáját egy elemi figyelmetlenséggel?
Privátbankár.hu | 2025. január 21. 08:33
Az orosz vezetés örül, hogy az Egyesült Államok következő elnöke Donald Trump lett, mert manipulálhatónak tartják a régi-új elnököt. Elkövette azonban azt a hibát, hogy nemet mondott neki. Így látja egy szakértő. 
Makro / Külgazdaság Trump erős döntésekkel kezdett
Privátbankár.hu | 2025. január 21. 07:55
Az Egyesült Államok kilép a WHO-ból és nemet mond a klímaegyezményre.
Makro / Külgazdaság Vélhetően így festene egy nyugdíjbefagyasztás Magyarországon is
Privátbankár.hu | 2025. január 21. 07:17
Összevissza kommunikál a román kormány a költségvetés rendbe tétele érdekében bevezetett nyugdíjbefagyasztásról. Az illetékes miniszter nyugdíjemelés ígéretével próbálja elfedni a szomorú valóságot.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG