Gyenge kezdés után vegyesen fejezték be a keddi tőzsdenapot az európai értékpapírpiacok. Londonban az FTSE-100 index 0,16 százalékkal emelkedett, a frankfurti DAX 0,42 százalékkal csökkent, a CAC-40 Párizsban 0,35 százalékkal végzett alacsonyabban. Milánóban 0,11 százalékos, Madridban 0,64 százalékos indexemelkedéssel fejeződött be a keddi tőzsdenap. Ehhez képest a magyar piac kedden is felülteljesítő volt, hiszen az OTP vezetésével a magyar tőzsdeindex fél százalékkal erősödött. Ötnapos csökkenést követően kedden az amerikai indexek minimális emelkedéssel zártak: az S&P 500 index 0,10, a Dow Jones 0,28, a Nasdaq Composite 0,01 százalékos pluszban fejezte be a kereskedést.

Szerdán az ázsiai tőzsdék vegyesen zártak, Európában viszont a nulla körüli nyitást követően emelkedést láthattunk, a nagyobb piacok indexei mind érezhető, fél és 1 százalék közötti pluszt mutatnak. Ehhez képest a magyar index ezúttal inkább lemaradó, hiszen a BUX kedden délelőtt, ha csak kicsivel is, de a keddi záróérték alatt maradt, pontértéket tekintve 45300 és 45600 között hullámzott.

A vezető részvények közül az OTP fél százalékos erősödéssel, 10 400 forintig emelkedett. A Richter árfolyama is feljebb ment, 9130 forintra, ami 0,3 százalékos pluszt jelent. Visszahúzza ugyanakkor a BUX-ot a Mol egy százalékos esése és a Telekom is minimálisan gyengült, 340 forint körül mozog a távközlési cég árfolyama.

Kedden a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatdöntése nem okozott meglepetést és a kommentárok körül is talán az inflációs előrejelzés tekinthető nagyobb változásnak. Az ugyan mindenki számára egyértelmű volt, hogy a jegybank felfelé módosítja a prognózisát, ám az új sáv teteje elég magasnak tűnik. Az MNB most közzétett várakozása szerint ugyanis jövőre a pénzromlás üteme 15-19,5 százalék között lehet. Ennek ellenére a forint-euró árfolyama nem mozdult komolyabb mértékben már tegnap sem és szerdán reggel sem volt komolyabb kilengés. Virág Barnabás a kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy a szigorú monetáris kondíciók fenntartása tartósan szükséges, és mind az alapkamat, mind az egynapos betéti eszköz szintjében fennmaradhat a magas szint. Utóbbi kijelentés egyébként a forintot stabilizálta, hiszen jelen pillanatban a magas kamatok miatt kevésbé éri meg a magyar fizetőeszköz ellen spekulálni.

Az eurót 402,50 körül jegyzik, így nem elérhetetlen a 400-as szint sem akár még az idei évben. Ennek áttörése azért lenne fontos, mert nemcsak lélektani határról van, hanem technikailag is fontos szintről. Annak letörése esetén ugyanis komolyabb további forinterősödésre nyílna tér. Más kérdés, hogy jelenleg nincs olyan hír, amely elbillenthetné az árfolyamot, a befektetők inkább kivárnak az év vége előtt. Persze láttunk már olyan évet, amikor év végi hajrával megmozgatták a kurzust, ami egy kisebb likviditású piacon ráadásul könnyebb is. Így akár az sem lenne bombameglepetés, ha az idei év végén a 400-as szint alá kerülne az euró.

Szerdán kevés fontos makroadat várható, korábban jelent meg a német fogyasztói hangulatindex. A GfK fogyasztói hangulatindexe mínusz 37,8 pontra javult a decemberi mínusz 40,1 pontról, ami azt jelenti, hogy már a harmadik egymást követő hónapban enyhült a fogyasztók borúlátása. Elemzők kevésbé javuló adatra, mínusz 38 pontra számítottak. Az almutatók közül a jövedelmi várakozások indexe mínusz 54,3 pontról mínusz 43,4 pontra erősödött, a gazdasági feltételeké pedig mínusz 17,9 pontról mínusz 10,3 pontra, miközben a vásárlási hajlandóságot jelző mutató is nőtt, bár csak szerényen, mínusz 18,6 pontról mínusz 16,3 pontra, mivel a fogyasztók továbbra is félretesznek pénzt, a jövő tavaszi magasabb fűtési számlákra számítva. Az átfogó index októberben rekordmélyen, mínusz 42,8 ponton állt.

"Az egekbe szökő energiaköltségek mérséklésére hozott kormányzati intézkedéseknek láthatóan megvannak a hatásai" - mondta Rolf Bürkl, a GfK fogyasztói szakértője, aki szerint azonban a hangulat javulása még mindig ingatag talajon áll és ismét romolhat, ha például jelentősen megugranának az energiaárak a geopolitikai helyzet romlása esetén.

Ha már energiaárak, akkor érdemes kitekinteni az árupiacokra, a holland tőzsdén jegyzett, a magyar árazás miatt is kiemelt fontosság TTF-gáz szerda délelőtt ismét jelentős mértékben gyengült és becsúszott 100 euró alá a megawattóránkénti ár. Ez mind a magyar, mind az európai gazdaságok számára pozitív hír, hiszen segíthet egyrészt mérsékelni az inflációt, másrészt a magyar mérlegadatok javulását is támogathatja az alacsonyabb ár. Ami az árupiacokat illeti, az olaj egy százalékkal erősödött, a nemesfémek ára viszont esett szerdán.

Végül a vállalati hírek világából két információt emelnénk ki. Egyrészt az itthon komolyabb felhördülést kiváltó Alteo felvásárlásról jelent meg egy hír. A piaci ár alatt tervezett akvizíció kapcsán az MNB adott ki közleményt. Ezek szerint az MNB felfüggesztette a Mol-csoport kötelező nyilvános vételi ajánlatát az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. részvényeire a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) hatósági hozzájárulásának megszerzéséig - közölték a vállalatok a Budapesti Értéktőzsde honlapján. A közleményben felidézték, hogy a múlt héten a Mol tulajdonában álló Mol RES Investments Zrt. (korábbi nevén CEGE Zrt.) kötelező nyilvános vételi ajánlatot tett a társaság által kibocsátott valamennyi, egyenként 12,5 forint névértékű, "A" sorozatú törzsrészvényére. Az olajipari vállalat korábbi tájékoztatása szerint szindikátusi és összehangoltsági szerződéseket írtak alá a Diófa Alapkezelő Zrt. által kezelt Főnix Magántőkealappal és az Indotek-Investments Zrt. által kezelt Riverland Magántőkealappal azzal a céllal, hogy többségi befolyást és közös irányítást szerezzenek az Alteo Nyrt. felett. A felvásárlás megvalósulása lehetővé tenné a cégcsoport számára, hogy növelje jelenlétét a zöldenergia-termelésben és -kereskedelemben, összhangban a vállalat 2030-as stratégiájával - írták a pénteki tőzsdezárást követően.

"Napi Elon Musk rovatunkban" pedig megemlítenénk, hogy az üzletember kilátásba helyezte, lemond a Twitter vezérigazgatói posztjáról. Elon Musk tweetben jelentette be, hogy amint talál valakit, aki bolond eléggé, hogy elválalja a vezérigazgatói feladatot lemond és ő csak a szoftver és szolgáltatások részleget fogja vezetni. A bejelentést megelőzően több, mint 10 millióan szavaztak arról, hogy maradjon e vezérigazgató és a szavazatok 57,5 százaléka ellene szavazott. Bár szarkasztikusnak tűnhet Musk kijelentése, hogy valaki bolond fogja csak elvállalni a cég vezetését, ebben van némi igazság is. A sokak által messiásnak tartott Musk ugyanis egészen rövid idő alatt szétverte a Twittert, így a korábbi alkalmazottak kétharmada elhagyta a társaságot. A felfordulás miatt pedig a szponzorok és hirdetők is tömegesen fordítottak hátat a platformnak, ami a bevételek erőteljes visszaesésével járt.

A rossz döntések, és az a tény, hogy a Twitter miatt a Teslára sem jutott kellő energiája, Elon Musk vagyonában is visszaköszönt. A világ leggazdagabbjainak vagyonalakulását követő Bloomberg Billionaires Index szerint Elon Musk vagyona 147,7 milliárd dollár volt szerdán, több mint két éve a legalacsonyabb. Kedden Musk 7,75 milliárd dollárt veszített, részben mert Tesla-részvényeinek árfolyama október óta a legalacsonyabb szintre zuhant.  Elon Musk szerdán a milliárdosok rangsorának második helyén állt. Jelenleg Bernard Arnault, az LVMH cégcsoport (Louis Vuitton Moet Hennessy) elnöke a leggazdagabb ember a világon, 161 milliárd dolláros vagyonnal.