5p

Ezt tette volna lehetővé a volt jegybankelnök, egyetemi tanár, közgazdász szerint, ha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az év elején, amikor már látszott, hogy meglódul az infláció, sokkal nagyobb mértékű kamatemelést hajtott volna végre. Surányi György a lapcsoportunk által rendezett Klasszis Klubban arra is rámutatott, ez esetben például egy euró most akár 330-340 forint is lehetne.

Immár 16. alkalommal került sor lapcsoportunk Klasszis Klub-rendezvényére, amelyen 2021 februárjától havonta rendszeresen beszélgetünk a hazai közélet egy-egy neves személyiségével, egy órán keresztül. Ezúttal Surányi György, az MNB volt elnöke, egyetemi tanár, közgazdász volt a vendégünk, akinek nemcsak mi, hanem a szép számú nézőközönség is feltehette és fel is tette a kérdéseit.

A beszélgetés talán legnagyobb érdeklődéssel kísért témája a gyengülő forint és az idén különösen meglódult, májusban már kétszámjegyűvé vált infláció kísérte.

A forinttal kapcsolatos részt különösen aktuálissá tette, hogy a rendezvényünk kezdete előtt néhány órával a hazai fizetőeszköz az euróval szemben ismét átlépte a 400-as lélektani határt. Amelyre múlt hétfőn már, a történelem során először, sor került, sőt másnap a forint már 403-ig is gyengült, azt követően azonban pozitív korrekció következett, mely során a hazai fizetőeszköznek már a 395-ös szint alá is sikerült visszahúzódnia. Onnan araszolgatott vissza ismét 400 fölé.

Surányi György emlékeztetett arra, hogy a forint az utóbbi tizenkét évben Közép- és Kelet-Európában a legtöbbet veszített az értékéből, árfolyama a 2010-es kormányváltás előttihez képest mintegy 50 százalékkal esett az euróval szemben, ez kiugróan a legnagyobb romlás a régióban. Ezen belül pedig az orosz-ukrán háború négy hónappal ezelőtti kitörése óta 12-13 százalékkal gyengült a forint, ezzel szemben a cseh korona 1, a lengyel zloty 3-3,5 százalékkal. 

Ez a nagymértékű gyengülés jelentős hitelességi deficitet mutat, ami azt tükrözi, hogy a piaci szereplők itthon és külföldön nem igazán bíznak a forint stabilitásában, illetve az infláció elleni fellépésben – mutatott rá a szakember.

Aki nem értett egyet azzal, hogy az MNB vezetői az elmúlt öt-hét évben folyamatosan arról beszéltek, sem az árfolyam leértékelődésének, sem a kétszámjegyű béremelkedésnek, sem az ugyancsak kétszámjegyű hitelkiáramlásnak, sem a viszonylag laza fiskális politikának nincs inflációs hatása. Szerinte a hazai pénzromlás nagyjából fele tudható csak be külső hatásoknak, a másik fele viszont a belföldi, nem jó döntések eredménye.

A volt jegybankelnök nem zárta ki, hogy magas marad az infláció, mivel jelenleg nem lát olyan folyamatokat, amelyek az infláció lassulásához vezetnének. Mint fogalmazott: „egyrészt nem valószínű, hogy a háború hamar befejeződne, ez az energiaárakon keresztül fejt ki nyomást, másrészt a kínai zéró covid-politika súlyos negatív hatásokkal jár az ellátási láncokra, ami megint csak áremelő hatású”.

Ha a költségvetés tényleg leviszi a hiányát a GDP 5 százaléka alá, ahogy azt erre az évre előirányozta a kormány, akkor az a kereslet csökkenésén keresztül hűtheti az inflációt – húzta alá Surányi György. Csakhogy szerinte a jövő évi költségvetési törvényjavaslatban beterjesztett adóemelések közvetlenül, vagy közvetve az árak emelkedéséhez vezetnek, miközben a nagyon magas, 13-14 százalékos nominális béremelések is magasan tartják az inflációt.

Ráadásul a monetáris politika csak nagyon fél szívvel lép fel az infláció ellen, az MNB nem szigorít, olyan kis lépésekben emel kamatot, ami rontja a hitelességét – tett kritikai észrevételt a volt jegybankelnök. Úgy vélte, gyorsuló infláció közepette kifejezetten káros a kamatemelés ütemének a csökkentése, de az is, hogy az MNB úgy tesz, mintha 30,40, 50 bázispontos emelésekkel egy ilyen inflációs hullámmal szemben érdemben fel lehetne lépni.

Azt pedig nonszensznek tartotta, hogy egy nyitott, kis gazdaságban, ahol a magyar GDP 80 százaléka importban jön be, az árstabilitásért felelős jegybank azt mondja, hogy egyáltalán nem érdekli az árfolyam, a magas importarány miatt ugyanis az árfolyamnak kulcsszerepe van az inflációban. 

Mindezek miatt az egyetemi tanár, közgazdász nagyon szkeptikus atekintetben, hogy 2023 decemberében 3-4 százalék körülre, tehát az MNB inflációs cél közelébe mehet le az infláció, ahogy azt a jegybank és a kormány prognosztizálja. „Aki egy kicsit is foglalkozott az inflációval, az pontosan tudja, hogy nem lehet ilyen rövid idő alatt 15-ről 3-4 százalékra levinni a fogyasztóiár-indexet, még akkor se, ha teljesen konzisztens, összehangolt és elkötelezett antiinflációs politikát hajt végre a pénzügyi kormányzat” – érzékeltette Surányi György.

Akinek meggyőződése, legkésőbb ez év elején már nyilvánvaló volt, hogy a védhetetlenül fellazuló költségvetés és az ezzel együtt gyorsuló kétszámjegyű nominális bér-, jövedelememelkedés, valamint a külső árhatások miatt meglódul az infláció. Ezért a negatív reálkamat megszüntetése, azaz egy sokkal nagyobb mértékű egyszeri kamatemelés erősítette volna az MNB gyengülő hitelességét, az infláció elleni elkötelezettségét. Így a forint árfolyama sokkal erősebb lenne, az árfolyamoldalról jövő inflációs hatások pedig messze kisebbek lennének.

Surányi György szerint semmi nem indokolta, hogy a forint az euróval szemben a 400-as szintig essen. Úgy vélte, valahol 330-340 forint körül kellene lennie a forint elfogadható árfolyamának, vagyis 10-15 százalékkal lejjebb, mint ma. Ami pedig egyebek mellett nem 800, hanem 650 forintos benzinárat jelentene.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Hiányoznak az uniós pénzek az építőiparban és a megszorítások is ártanak
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 14:07
Az MBH Bank elemzése vegyes képet mutat az ágazatról.
Makro / Külgazdaság Berlinből üzentek Budapestre: ilyen alacsony is lehet az infláció
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 13:23
Közel hároméves mélypontra lassult a német pénzromlás márciusban.
Makro / Külgazdaság Az EU pénzéből: Ungvárig utazhatunk majd európai nyomtávon
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 11:52
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök április 11-i Kárpátalján tett munkalátogatása során megkezdődött a Csap–Ungvár európai nyomtávú vasútvonalnak az építése.
Makro / Külgazdaság A románok már a 2,5 százalékot célozták, de közbeszólt a pénzhiány
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 10:34
A magas infláció és külső problémák miatt Romániának nem sikerült katonai kiadásait a GDP 2,5 százalékára feltornáznia a tavalyi évben.
Makro / Külgazdaság Keresleti problémák tükröződnek a februári építőipari számokban
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 10:01
Az egy évvel korábbihoz viszonyítva 3,2 százalékkal nőtt, az előző hónaphoz képest 8,5 százalékkal csökkent az építőipari termelés volumene.
Makro / Külgazdaság Diadalmenet vagy csúfos bukás vár Magyar Péterre júniusban? Szavazzon Ön is!
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 09:12
Most már biztos, hogy megméretteti magát Magyar Péter régi-új pártja az EP-választáson. De vajon hogy fog teljesíteni. Ön is véleményt nyilváníthat!
Makro / Külgazdaság A feldolgozóipari termelés februárban már növekedett
Privátbankár.hu | 2024. április 12. 08:32
2024 februárjában az ipari termelés volumene 1,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztítva a termelés 1,4 százalékkal emelkedett. 
Makro / Külgazdaság Hogyan indulhat Magyarország következő 20 éve az EU-ban? Erről is kérdezzük Medgyessy Pétert a Klasszis Klubban
Privátbankár.hu | 2024. április 11. 10:54
Ezt is megkérdezzük hazánk 2002 májusa és 2004 szeptembere között regnált miniszterelnökétől a Klasszis Média Lapcsoport következő, április 22-én, kivételesen hétfőn délután sorra kerülő online adásában. Vendégünkkel azonban nemcsak vissza-, hanem előre is tekintünk, átbeszéljük, mi várható a június 9-én sorra kerülő európai parlamenti és önkormányzati választásokon, valamint a július 1-jétől esedékes EU-s elnökségünktől. S mivel Medgyessy Péternek nemcsak kormányfői tisztségében volt közvetlen rálátása a gazdaságra, hanem közgazdász végzettsége okán is – kétszer is volt pénzügyminiszter, továbbá bankelnök – természetesen az infláció, a gazdasági növekedés, az államadósság és az európai uniós források is terítékre kerülnek. Meg természetesen azok a kérdések, amelyekre olvasóink kíváncsiak.
Makro / Külgazdaság Infláció: drága a cukor, de olcsó a tojás
Privátbankár.hu | 2024. április 11. 08:30
2024. márciusban a fogyasztói árak átlagosan 3,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Februárhoz viszonyítva átlagosan 0,8 százalékkal emelkedtek az árak, a telefon- és internetszolgáltatás 10,8 százalékkal drágult - közölte a KSH.
Makro / Külgazdaság Joe Biden is elborzadt: rossz hír jött Amerikából
Privátbankár.hu | 2024. április 10. 16:18
Az Egyesült Államokban a vártnál nagyobb mértékben gyorsult az infláció márciusban.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG