5p

Ezt tette volna lehetővé a volt jegybankelnök, egyetemi tanár, közgazdász szerint, ha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az év elején, amikor már látszott, hogy meglódul az infláció, sokkal nagyobb mértékű kamatemelést hajtott volna végre. Surányi György a lapcsoportunk által rendezett Klasszis Klubban arra is rámutatott, ez esetben például egy euró most akár 330-340 forint is lehetne.

Immár 16. alkalommal került sor lapcsoportunk Klasszis Klub-rendezvényére, amelyen 2021 februárjától havonta rendszeresen beszélgetünk a hazai közélet egy-egy neves személyiségével, egy órán keresztül. Ezúttal Surányi György, az MNB volt elnöke, egyetemi tanár, közgazdász volt a vendégünk, akinek nemcsak mi, hanem a szép számú nézőközönség is feltehette és fel is tette a kérdéseit.

A beszélgetés talán legnagyobb érdeklődéssel kísért témája a gyengülő forint és az idén különösen meglódult, májusban már kétszámjegyűvé vált infláció kísérte.

A forinttal kapcsolatos részt különösen aktuálissá tette, hogy a rendezvényünk kezdete előtt néhány órával a hazai fizetőeszköz az euróval szemben ismét átlépte a 400-as lélektani határt. Amelyre múlt hétfőn már, a történelem során először, sor került, sőt másnap a forint már 403-ig is gyengült, azt követően azonban pozitív korrekció következett, mely során a hazai fizetőeszköznek már a 395-ös szint alá is sikerült visszahúzódnia. Onnan araszolgatott vissza ismét 400 fölé.

Surányi György emlékeztetett arra, hogy a forint az utóbbi tizenkét évben Közép- és Kelet-Európában a legtöbbet veszített az értékéből, árfolyama a 2010-es kormányváltás előttihez képest mintegy 50 százalékkal esett az euróval szemben, ez kiugróan a legnagyobb romlás a régióban. Ezen belül pedig az orosz-ukrán háború négy hónappal ezelőtti kitörése óta 12-13 százalékkal gyengült a forint, ezzel szemben a cseh korona 1, a lengyel zloty 3-3,5 százalékkal. 

Ez a nagymértékű gyengülés jelentős hitelességi deficitet mutat, ami azt tükrözi, hogy a piaci szereplők itthon és külföldön nem igazán bíznak a forint stabilitásában, illetve az infláció elleni fellépésben – mutatott rá a szakember.

Aki nem értett egyet azzal, hogy az MNB vezetői az elmúlt öt-hét évben folyamatosan arról beszéltek, sem az árfolyam leértékelődésének, sem a kétszámjegyű béremelkedésnek, sem az ugyancsak kétszámjegyű hitelkiáramlásnak, sem a viszonylag laza fiskális politikának nincs inflációs hatása. Szerinte a hazai pénzromlás nagyjából fele tudható csak be külső hatásoknak, a másik fele viszont a belföldi, nem jó döntések eredménye.

A volt jegybankelnök nem zárta ki, hogy magas marad az infláció, mivel jelenleg nem lát olyan folyamatokat, amelyek az infláció lassulásához vezetnének. Mint fogalmazott: „egyrészt nem valószínű, hogy a háború hamar befejeződne, ez az energiaárakon keresztül fejt ki nyomást, másrészt a kínai zéró covid-politika súlyos negatív hatásokkal jár az ellátási láncokra, ami megint csak áremelő hatású”.

Ha a költségvetés tényleg leviszi a hiányát a GDP 5 százaléka alá, ahogy azt erre az évre előirányozta a kormány, akkor az a kereslet csökkenésén keresztül hűtheti az inflációt – húzta alá Surányi György. Csakhogy szerinte a jövő évi költségvetési törvényjavaslatban beterjesztett adóemelések közvetlenül, vagy közvetve az árak emelkedéséhez vezetnek, miközben a nagyon magas, 13-14 százalékos nominális béremelések is magasan tartják az inflációt.

Ráadásul a monetáris politika csak nagyon fél szívvel lép fel az infláció ellen, az MNB nem szigorít, olyan kis lépésekben emel kamatot, ami rontja a hitelességét – tett kritikai észrevételt a volt jegybankelnök. Úgy vélte, gyorsuló infláció közepette kifejezetten káros a kamatemelés ütemének a csökkentése, de az is, hogy az MNB úgy tesz, mintha 30,40, 50 bázispontos emelésekkel egy ilyen inflációs hullámmal szemben érdemben fel lehetne lépni.

Azt pedig nonszensznek tartotta, hogy egy nyitott, kis gazdaságban, ahol a magyar GDP 80 százaléka importban jön be, az árstabilitásért felelős jegybank azt mondja, hogy egyáltalán nem érdekli az árfolyam, a magas importarány miatt ugyanis az árfolyamnak kulcsszerepe van az inflációban. 

Mindezek miatt az egyetemi tanár, közgazdász nagyon szkeptikus atekintetben, hogy 2023 decemberében 3-4 százalék körülre, tehát az MNB inflációs cél közelébe mehet le az infláció, ahogy azt a jegybank és a kormány prognosztizálja. „Aki egy kicsit is foglalkozott az inflációval, az pontosan tudja, hogy nem lehet ilyen rövid idő alatt 15-ről 3-4 százalékra levinni a fogyasztóiár-indexet, még akkor se, ha teljesen konzisztens, összehangolt és elkötelezett antiinflációs politikát hajt végre a pénzügyi kormányzat” – érzékeltette Surányi György.

Akinek meggyőződése, legkésőbb ez év elején már nyilvánvaló volt, hogy a védhetetlenül fellazuló költségvetés és az ezzel együtt gyorsuló kétszámjegyű nominális bér-, jövedelememelkedés, valamint a külső árhatások miatt meglódul az infláció. Ezért a negatív reálkamat megszüntetése, azaz egy sokkal nagyobb mértékű egyszeri kamatemelés erősítette volna az MNB gyengülő hitelességét, az infláció elleni elkötelezettségét. Így a forint árfolyama sokkal erősebb lenne, az árfolyamoldalról jövő inflációs hatások pedig messze kisebbek lennének.

Surányi György szerint semmi nem indokolta, hogy a forint az euróval szemben a 400-as szintig essen. Úgy vélte, valahol 330-340 forint körül kellene lennie a forint elfogadható árfolyamának, vagyis 10-15 százalékkal lejjebb, mint ma. Ami pedig egyebek mellett nem 800, hanem 650 forintos benzinárat jelentene.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Bod Péter Ákos: Bárki nyer jövőre, folytatnia kell a megszorításokat
Izsó Márton - Csabai Károly | 2025. augusztus 14. 10:02
Lapunk állandó szerzője, a volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár az augusztus 13-ai élő műsorunk vendége volt. A Klasszis Klub Live 5. évfolyamának 81. adását most a Klasszis YouTube-csatornán megnézheti, vagy a Klasszis Podcast-csatornán meghallgathatja.
Makro / Külgazdaság Elfoszló remények: az ipari termelés zuhanórepülésben
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 14. 08:46
2025 júniusában az ipari termelés volumene 4,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A munkanaphatástól megtisztított index megegyezik a kiigazítatlannal. A feldolgozóipari alágak többségében visszaesés következett be. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az ipari kibocsátás 1,2 százalékkal kisebb volt a 2025. májusinál.
Makro / Külgazdaság Kína megorrolt Európára, itt vannak a következmények
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 13. 13:59
Válaszlépések a szankciók miatt.
Makro / Külgazdaság Bajok lehetnek az egyik legfontosabb statisztikával
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 13. 12:56
Jelentős változtatást javasolt a Munkaügyi Statisztikai Hivatal (BLS) új potenciális vezetője, E.J. Antoni. 
Makro / Külgazdaság Trump nem bír magával: most egy elemzőre szállt rá
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 13. 12:32
Most a Goldman Sachs vezető elemzőjének eltávolítását követeli Trump.
Makro / Külgazdaság Elkerülhetetlenek a megszorítások a választások után? Ma délután Klasszis Klub Live Bod Péter Ákossal
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 13. 09:03
Lapunk állandó szerzője, a volt jegybankelnök, közgazdász, egyetemi tanár 15 óra 30-tól élőben válaszol a mi és olvasóink, nézőink kérdéseire.
Makro / Külgazdaság Fontos hírek érkeztek a német gazdaságról
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 13. 09:02
Júliusban az előző havival megegyező 2,0 százalékos szinten maradt a németországi infláció a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis végleges adatokon alapuló szerdai jelentése alapján.
Makro / Külgazdaság Áll a bál az Egyesült Államokban: Trump már keresi az új jegybankelnököt
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 13. 07:46
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter kedden kijelentette, hogy a Federal Reserve-nek 50 bázisponttal kellene csökkentenie a kamatlábakat szeptemberi ülésén, hozzátéve, hogy a Fed-nek már júniusban csökkenteni kellett volna a kamatlábakat.
Makro / Külgazdaság Az elemzők se értik, mi történik Németországban
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 12. 12:43
A vártnál is nagyobb mértékben romlott a hangulat a német gazdaságban.
Makro / Külgazdaság A norvégok megint kaszáltak majdnem 70 milliárd dollárt
Privátbankár.hu | 2025. augusztus 12. 11:53
Nemzeti vagyon gyarapítása norvég módra.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG