5p

Tudjon meg mindent az EU vadonatúj Omnibus-csomagjáról, a szabályozás aktualitásairól, az MNB elvárásairól!
Hallgasson meg tapasztalt cégvezetőket az ESG-kihívások leküzdéséről!
Inspirálódjon, networkingeljen és szerezzen versenyelőnyt a fenntarthatóság terén!

Klasszis Talks & Wine Fenntarthatóság2025. február 26. Budapest

Részletek és jelentkezés >>

Ezt tette volna lehetővé a volt jegybankelnök, egyetemi tanár, közgazdász szerint, ha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az év elején, amikor már látszott, hogy meglódul az infláció, sokkal nagyobb mértékű kamatemelést hajtott volna végre. Surányi György a lapcsoportunk által rendezett Klasszis Klubban arra is rámutatott, ez esetben például egy euró most akár 330-340 forint is lehetne.

Immár 16. alkalommal került sor lapcsoportunk Klasszis Klub-rendezvényére, amelyen 2021 februárjától havonta rendszeresen beszélgetünk a hazai közélet egy-egy neves személyiségével, egy órán keresztül. Ezúttal Surányi György, az MNB volt elnöke, egyetemi tanár, közgazdász volt a vendégünk, akinek nemcsak mi, hanem a szép számú nézőközönség is feltehette és fel is tette a kérdéseit.

A beszélgetés talán legnagyobb érdeklődéssel kísért témája a gyengülő forint és az idén különösen meglódult, májusban már kétszámjegyűvé vált infláció kísérte.

A forinttal kapcsolatos részt különösen aktuálissá tette, hogy a rendezvényünk kezdete előtt néhány órával a hazai fizetőeszköz az euróval szemben ismét átlépte a 400-as lélektani határt. Amelyre múlt hétfőn már, a történelem során először, sor került, sőt másnap a forint már 403-ig is gyengült, azt követően azonban pozitív korrekció következett, mely során a hazai fizetőeszköznek már a 395-ös szint alá is sikerült visszahúzódnia. Onnan araszolgatott vissza ismét 400 fölé.

Surányi György emlékeztetett arra, hogy a forint az utóbbi tizenkét évben Közép- és Kelet-Európában a legtöbbet veszített az értékéből, árfolyama a 2010-es kormányváltás előttihez képest mintegy 50 százalékkal esett az euróval szemben, ez kiugróan a legnagyobb romlás a régióban. Ezen belül pedig az orosz-ukrán háború négy hónappal ezelőtti kitörése óta 12-13 százalékkal gyengült a forint, ezzel szemben a cseh korona 1, a lengyel zloty 3-3,5 százalékkal. 

Ez a nagymértékű gyengülés jelentős hitelességi deficitet mutat, ami azt tükrözi, hogy a piaci szereplők itthon és külföldön nem igazán bíznak a forint stabilitásában, illetve az infláció elleni fellépésben – mutatott rá a szakember.

Aki nem értett egyet azzal, hogy az MNB vezetői az elmúlt öt-hét évben folyamatosan arról beszéltek, sem az árfolyam leértékelődésének, sem a kétszámjegyű béremelkedésnek, sem az ugyancsak kétszámjegyű hitelkiáramlásnak, sem a viszonylag laza fiskális politikának nincs inflációs hatása. Szerinte a hazai pénzromlás nagyjából fele tudható csak be külső hatásoknak, a másik fele viszont a belföldi, nem jó döntések eredménye.

A volt jegybankelnök nem zárta ki, hogy magas marad az infláció, mivel jelenleg nem lát olyan folyamatokat, amelyek az infláció lassulásához vezetnének. Mint fogalmazott: „egyrészt nem valószínű, hogy a háború hamar befejeződne, ez az energiaárakon keresztül fejt ki nyomást, másrészt a kínai zéró covid-politika súlyos negatív hatásokkal jár az ellátási láncokra, ami megint csak áremelő hatású”.

Ha a költségvetés tényleg leviszi a hiányát a GDP 5 százaléka alá, ahogy azt erre az évre előirányozta a kormány, akkor az a kereslet csökkenésén keresztül hűtheti az inflációt – húzta alá Surányi György. Csakhogy szerinte a jövő évi költségvetési törvényjavaslatban beterjesztett adóemelések közvetlenül, vagy közvetve az árak emelkedéséhez vezetnek, miközben a nagyon magas, 13-14 százalékos nominális béremelések is magasan tartják az inflációt.

Ráadásul a monetáris politika csak nagyon fél szívvel lép fel az infláció ellen, az MNB nem szigorít, olyan kis lépésekben emel kamatot, ami rontja a hitelességét – tett kritikai észrevételt a volt jegybankelnök. Úgy vélte, gyorsuló infláció közepette kifejezetten káros a kamatemelés ütemének a csökkentése, de az is, hogy az MNB úgy tesz, mintha 30,40, 50 bázispontos emelésekkel egy ilyen inflációs hullámmal szemben érdemben fel lehetne lépni.

Azt pedig nonszensznek tartotta, hogy egy nyitott, kis gazdaságban, ahol a magyar GDP 80 százaléka importban jön be, az árstabilitásért felelős jegybank azt mondja, hogy egyáltalán nem érdekli az árfolyam, a magas importarány miatt ugyanis az árfolyamnak kulcsszerepe van az inflációban. 

Mindezek miatt az egyetemi tanár, közgazdász nagyon szkeptikus atekintetben, hogy 2023 decemberében 3-4 százalék körülre, tehát az MNB inflációs cél közelébe mehet le az infláció, ahogy azt a jegybank és a kormány prognosztizálja. „Aki egy kicsit is foglalkozott az inflációval, az pontosan tudja, hogy nem lehet ilyen rövid idő alatt 15-ről 3-4 százalékra levinni a fogyasztóiár-indexet, még akkor se, ha teljesen konzisztens, összehangolt és elkötelezett antiinflációs politikát hajt végre a pénzügyi kormányzat” – érzékeltette Surányi György.

Akinek meggyőződése, legkésőbb ez év elején már nyilvánvaló volt, hogy a védhetetlenül fellazuló költségvetés és az ezzel együtt gyorsuló kétszámjegyű nominális bér-, jövedelememelkedés, valamint a külső árhatások miatt meglódul az infláció. Ezért a negatív reálkamat megszüntetése, azaz egy sokkal nagyobb mértékű egyszeri kamatemelés erősítette volna az MNB gyengülő hitelességét, az infláció elleni elkötelezettségét. Így a forint árfolyama sokkal erősebb lenne, az árfolyamoldalról jövő inflációs hatások pedig messze kisebbek lennének.

Surányi György szerint semmi nem indokolta, hogy a forint az euróval szemben a 400-as szintig essen. Úgy vélte, valahol 330-340 forint körül kellene lennie a forint elfogadható árfolyamának, vagyis 10-15 százalékkal lejjebb, mint ma. Ami pedig egyebek mellett nem 800, hanem 650 forintos benzinárat jelentene.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Megváltozott a széljárás: miért váltott a forint?
Privátbankár.hu | 2025. február 17. 15:16
Az elmúlt hetekben a kereskedelmi háború, az amerikai vámok okozta bizonytalansággal szemben az orosz-ukrán konflikuts rendezése került a fókuszba a piacokon. Ez pedig kedvező hatással volt a kelet-európai porondra, ezen belül a varsói és budapesti tőzsdére, valamint a zlotyra és a forintra is – mondta a Trend FM reggeli műsorában munkatársunk, Csernátony Csaba. Beszélt arról is, hogy a részletes adatok alapján miért szerepel gyengén a magyar ipar. 
Makro / Külgazdaság Elhunyt Lambert Gábor, a Mabisz kommunikációs vezetője
Privátbankár.hu | 2025. február 17. 14:00
69 éves korában elhunyt Lambert Gábor, a Magyar Biztosítók Szövetsége kommunikációs vezetője.
Makro / Külgazdaság Az Egyesült Államok „társelnöke”, Elon Musk kihúzta a gyufát
Privátbankár.hu | 2025. február 16. 11:41
Elon Musk egyetlen tollvonással megszüntette az Egyesült Államok kongresszusának jóváhagyásával létrehozott civil pénzügyi fogyasztóvédelmi szervezetet, ami bankok ügyfeleit védte a pénzügyi visszaélésektől.
Makro / Külgazdaság Hogyan menekülhet meg Európa?
Privátbankár.hu | 2025. február 16. 05:51
Az Európai Uniót olyan világban hozták létre, amikor a világgazdaság viszonylag kiszámítható pályán mozgott a jelenlegi teljes bizonytalanság helyett. Az új helyzethez sok kisebb unió uniója illik.
Makro / Külgazdaság Lehetne olcsóbb a benzin és a gázolaj is
Privátbankár.hu | 2025. február 15. 10:19
Lenne lehetőség további 3-4 forintos árcsökkentésre.
Makro / Külgazdaság Simán lehagyta az uniós GDP-növekedés a magyart
Privátbankár.hu | 2025. február 14. 13:46
Az előzetesen becsült stagnálás helyett nőtt az euróövezet GDP-je a tavalyi negyedik negyedévben negyedéves összevetésben, míg éves szinten a korábbi becsléssel összhangban bővült – közölte felülvizsgált, de nem végleges adatként az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.
Makro / Külgazdaság Donald Trump is elismerte, hogy inflációt hozhatnak a vámjai
Privátbankár.hu | 2025. február 14. 07:08
Az Egyesült Államok a viszonossági vámok rendszerének kidolgozását kezdi meg – erről írt alá elnöki dokumentumot Donald Trump csütörtökön.
Makro / Külgazdaság Beindult a telefonálgatás: mi lesz a békével és az ukrán határokkal?
Privátbankár.hu | 2025. február 13. 08:54
Trump tárgyalt Putyinnal és Zelenszkijjel is. A békekötés utáni ukrajnai határokra vonatkozó utalások nem egyértelműek. 
Makro / Külgazdaság Magyarország megfejelte a zuhanást
Privátbankár.hu | 2025. február 13. 08:30
A 2023-as hanyatlás után tavaly is mínuszban zárt az ipar. 
Makro / Külgazdaság Trump veszélyes játékba kezdett
Privátbankár.hu | 2025. február 13. 07:55
Az Egyesült Államok elnöke kétoldalas rendeletekkel „kormányoz”, amelyek nem pótolhatják a törvényeket, esetenként csacsiságok, vagy szó szerint emberek életét veszélyeztetik. A show-nak azonban folytatódnia kell.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG