Virág Barnabás szerint téves és félrevezető volt több mostani pénzügyi kommentár, köztük a volt jegybanki vezetőé.

Ezt tette volna lehetővé a volt jegybankelnök, egyetemi tanár, közgazdász szerint, ha a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az év elején, amikor már látszott, hogy meglódul az infláció, sokkal nagyobb mértékű kamatemelést hajtott volna végre. Surányi György a lapcsoportunk által rendezett Klasszis Klubban arra is rámutatott, ez esetben például egy euró most akár 330-340 forint is lehetne.

Ma megint 400 forint fölé ment az euró - merre mehet tovább a hazai fizetőeszköz? Hogyan alakul a májusban már kétszámjegyűvé vált éves inflációval? Mi lehet az árstopok sorsa? Egyebek mellett e kérdések megválaszolására is megkérjük Klasszis Klubunk 15:30 órakor kezdődő adásában a volt jegybankelnököt, egyetemi tanárt, közgazdászt.

Tartósan be kell rendezkednünk a 400 forint körüli euróra? Hol lehet a teteje az inflációnak? Jó döntés volt az árstop meghosszabbítása? Egyebek mellett ezek megválaszolására kérjük meg majd Surányi György volt jegybankelnököt, egyetemi tanárt, közgazdászt Klasszis Klubunk június 23-ai adásában. De Ön is kérdezhet, regisztráljon és kövesse élőben a beszélgetést!

A volt jegybankelnök a Szabad Európa podcastjának vendége volt.

A közgazdász szerint a látszat csal. A felszínen úgy tűnik, mintha az MNB szigorítana a monetáris politikában. A valóság ezzel szemben az, hogy a jegybank folyamatosan, töretlenül lazít politikáján.

Az MNB korábbi elnöke komoly kritikával illette az utóbbi időben óriási népszerűségnek örvendő állampapírt, a MÁP+-ot, szerinte komoly károkat okozhat a jövőben.

Hosszú elemzésben értékelte az elmúlt 15 év monetáris politikáját a jegybank volt elnöke.

A magyar jegybank függetlenedne a Fedtől és az EKB-tól - kérdés, hogy ez egyáltalán lehetséges-e, vagy csak az elefánttal sétálgató egér érzi úgy, hogy miatta dübörög a föld. Jegybankárok vitáztak arról is, miért nem indul be a hitelezés Magyarországon.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramját alapvetően dicsérte Surányi György és Bod Péter Ákos egy konferencián, a jegybanki gazdálkodással kapcsolatban azonban kifogásolták, hogy az MNB a magyar GDP csaknem egy százalékának megfelelő összeget költ olyan célokra, amelyekre feladatainak ellátáshoz nincs szüksége.

Jól lőtte be a kormány az adóterheket - vélte a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály és Surányi György szerint kedvez a gazdaságnak az alacsony olajár, ám utóbbi szerint a belső kereslet nagyon hiányzik

A volt jegybankelnök szerint a devizahitelesek helyzetének gyors rendezésére van szükség.

A Financial Times az Orbán gazdasági rendszerén megjelent repedésekről írt.

A Budapest Economic Forum jegybankelnöki panelbeszélgetésén a volt MNB-elnökök, illetve alelnökök alapvetően egyetértettek abban, a válság során kibővül a jegybankok szerepe, és bizonyos reálgazdasági célok is bekerülnek a követendő irányok közé.

A gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága, a kormányzati szavahihetőség és a jogállami keretek erodálódása elbizonytalanította a befektetőket - ennek is köszönhető, hogy az országból hiányzik a felzárkózást segíteni tudó 3-4 százalékos tartós növekedési potenciál - írja Lengyel László és Surányi György a Népszabadságban megjelent tanulmányában.

A jegybank volt elnöke szerint minden szereplő felelős a kialakult helyzetért.

A kormány véleményével ellentétben Magyarország nem teljesít jobban a korábbi kormányok időszakához képest - fogalmazta meg Surányi György volt jegybankelnök és Chikán Attila egyetemi professzor, az első Orbán-kormány egykori gazdasági minisztere a Szabadságért Alapítvány csütörtöki budapesti rendezvényén egybehangzóan.

A napokban tartott találkozókon szerzett információk után az IMF/EU-delegáció várhatóan összeállítja a magyar kormány számára felteendő konkrét kérdéseket a jövő heti plenáris ülésre - mondta Pleschinger Gyula, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára péntek este miután az IMF/EU-delegációval tárgyalt a minisztériumban.