|
| Surányi György, Nagy Márton, Karvalits Ferenc, Bod Péter Ákos, Madár István. MTI Fotó: Soós Lajos |
Nagy Mártonnak, a Magyar Nemzeti Bank alelnökének és Surányi György korábbi jegybankelnöknek a Portfolio csütörtöki gazdasági konferenciáján jelentősen eltért a véleménye arról, hogy az MNB mennyire tudja függetleníteni magát az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed, illetve az Európai Központ Bank monetáris döntéseitől, monetáris politikájától.
Az MNB nem akar a Fed-től függeni
Nagy Márton elmondta: a piaci várakozások szerint a Fed már idén kamatot emel, az EKB viszont még a mennyiségi lazítás irányába halad. Kiemelte: a magyar jegybank egyre inkább függetleníteni akarja magát a Fed és az EKB lépéseitől. Az MNB úgy gondolja, hogy nem, vagy minél később szeretne reagálni a Fed, vagy akár az EKB egy-egy döntésére. Hangoztatta: az MNB minden eszközével azon van, hogy ezt a fajta függőséget egyre jobban leépítse, ha megszüntetni nem is tudja.
A külső sérülékenység csökkenése, a külső adósság és a lakossági devizaadósság leépítése, a jegybank kamatpolitikája, a növekedési hitelprogram (nhp) mind-mind olyan lépés, amely az önállóságot igyekszik erősíteni - fejtette ki Nagy Márton.
Nem mi fújjuk a passzátszelet
Surányi György az MNB önállóságra való törekvéséről előre bocsátotta: ezen a területen egy kicsit kisebb önbizalom is helyénvaló lenne. Rámutatott: a magyar egy kis, nyitott gazdaság, az alacsony infláció pedig "importált infláció", annak a gazdaságpolitikai mixnek a következménye, "amiről a magyar gazdaságpolitikai döntéshozók nem sokat tehetnek".
Kiemelte: a nagyon alacsony magyar infláció legalább olyan káros, mintha 6-7 százalékos infláció lenne. A nominális kamatok rendkívül alacsony volta ellenére is magasak a reálkamatok, így a negatív termelői árindex mellett a pozitív reálkamatszint még az alacsony kamatozású nhp esetén is 3-3,5 százalék körül van. Nem lehet azon csodálkozni, hogy a vállalatok nem nagyon akarnak hiteleket felvenni - hangsúlyozta Surányi György.
A volt jegybankelnök az nhp-ról elmondta: 2008 ősze óta azon az állásponton volt, hogy ilyen úton kell haladni, kedvező volt, hogy az MNB elindította az nhp-t, de még az nhp-val együtt is csökken a vállalati hitelállomány. Rámutatott: a kis- és közepes cégek mellett az nhp-t ki kellett volna terjeszteni lakosságra és a nagyvállalatokra is.
A jegybank programja a hitelezést veti vissza?
Surányi György bírálta a jegybank önfinanszírozási programját. Elmondta, a program ugyan jónak mondható, de nem lehet csodálkozni azon, hogy ha a bankokat a kockázatmentes állampapírok felé tereli az MNB, akkor nem fognak kockázatos vállalati hiteleket kiközvetíteni.
Nagy Márton szerint a függetlenebb a monetáris politikát jelzi az is, hogy a háztartási szektorból kivezették a devizahiteleket. Kiemelte: az önfinanszírozási program nem megy a hitelezés rovására, a hitelezést és az állampapír-vásárlást egyszerre tudja támogatni az MNB.
Senki sem akar hitelből beruházni
Bod Péter Ákos korábbi MNB-elnök jónak tartja az önfinanszírozási programot, amely korrigálja a túlzott külső eladósodást, erre a másik megoldás az eurózónába való belépés lehetne. Elmondta: a vállalatok ma már nettó megtakarítók, és ha van is beruházás, akkor azt nem banki forrásból intézik. Az uniós források 60 százaléka a cégekhez megy, ezek nagy része arra vár, hogy "ingyenpénzt" kapjon, ez is piaczavaró, így nem fognak hitelt felvenni a vállalatok - magyarázta.
Karvalits Ferenc, az MNB volt alelnöke szerint a monetáris döntéshozók szerte a világban nehezen hagynak fel a laza monetáris politikával, pedig az bizonyos piaci buborékok képződésével, kialakulásával járhat. Úgy látja, hogy a vállalati szektor a kedvező kamatkörnyezetben, a beruházások elhúzódó hiánya ellenére sem dönt a hitelfelvétel mellett, és az sem "egészséges", ha egy országnak jelentős folyó fizetési mérleg többlete van.
Bóka János számolt be róla. 
