Bod Péter Ákos úgy vélte, nem az infláció a legnagyobb gond, és jegybankok szerepének újragondolása Európában is megtörtént. Ha a jegybank és a mindenkori kormány között nem sok érintkezési felület van, és csak az árstabilitásra kell koncentrálni, akkor visszavonulhat a jegybank az "elefántcsonttoronyba". Ha azonban a jegybank devizahatóság, bankfelügyelet és a pénzforgalmat is szabályozza, illetve sok ponton érintkezik a kormánnyal, akkor lehetnek feszültségek.
Surányi György kifejtette: alapvető kérdés, hogy a deflációhoz és inflációhoz hogyan kell viszonyulni, és ebben nagy különbség van az árstabilitás mellett a maximális foglalkoztatásra és a lehető legalacsonyabb kamatszintre együtt törekvő amerikai, és a magas munkanélküliség mellett is "betegesen inflációellenes" európai doktrina között. Ő is úgy vélte, természetes, hogy konfliktus van a kormány és az MNB között, illetve a magyar jegybank és a Nemzetgazdasági Minisztérium között sokkal nagyobbnak látja a feszültséget, mint az ő összesen majdnem nyolcéves időszaka alatt bármikor.
Bújtatott költségvetési hiány
Az MNB gazdálkodásával kapcsolatban Bod Péter Ákos kiemelte: lényeges elem, hogy pénzügyileg független legyen. Surányi György elmondta: nem ismer példát arra, hogy bárhol a jegybank a GDP 0,8-0,9 százalékának megfelelő összeggel rendelkezik, ennyit költ olyan célokra, amelyekre feladatainak ellátáshoz nincs szükség. Surányi György szerint az államháztartás hiánya ennyivel nagyobb, vagyis bújtatott költségvetési hiányról van szó, és erre Európának is figyelnie kellene.
Bodnár Zoltán, az MNB 1995 és 1998 közötti alelnöke, a Magyar Liberális Párt gazdaságpolitikus szerint transzparencia és elszámoltathatóság nélkül a jegybanki autonómia nem értelmezhető. Hozzáfűzte: az a gazdálkodási mód, ahogyan az MNB 2013 óta működik, nincs összhangban a pénzügyi függetlenségre vonatkozó európai uniós és magyarországi szabályozással sem. A jegybank a magyar GDP körülbelül egy százalékát "szórta szét" az elmúlt alig másfél évben, alapítványokra, ingatlanvásárlásokra, ami példa nélküli az MNB történetében; és "ez végső soron a költségvetés pénze".
Kritika Matolcsyéknak: hatalmas pénzeket tologatnak
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramját alapvetően dicsérte Surányi György és Bod Péter Ákos egy konferencián, a jegybanki gazdálkodással kapcsolatban azonban kifogásolták, hogy az MNB a magyar GDP csaknem egy százalékának megfelelő összeget költ olyan célokra, amelyekre feladatainak ellátáshoz nincs szüksége.
Minden 18 éves férfinak kötelező lesz a sorozási vizsgálat, sorsolás dönthetnek a behívásról. 
