Aktivista jegybankok

Így a központi bankok fókuszába is bekerülnek olyan célok, mint a gazdasági növekedés ösztönzése, vagy a munkaerő-piaci folyamatok figyelése, és az inflációs célok követése időlegesen háttérbe szorul.

Bod Péter Ákos szerint a világ vezető jegybankjai által alkalmazott mostani eszközök nem újak, "mintegy 60 éve ez volt a gyakorlat". A 2007-es válság óta a központi bankok szerepének változását lehet tapasztalni, amikor a válság mérséklődik, a jegybankok aktív szerepvállalása is csökken - elemezte.

Helyes az irány?

Járai Zsigmond szerint most teljesen mást tesz az MNB, mint a korábbi években, egyúttal helyeselte azt a gyakorlatot, amit az MNB mostani vezetése folytat. "Azt gondolom, azt teszi a jegybank most, amit tennie kell és ez a helyes irány" - emelte ki Járai Zsigmond. A fő cél most a növekedés segítése és a pénzügyi rendszer stabilitása - hangozatta.

Karvalits Ferenc, egykori alelnök viszont furcsának ítélte, hogy az alacsony kamaton keresztüli forintgyengülésre is alapozó stratégiát Járai Zsigmond jónak ítélte, hisz szerinte Járai Zsigmond saját elnöksége alatt éppen ennek ellenkezőjét folytatta.

Bod Péter Ákos szerint a rendszerváltozást követő egy-két évben szintén leállt a hitelezés, és a jegybank akkor is vállalt katalizátor szerepet.

Leomlott a fal

Surányi György szerint már 100 éve is lényegében azt csinálták a jegybankok, amit most újnak állítanak be. Kiemelte: új és jó jelenség, hogy a fiskális és monetáris politika közötti fal leomlott a válság óta. Surányi György szerint elhibázott, hogy az MNB csak a headline inflációt figyeli, és szerinte ennek és a bankrendszer "leültetésének" igen negatív gazdasági következményei lesznek a jövőben.

Balog Ádám, a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi alelnöke szerint szakmai tévedés, hogy az MNB az utóbbi időszakban csak a "headline", azaz a nominális inflációra figyelne, és ez alapján vitte le az alapkamatot, hiszen az adószűrt maginfláció is mindössze 1,5 százalék körüli szinten van. Kiemelte: számos elemzést, jegybanki felmérést készítenek, amelyek megalapozzák az MNB döntéseinek helyességét.

Surányi György szerint azonban a maginfláció, illetve az adószűrt maginfláció körüli érvelés helytelen. Megjegyezte, azt nem tudja, mennyire korrekt, vagy nem korrekt módon méri a jegybank a folyamatokat, de a bankrendszer leültetésének nagyon súlyos következményei lesznek a magyar gazdaság közép és hosszú távú növekedésére vonatkozóan.