Még nincs globális recesszió, csak lassabb növekedés, de növekedés - fogott a CIB Bank vezető elemzője, Trippon Mariann a legfrissebb előrejelzései ismertetésébe a mára összehívott sajtótájékoztatón.
Alapforgatókönyve szerint az orosz-ukrán háború elhúzódik, de nem eszkalálódik, miközben Kína egyre nagyobb kockázatot jelent. Az árupiaci jegyzések magasan maradnak, a monetáris szigorítások folytatódnak a fejlett országokban. Veszélyt jelent ugyanis az infláció, ami nyár, ősz folyamán tetőzhet, a rossz hír, hogy onnan nem lehet meredek esés.
Az alapfeltételezések szerint viszont jövőre már nagyobb inflációcsökkenés következhet be. Ennek oka prózai: a bázishatás, vagyis, hogy ha nem emelkednek tovább az árupiaci jegyzések, sőt még kicsit csökkennek is, az már jelentős esést okozhat, amihez a kereslet mérséklődése is hozzájárulhat.
Ami Magyarországot illeti, Trippon szerint 4 százalékos vagy még annál is magasabb lehet az idei növekedés.
Amelyet alapvetően a fogyasztás hajthat, miután a lakosságot célzó idei pénzeső nagyon megdobta a keresletet, így az év további részében sem lehet számolni a fogyasztás visszaesésével. Ráadásul az is ad muníciót, hogy nagyon feszes a munkaerőpiac, emiatt a bérek jelentősebben növekednek.
A beruházásoknál komoly fékezésre számít a CIB vezető elemzője, ez főleg az állami beruházásokat érintheti, mivel most nincsenek elérhető EU-források, ráadásul költségvetési kiigazításra kerül sor.
Magyarországon is az infláció a legnagyobb probléma. Az alapján, hogy Virág Barnabás, az MNB monetáris politikáért felelős alelnöke kedden bemondta, a májusi infláció 10,5 százalék lehet, Trippon úgy véli, az 11 százalék felett tetőzhet és decemberig 10 százalék fölött marad, s éves átlagban is e szint körül lehet.
A múlt héten bejelentett kiigazítást a CIB vezető elemzője elkerülhetetlennek tartja, miután az országnak súlyos ikerdeficit- és fizetésimérleg-problémái vannak - ahogy arra már Matolcsy György jegybankelnök is felhívta a figyelmet -, amelyekért csak kisebb részben az export akadozása és a megugró energiaárak a felelősek, alapvetően azonban az államháztartás meggyengült pozíciója. Ugyanakkor a kiigazítás mértéke a Trippon által várt 1000-1500 milliárd forintosnál nagyobb lett. A vezető elemző úgy véli,
"rövid távon az, hogy a különadókhoz nyúlt és beruházásokat halaszt el, növekedés- és inflációbarát. Hosszabb távon azonban komoly kérdőjelek vannak, ezek a lépések az üzleti bizalmat és az üzleti környezet kiszámíthatóságát rombolják."
Szerinte, ha a versenyképességünk és a termelékenységünk javulna, akkor sok problémánk megoldódna.
Áttérve a monetáris politikára, Trippon egyetért azzal, hogy most már az MNB is azon szorgoskodik, hogyan lehet eltalálni az optimális kamatszintet, ezért is csökkentették a kamatemelés mértékét 100-ról 50 bázispontra. De az év végéig magas infláció nem teszi lehetővé, hogy a jegybank leálljon a kamatemeléssel.
"A jegybanki alapkamat 8 százalékra mehet fel, ezt kisebb lépésekkel érheti el az MNB, akár ősszel, szeptemberben is lehet még monetáris szigorítás" - jelentette ki a CIB vezető elemzője.
Aki szerint jövő ilyenkor viszont a bázis miatt akár már arról is beszélhetünk majd, hogy mikor kerül sor kamatcsökkentésre. Mondván, ha beáll az infláció 4 százalékra, akkor egy 8 százalékos kamat már túl szigorú. 2023 második felében már reálisan beszélhetünk kamatcsökkentésről - mondta Trippon.
A forint a választásokig a régiós devizákkal együtt mozgott, de azóta masszívan alulteljesíti a koronát és a zlotyt (májusban 5 százalékkal gyengült, míg a zloty stagnált, a korona pedig még erősödött is).
Az, hogy a hazai fizetőeszköz nem erősödik, Trippon szerint egyrészt azt tükrözi, hogy bizonytalan, mikor férhet hozzá Magyarország az EU-pénzekhez, másrészt viszont technikai okok is közrejátszanak. Nevezetesen, arra, hogy a Molt és az OTP-t brutálisan megadóztatják, befektetők szállhattak ki e papírokból, s az ellenértékek átváltása gyengíthette a forintot.
Rövid távon akár 400 forintig is elmehet az euró, de tartósan nem leszünk afelett - véli a CIB vezető elemzője. Arra alapozva, hogy ősszel lezárulhat a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárás, ezt valószínűsíti, hogy vannak jelek arra, a kormány szeretne megállapodni. Ha így lesz, akkor az év hátralévő részében 365-385 forint között lehet az euró árfolyama.
Még 2024-ben, csak most hozták nyilvánosságra. 
