A bruttó hazai termék volumene Magyarországon 2022 I. negyedévében 8,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva a KSH második becslése szerint - a volumenindexe az első becslésben közölthöz képest nem változott. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez mérten 2,1, az előző év azonos időszakához képest 8 százalékkal emelkedett.
Ami a termelési oldalt illeti: az ipar és a feldolgozóipar is húzta az adatot, a mezőgazdaság teljesítménye viszont csökkent.
Az ipar teljesítménye 4,9, ezen belül a feldolgozóiparé 4,6 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a fémfeldolgozási termék-, illetve az élelmiszergyártás növekedése járult hozzá az ipar bővüléséhez. Az építőipar hozzáadott értéke 18,3 százalékkal nőtt, a mezőgazdaságé 3,9 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 9,9 százalékkal lett nagyobb. A legerőteljesebb növekedés azokon a gazdasági területeken történt, amelyek egy évvel korábban – a járvány megfékezésére hozott korlátozásokkal összefüggésben – a leginkább visszaestek: az alacsony bázishoz képest a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítménye (80,8 százalék), a szállítás, raktározásé (20,4százalék), a művészet, szórakoztatás, szabadidő, egyéb szolgáltatásé 14,8 százalékkal emelkedett. Szintén alacsony bázishoz képest nőtt (13,8 százalékkal) a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység hozzáadott értéke. Olyan szolgáltató ágak is számottevően bővültek, amelyek teljesítménye 2021. I. negyedévében is magas szinten volt: az információ, kommunikációban 11,6, a kereskedelemben 9,4, a pénzügyi, biztosítási tevékenységben 6,3 százalékos növekedés történt. A közigazgatás hozzáadott értéke 0,9, a humánegészségügyi, szociális ellátásé 8,9, az oktatásé 2,9 százalékkal volt nagyobb az előző év azonos időszakinál.
A bruttó hazai termék 2022. I. negyedévi, 8,2 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 5,3, az építőipar 0,6, az ipar 1,2 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül leginkább a kereskedelem, gépjárműjavítás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás növelte a GDP-t (1,4 százalékponttal).
A felhasználási oldalt nézve jól látszik: a fogyasztási oldal volt a jelentős GDP-bővülés fő mozgatórugója.A háztartások tényleges fogyasztása 11,5 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakihoz képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 14,1 százalékkal nőtt.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás a I. negyedévben 13,2 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. Az építési beruházások volumene nagyobb mértékben nőtt, mint a gép- és berendezésberuházásoké. A beruházásokból legnagyobb arányban részesülő nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban és az ingatlanügyletek esetén jelentősen emelkedett, míg a kereskedelem esetén visszaesett a fejlesztések volumene.
A bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 17,6 százalékkal nőtt. A fogyasztási és felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a I. negyedévben összességében 11,5 százalékkal bővült.
2022 I. negyedévében az előző negyedévhez képest, szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok alapján a gazdaság teljesítménye 2,1%-kal növekedett.
Mindhárom fő devizával szemben gyengült. 
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
