5p

Ma már Európában nincs olyan ország, ahol nem negatív az irányadó jegybanki alapkamat és az infláció egyenlege. Magyarország azonban ebben az összevetésben még viszonylag jól áll: az előkelő negyedik helyen szerepel. Más kérdés, hogy az árstop nélkül csak a negyven tagú mezőny vége felé helyezkedne el.

A koronavírus-járvány, majd az annak enyhülését követően szinte rögtön kitört újabb válságjelenség, az orosz-ukrán háború hatására világszerte jócskán meglódult az infláció. Amit a jegybankok mindenekelőtt kamatemelésekkel próbálnak fékezni. Ezek ugyanis megdrágítják a finanszírozást, ami azt jelenti, hogy a hiteleket magasabb kamattal lehet felvenni. Ez a közgazdasági logika alapján a gazdaság szereplőit a költekezés visszafogására sarkallhatja. A vállalatok kevesebb beruházásba, fejlesztésbe foghatnak, a magánszemélyek pedig a fogyasztásuknál kénytelenek mértéktartóbbak lenni – például sokan dönthetnek úgy, hogy csak addig nyújtózkodnak, amíg a takarójuk ér, s nem igényelnek személyi kölcsönt, vagy lakáscélú hitelt egy ingatlan megvásárlásához, felújításához, bővítéséhez.

Persze nincsenek könnyű helyzetben a jegybankok, hiszen úgy kell zsonglőrködniük a kamatokkal, hogy azok ne legyenek úgymond kontraproduktívak. Vagyis azért ne is vegyék el teljesen a beruházási és a fogyasztási kedvet, ergo ne nullázódjon le a válság miatt amúgy is visszaesett gazdasági növekedési ütem.

A kívülállók számára logikusnak tűnik, a jegybankoknak annyival kell emelniük a kamatjukat, hogy az legalább egy szintre kerüljön az inflációval. Ez ugyanis azt eredményezné, hogy a megtakarítók pénzének az értéke nem romlik. Méghozzá azáltal, hogy ugyanakkora kamatot kaphatnak a kvázi kockázatmentes eszközökben (bankbetétekben, állampapírokban) fialt pénzükért, mint amekkora az infláció. Igaz, nem is többet, márpedig egy megtakarításnál ez fontos szempont.

Hiába keressük, eltűnt a reálkamat. Fotó: Depositphotos
Hiába keressük, eltűnt a reálkamat. Fotó: Depositphotos

Ebből az alapállásból buzdítják egyes szakértők, elemzők Magyarországon is a Magyar Nemzeti Bankot (MNB), hogy az eddigi, az utóbbi két hónapban (márciusban és áprilisban) már 100 bázispontot is elért szintű kamatemelésnél nagyobb mértékben szigorítsanak, inkább előbb, mint utóbb eltüntetve a kamatok és az infláció közötti különbséget.

Persze kérdés, milyen inflációról és milyen kamatokról beszélünk. A jegybankok az aktuális, az előző évhez viszonyított fogyasztóiár-indexet vegyék alapul, vagy az inflációs várakozásokat? Utóbbit abból kiindulva, hogy a bankbetétek nyitásánál, illetve állampapírok vételénél is alapvetően azt nézzük, mennyit kapunk vissza egy bizonyos idő múlva.

Márpedig az MNB erre az évre 7,5-9,8 százalék közé várja az inflációt, 2023-ra azonban 3,3-5, míg 2024-re 2,5-3,5 százalék közé. Míg az idei prognózisnak még az optimista szélétől is több mint 2 százalékponttal marad el a jelenleg 5,4 százalékos irányadó ráta, addig a következő két évét már meghaladja. Igaz, nem, tudni, ezeket az előrejelzéseket mennyire írhatja át az áprilisban kiugrott, az előző havit kereken 1 százalékponttal meghaladó, 9,5 százalékos infláció.

Pontosabb képet mutathat a kormány uniós konvergenciaprogramja, mivel az az MNB inflációs jelentésénél egy hónappal később, április végén készült el. Más kérdés, hogy az Orbán-kabinet által erre az évre prognosztizált 8,9 százalékos infláció bőven a jegybanki előrejelzési sávban maradt, még ha közelebb is van a felső széléhez.

Mindenesetre az MNB igazgatósága már az áprilisi infláció ismeretében nem tartotta szükségesnek a rövid távú piaci mozgások befolyásolására szolgáló egyhetes betéti kamatának a megemelését, azt 6,45 százalékon hagyta. Amiből arra lehet következtetni, hogy még a kiugró áprilisi adat sem téríthette el az inflációs prognózisukat.

Persze, ahogy azt már cikkünk elején említettük, nem csak Magyarországon téma, hogy az infláció mellett mekkora legyen a jegybanki alapkamat. Körbenézve azt lehet látni, hogy

az áprilisi adatok szerint jelenleg az öreg kontinens valamennyi országában negatív a reálkamat (sőt, két helyütt is, Dániában és Svájcban eleve az alapkamat is mínusszal kezdődik).

Némi vigasz lehet a megtakarításaikat forintban tartó honfitársainknak, hogy ezen a 40 országot tartalmazó listán az előkelő, negyedik helyet foglaljuk el (Liechtensteinről, Koszovóról, Montenegróról és Feröer-szigetekről nincs értékelhető adat).

Ám a magyarországi helyzet még rosszabb, mint amit a számok sugallnak, hiszen egyetlen bank sem ad annyit a betétei után, mint a jegybanki alapkamat – a Bankmonitor.hu adatai szerint a legmagasabb egy éves ajánlat, a Magnet Banké 4,9 százalékra szól. Szinte pontosan ennyivel, öt éven át éves átlagban 4,95 százalékkal kecsegtet a 2019 júniusi bevezetésétől kezdve hosszú időn át szuperkötvényként aposztrofált Magyar Állampapír Plusz. Mindössze az inflációkövető kötvények fizetnek többet az MNB-alapkamatnál, a 2025-ben lejáró Prémium Magyar Állampapír 5,85, míg a legújabb, 2028-as sorozatok 6,6 százalékot. (Ez utóbbi magyar specialitás, másutt nem ennyire gáláns az állam az adósságleveleit megvásárlókkal.)

Ugyanakkor, ha nem lenne árstop, illetve rezsicsökkentés, akkor a reálkamatok összevetésében a mezőny vége felé helyezkednénk el, mindössze tíz országot előznénk meg – mármint az alapján, hogy Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón azt mondta, a hatósági intézkedések nélkül 5 százalékkel lenne magasabb az infláció.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter kezét rázza, de ukránokat fogad az otthonába: „Ez az üzlet része”
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 15:09
Szijjártó Péter januári szolnoki látogatása kampányhangulatot idézett, de nem mindenki fogadta ezt lelkesen egy svájci lap szerint. A Stadler-gyárlátogatás politikai üzenetek megfogalmazására is alkalmat adott, miközben a svájci cégvezető a politikai semlegességre hivatkozva védte a jelenlétet. 
Makro / Külgazdaság Egymilliárd forintért vásárolna a kormány rendőrbotokat és bilincseket
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 11:45
Több mint hatvanezer bilincset és csaknem 15 500 rendőrbotot akar beszerezni a Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) egy kétéves keretszerződés keretében. A speciális közbeszerzés határidejét a minap meghosszabbították. A beszerzésnek különös fénytörést ad, hogy nemrégiben korlátozták a gyülekezési jogot, emiatt már két tüntetés is volt, a harmadikat pedig éppen ma tartják az Erzsébet hídnál.
Makro / Külgazdaság Poloskázással színezett kardcsörtetéssel fenyegeti a kínai hadsereg Tajvant
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 11:11
Hadgyakorlatot kezdett a kínai hadsereg Tajvan közelében, amihez a katonaság színes fantáziával megáldott propagandistái karikatúrát is készítettek. Ezen a sziget elnökét bogárként ábrázolják.
Makro / Külgazdaság Rózsa András: Várhatóan még lesznek feljelentések Zugló korábbi gazdálkodása miatt
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 09:58
Zugló polgármestere az átvilágítások mellett a kerületet terhelő közlekedésről, a kormányzati gigaberuházásokról, Rákosrendező fejlesztéséről és az idei évi vállalásairól is beszélt az Mfornak adott interjújában.
Makro / Külgazdaság Több mint 51 pont jött össze márciusban
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 09:00
Lassú felívelésre utalnak az adatok. 
Makro / Külgazdaság Ezek a legújabb magyar számok: 4002 milliárd a rossz oldalon
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 08:30
A kormányzati szektor hiánya GDP-arányosan 4,9 százalékos volt a múlt évben. 
Makro / Külgazdaság Trump Magyarországgal is kibabrálhat
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 08:10
Az Egyesült Államok a hét végén közvetve megfenyegette Magyarországot is egy 25-50 százalékos büntetővámmal, amit azokra az országokra vetnének ki, amelyek orosz olajat vásárolnak.
Makro / Külgazdaság Visszafordult a forint
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 06:39
A hétfői gyengülést erősödésre cserélte a forint. 
Makro / Külgazdaság Gazdasági atombombát dobhat Magyarországra Donald Trump
Király Béla | 2025. április 1. 05:44
A magyar kormány tagjai az elmúlt években nagyon sokszor gazdasági atombombaként jellemezték azokat az uniós törekvéseket, amelyek az orosz olaj vásárlásának esetleges tiltására vonatkoztak. Most viszont Donald Trumpban merült fel, hogy olyan intézkedéseket hozzon, amely Oroszországot és az olajvásárlókat is erősen sújtaná.
Makro / Külgazdaság Elemzők: legalább 8 százalékkal nőhetnek az idén az átlagbérek
Privátbankár.hu | 2025. március 31. 16:19
A nettó átlagbér januárban mindösszesen 4,6 százalékkal emelkedett.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG