A várakozásoknak megfelelően 13 százalék maradt az alapkamat, a Monetáris Tanács emellett 12,50 százalékon tartotta az egynapos betéti, valamint 25 százalékon az egynapos fedezett hitel kamatát.

A Magyar Nemzeti Bank a szeptemberi kamatdöntő ülésen bejelentette a kamatemelési ciklus lezárását, mivel a Monetáris Tanács megítélése szerint az alapkamat jelenlegi szintjével a kamatkondíciók kellően szigorúvá váltak, ami biztosítja az inflációs cél elérését. A szigorú monetáris kondíciók ugyanakkor tartósan fennmaradnak, ami biztosítja az inflációs várakozások horgonyzását, és az inflációs cél fenntartható módon történő elérését. 

A monetáris kondíciók szigorítása a likviditás szűkítésével folytatódik. Ennek megfelelően októberben emelkedett a kötelező tartalékráta, valamint elindultak a rendszeres jegybanki diszkontkötvény-aukciók és bevezettek egy hosszabb futamidejű betéti eszközt. A Monetáris Tanács megállapította, hogy a szeptemberi inflációs jelentés előrejelzése körüli kockázati eloszlás szimmetrikussá vált. 

A külső inflációs nyomás enyhülése és a lassuló kereslet árleszorító hatása 2023 elejétől jelenhet meg a hazai inflációban - jelzik előre a Magyar Bankholding elemzői.

Szerintük a szállítási költségek, a nyersanyag- és energiaárak határidős árak alapján várható csökkenése, valamint a globális gazdaság növekedésének lassulása fékezhetik a külső inflációt. A kamatemelési ciklus lezárását lehetővé tette, hogy az előretekintő reálhozam pozitívvá vált, az inflációs kockázatok kiegyensúlyozottá váltak, az elmúlt hónapokban közeledtek az álláspontok a kormány és az Európai Bizottság között az uniós források lehívásával kapcsolatban, valamint javult a monetáris transzmisszió az devizaswap és az állampapírpiacon is.

A Monetáris Tanács ugyanakkor a hazai pénzpiacokat érintő negatív kockázati prémiumsokk hatására október 14-től bevezette az egynapos betéti eszközt 18 százalékos kamat mellett, valamint 25 százalékra emelte az egynapos fedezett hitel kamatát, az egyhetes fedezett hiteleszközt pedig felfüggesztette. Emellett a jegybank vállalja, hogy a következő hónapokban közvetlenül biztosítja az energiaimport fedezése kapcsán felmerülő jelentősebb devizalikviditási igényt. Mivel a folyó fizetési mérleg energiaegyenlegen kívüli tételei összességében már pozitívak, így az intézkedés érdemben módosítja a devizapiac kereslet-kínálati viszonyait. Az intézkedéseknek köszönhetően az effektív kamatláb átmenetileg az egynapos betét kamata lett, amelynek fokozatos csökkentésére a hazai gazdaság kockázati megítélésének javulása mellett kerülhet sor, amelyben kulcsszerepe lehet az uniós forrásokkal kapcsolatos megállapodásnak.

A Magyar Bankholdingnál arra számítanak, hogy a jövő év első harmadában az egynapos betéti eszköz kamata az alapkamat szintjére csökkenhet, majd kivezetődhet.

Az utóbbi hetekben azonban meredeken zuhantak a hazai hozamok mind az állampapír-, mind a kamatcsere-piacokon, a kamatcsökkentési várakozások felerősödésének hatására, így az effektív kamatláb is jelentős mértékben csökkent.

Az egyre erőteljesebb bázishatások miatt a jövő év elejétől fordulhat az infláció, amelyre az energiaárak közelmúltbeli meredek csökkenése akár lefelé mutató kockázatot is jelenthet. Az alapkamat csökkentésére a jövő év közepétől számítanak a Magyar Bankholding elemzői, ami az inflációs mérséklődésének gyorsulásával nagyobb mértékű is lehet a jövő év utolsó negyedévében, így 2023 végére 9 százalékra csökkenhet az alapkamat. 

A határidős kamatlábak az effektív kamat meredek csökkentését árazva egy hónap múlva 14,60, három hónap múlva 13,20, hat hónap múlva 11,8, azt követően tovább mérséklődő kamatszintet jelez előre, így egy év múlva 9-9,5 százalék körüli kamatszintet jeleznek előre a várakozásunkkal összhangban - olvasható a Magyar Bankholding elemzésében.