Uniós joggal ellentétes az olyan tagállami szabályozás, mely kötelezi a nemzeti hatóságokat, hogy kizárólag egy szakhatóság kötelező erejű és indokolás nélküli állásfoglalása alapján hozzanak nemzetbiztonsági okokból kiutasítási határozatot egy uniós tagállam állampolgárának családtagjával szemben, anélkül hogy alaposan megvizsgálhatnák az egyedi körülményeket és határozatuk arányosságát – közölte ítéletében az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága.
Az ügy előzménye, hogy 2005-ben egy nem uniós állampolgár jogszerűen érkezett Magyarországra hivatásos labdarúgóként, aki együtt él magyar élettársával és két, szintén magyar állampolgárságú gyermekükkel. 2020-ban családi helyzetére tekintettel letelepedési engedély iránti kérelmet nyújtott be.
Az Alkotmányvédelmi Hivatal minősített információkra alapozott, indokolás nélküli állásfoglalásában megállapította, hogy az érintett magyarországi tartózkodása veszélyezteti a nemzetbiztonságot. A nemzeti idegenrendészeti hatóság ez alapján elutasította a letelepedési engedély iránti kérelmet, majd kiutasította és tíz évre ki is tiltotta az országból. Sem az illetékes hatóságok, sem az érintettek nem férhettek hozzá a minősített adatokhoz.
Az uniós bíróság ítéletében közölte: ellentétes az uniós joggal az olyan nemzeti szabályozás, mely megakadályozza, hogy egy uniós tagállam állampolgárának családtagjával, akivel szemben minősített adatok alapján beutazási tilalmat elrendelő kiutasítási határozatot hoztak, közöljék a határozatot alátámasztó indokokat, és hogy az ilyen információkat közigazgatási vagy bírósági eljárásokban felhasználják. Az ilyen szabályozás sérti a tényleges érvényesülés elvét, a megfelelő ügyintézés általános elvét és a hatékony jogorvoslathoz való jogot – emelték ki.
Az uniós jog nem írja elő, hogy a kiutasítással kapcsolatban hatáskörrel rendelkező bíróság vizsgálhassa az adatok minősítésének jogszerűségét, vagy engedélyezze a minősített adatokhoz való hozzáférést. Megköveteli azonban, hogy e bíróság levonhassa a következtetéseket abból, hogy az illetékes hatóságok megtagadják a határozatuk indokolásának és az azt meglapozó bizonyítékoknak a közlését, és hogy e határozat jogszerűségét megvizsgálhassa azon indokok és bizonyítékok alapján, amelyeket vele közöltek – tájékoztattak.
A Magyar Helsinki Bizottság az uniós bíróság ítéletéhez kapcsolódó közleményében kiemelte: az uniós bíróság világossá tette, hogy a két magyar gyerek apukájának is meg kell ismernie azt, hogy a hatóság mivel indokolja a kiutasítását, és figyelembe kell venni a család helyzetét is.
Emlékeztettek: az uniós bíróság kimondta: a Kúria semmilyen módon nem befolyásolhatja az alsóbb szintű magyar bíróságok uniós jog alkalmazásával történő, független ítélkezését.
„Ennek a jogállamiság helyreállítása és hazánk az EU közösségébe való visszavezetése szempontjából is nagy jelentősége van”
- fogalmaztak.
Az abszurd szabályozás sérti a külföldi apa és magyar családtagjainak alapvető jogait, a tisztességes eljáráshoz, a családi élethez való jogot, a gyermekek mindenek felett álló érdekét és a magyar családtagokat megillető alapvető uniós szabadságjogokat is – húzták alá. Hozzátették: önmagában a nemzetbiztonsági kockázat nem lehet abszolút, minden körülményt felülíró kiutasítási indok, sőt, a kiutasítástól el kell tekinteni, ha az adott ügyben aránytalanul sérti a család, gyerekek érdekeit. Nem lehet arra kényszeríteni uniós polgár családtagokat, hogy elhagyják az unió területét azért, hogy háborítatlan családi életüket folytathassák – hangsúlyozta pénteki közleményében a Magyar Helsinki Bizottság.
(MTI)
Egy korábbi orosz szövetségi tisztségviselőt választottak elnökké Dél-Oszétiában, a Grúziától elszakadt, Oroszország által támogatott régióban. 
