Ahogy arról beszámoltunk, a kormány a korábban zárolt európai uniós források hazahozatala érdekében módosította a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvényt (Kbt.). A parlament június 23-án fogadta el a változtatásokat, amelyek azóta már hatályba léptek.
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Csakhogy a laptársunknak, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfornak nyilatkozó közbeszerzési szakértő szerint ezek a módosítások leginkább az ajánlattevő tulajdonosi körének nagyobb átláthatóságát szolgálják (ami a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozásához kötődik), és nem a korrupció ellen hatnak. Az Európai Unió egyik kritériumát (az uniós forrásokért cserébe) viszont így is ki lehetett pipálni.
„A kormány korrupció csökkentése érdekében vállalt törekvéseit nagyra értékelem, de ezek csak az ajánlattevői oldalt (vagyis a tenderre jelentkező cégeket – a szerk.) érintik, az ajánlatkérői oldalon nem látok kiemelkedő változást. Márpedig a korrupció mindig kétoldalú dolog. Amíg az intézményi, vezetői és a jogi háttér is ugyanaz marad, addig a rendszer működése sem fog megváltozni”
– értékelte a parlament által megszavazott módosításokat dr. Csányi István.
A teljes cikkből kiderül, hogyan is néz ki most a közbeszerzéseket lebonyolító és azokat ellenőrző intézményrendszer, milyen reformokra lenne szükség. De a szakértő kitért a verseny tényleges élénkítését célzó lehetséges intézkedésekre és arra is, hogy Magyarországon a közbeszerzési kiírások hány százaléka lehet korrupcióban érintett.
Ekkora volt az infláció az euróövezetben. 
