A Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a várakozásoknak megfelelően ragaszkodott a június 23-i ülése után felvázolt „mini kamatcsökkentési ciklushoz” és az azóta eszkalálódó iráni-amerikai háború ellenére júliusban is 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot, ami így 5,75 százalékra süllyedt. A kamatdöntésről bővebben ebben a cikkben írtunk.
„A Monetáris Tanács úgy ítélte meg, hogy az inflációs folyamatok a júniusban előrejelzett alappályánál kedvezőbben alakultak. Emellett fennmaradt a hazai eszközök alacsonyabb kockázati felára. Ez utóbbit a költségvetési pálya, az euróbevezetéssel kapcsolatos várakozások és a közel-keleti konfliktus befolyásolják. A tanács továbbra is elkötelezett a 3 százalékos inflációs cél tartós elérése mellett” – kezdte a sajtótájékoztatót és indokolta meg a 25 bázispontos kamatcsökkentést Varga Mihály. Erről laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.hu számolt be.
Majd úgy folytatta, hogy a kedvező folyamatok fennmaradása esetén a Monetáris Tanács az alapkamat további csökkentésére lát lehetőséget a nyár folyamán.
A forint árfolyama gyengüléssel reagált az MNB döntésére, a friss árfolyamokat ide kattintva böngészheti:
Bár az energiahordozók árának emelkedésével (ami a közel-keleti háború kiéleződésével magyarázható) a forint gyengült, de továbbra is a 360-as szint körül alakul, stabilitás jellemzi – tért ki a hazai fizetőeszköz mozgására a jegybankelnök. Hozzátette: az erősebb árfolyam horgonyozza az inflációs várakozásokat és hozzájárul az árstabilititás eléréséhez.
A teljes cikkből kiderül, hogy milyen tényezők javították a legutóbbi kamatdöntő ülés óta Magyarország nemzetközi befektetői megítélését. De arról is olvashatnak, hogy miért optimistább a jegybank idei inflációs előrejelzése (1,8 százalék), mint a piaci elemzők nagy többségéé.
A kormány benyújtotta a feltárásról szóló törvényjavaslatot. 
