A Magyarországgal szemben érvényben lévő túlzottdeficit-eljárás megszüntetését emelte ki újságírói kérdésre válaszolva Kármán András pénzügyminiszter a tárca július 8-i háttérbeszélgetésén az euróbevezetéshez szükséges egyik legfontosabb feltételként. E nélkül a közös európai fizetőeszköz használata egészen biztosan nem valósulhat meg – számol be róla laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.hu.
Az Európai Bizottság javaslatára az Európai Unió Tanácsa 2024 júliusában döntött arról, hogy megindítja az eljárást Magyarországgal és hat másik tagállammal – Belgiummal, Franciaországgal, Olaszországgal, Máltával, Lengyelországgal és Szlovákiával – szemben, a költségvetési szabályok megsértése miatt.
A felsorolt hét EU-tagállam közül az Európai Bizottság egyedül Máltával szemben szüntette meg a túlzottdeficit-eljárást (a hivatalos bejelentés bő egy hónapja, június 12-én történt meg), ami jelenleg tíz tagállammal szemben van érvényben: a renitensek Magyarország mellett Ausztria, Belgium, Bulgária (ez a legfrissebb eljárás, idén július 10-én indult), Finnország (ez is idén, január 20-án vette kezdetét), Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Románia és Szlovákia. Emellett a Bizottság Németország, Észtország, Lettország és Szlovénia esetében is vizsgálja a túlzottdeficit-eljárás megindításának szükségességét.
Magyarország esetében nem az államadósság szintje jelenti a legnagyobb problémát, mégha az a 2025-ös 74,6 százalékról az Európai Bizottság várakozásai szerint 2027-re még tovább, 76,8 százalékra is emelkedhet. A túlzottdeficit-eljárás alatt lévő tagállamok közül Lengyelország, Szlovákia, Románia és Bulgária adósságrátája alacsonyabb, ellenben a többi öt országé magasabb.
Sőt, egyedül a bolgárok felelnek meg a 60 százalékos maastrichti kritériumnak (a románok hajszállal kerülhetnek e fölé 2027 végére). Bulgária államadóssága első ránézésre nagyon alacsony, 2028-ra mindössze a GDP 35 százalékát teheti ki. Viszont rohamosan emelkedik, négy év alatt megduplázódhat (2024-ben még csak 23,1 százalékon állt a mutató). Ez a példa is jól mutatja, hogy önmagában nem (csak) a hiányszámok, hanem a tendencia számít.
Fotó: Facebook/Kármán András
Ez adhat igazán reményt Magyarország számára is. Hiszen a Pénzügyminisztérium várakozásai szerint további intézkedések nélkül az idei költségvetési hiány a GDP 7,5 százaléka lenne, jövőre pedig 6,1 százalék, mérföldekre a maastrichti céloktól. Feltételezhető tehát, hogy az euró bevezetése szempontjából a költségvetési hiány markánsan csökkenő pályára kerülése lehet a kulcs (még ha az reálisan talán 2028-ban sem valószínű, hogy 3 százalék alá mérséklődhet). A Pénzügyminisztérium pontos célkitűzéseit majd október végén ismerhetjük meg, a 2027-es büdzsé tervezetének benyújtásával együtt.
A teljes cikkből kiderül, hogy mely ország áll most a legközelebb ahhoz, hogy az Európai Bizottság megszüntesse vele szemben a túlzottdeficit-eljárást. De megvizsgáltuk a bizottság júliusi kötelezettségszegési csomagját is, amiben Magyarország neve is sűrűn előkerül. Igaz, ez „csak” a dobogóra elegendő.
Ekkora volt az infláció az euróövezetben. 
