Ha azt vesszük, semmi különösebb nem történik a Monetáris Tanács mai ülésén. Azt ugyanis a testület az egy hónappal korábbi ülését követően kiadott közleményében jelezte, hogy a „megnövekedett fundamentális inflációs kockázatok mérséklése és a várakozások megfelelő alakítása a monetáris kondíciók folytatódó szigorítását és az alapkamat-emelési ciklus korábbinál nagyobb lépéssel történő folytatását teszi szükségessé”. Ez az alapelv már a március 22-e szeánszon érvényesült, amikor is az előző két havi 50-50 duplájával, azaz 100 bázisponttal emelkedett meg a jegybanki alapkamat. Amiből tehát következik, hogy ma is 100 bázispontos monetáris szigorítás következik, amely eredményeként az alapkamat szerdától immár 5,4 százalék lenne.
Ha így történik, akkor egy újabb mérföldkőhöz érkezik Matolcsy György. Amióta ugyanis ő az elnök – 2013. március 2. óta –, még egyszer sem volt magasabb az MNB-alapkamat 5,25 százaléknál.
Az elemzők közül szinte mindenki tartja magát a jegybanki forgatókönyvhöz, vagyis 5,4 százalékos kamatot vizionálnak. Az egyik kivétel a Raiffeisen Bank, amely mindössze 50 bázispontos emelésre, ily módon 4,9 százalékos új rátára számít. Hogy milyen alapon, az a hitelintézet hétfői hírleveléből nem derült ki. Mindössze annyit írtak, hogy „természetesen ezt a forgatókönyvet erősen felfelé mutató kockázatok övezik”.
Ilyen rizikó egyrészt, hogy a külpiaci hangulat támogató marad-e, másrészt, hogy a növekedési és inflációs kilátások nem hozzák-e ismét erős lépéskényszerbe a jegybankot? „Utóbbi leginkább a háború folytatásán, a nyersanyagpiacokon, főképp az energiahordozók határidős piacán múlik, ahol a még mindig igen jelentős várható szórás tükrözi az ezzel kapcsolatos változatlanul komoly bizonytalanságot” – ez már a Raiffeisen múlt pénteken publikált heti hírlevelében olvasható.
Ami a nemzetközi helyzetet illeti, a Takarékbank és az annak az MKB Bankkal való 2023. május 1-jei egyesülését előkészítő Magyar Bankholding vezető elemzője, Suppan Gergely arra figyelmeztetett a lapunknak hétfőn kora reggel küldött levelében, hogy
„az erősödő kamatemelési várakozások hatására újra erőre kapott a dollár, így erősödött az euróval és a főbb devizákkal szemben A kamatemelési várakozások tovább fokozódtak, miután Jerome Powell megerősítette, hogy az 50 bázispontos májusi kamatemelés az „asztalon” van, így a piacok már ennél nagyobb emelést kezdtek árazni. A kedvezőtlen hangulatban gyengült a forint, a forint gyengülését az is támogatta, hogy nem tudta áttörni a 370-es szintet az euróval szemben. A forint így alulteljesítő volt a régióban, mivel a zloty kisebb mértékben gyengült, a cseh korona pedig kissé erősödött is”. (Fizetőeszközünk hétfőn délben az uniós pénzzel szemben 374 fölé gyengült.)
Mindebből arra lehet következtetni, hogy az MNB aligha emelheti kevesebbel az alapkamatát a korábban belengetett 100 bázispontos mértéknél.
A másik két tényezőt, az inflációs és növekedési kilátásokat rendkívüli bizonytalanság övezi – ahogy az a jegybank március végén publikált Inflációs jelentésében is visszaköszön. Abban ugyanis mindkét mutató ez évre várható mértéke szokatlanul széles sávba került: a GDP-t 2,5-4,5, míg az éves átlagos fogyasztóiár-indexet 7,5-9,8 százalék közé lőtték be a jegybankárok.
A két mutatóval kapcsolatban a szokásos dilemma előtt áll az MNB (mint ahogy úgy általánosságban a világ összes jegybankja). Nevezetesen, hogy a gazdasági növekedés ösztönzéséhez nem kéne nagyon emelni a jegybanki alapkamatot. Hiszen ez esetben a kereskedelmi bankok is kénytelenek lesznek tovább srófolni az eddigi szigorítások miatt már amúgy is sokéves csúcson lévő hitelkamataikat, amelyek a gazdaság szereplőit elkedveleníthetik az idegen forrás igénybevételétől: a vállalatokat a beruházásaik, a lakosságot a fogyasztás elhalasztására késztetheti, amelyek csak még inkább visszafoghatják a GDP bővülését. Feltéve, hogy a cégek és a magánszemélyek nem hozzák előre a fejlesztéseiket, illetve a vásárlásaikat, arra apellálva, hogy később még a mainál is csak jóval magasabb kamattal juthatnak hitelhez, így relatíve jól járhatnának, ha most adósodnának el. Kérdés, ki tudják-e majd gazdálkodni a hitelterheiket, ha még jó ideig nem indul meg a gazdaság, s nem fokozódik a kereslet a termékek és szolgáltatások iránt.
Ez persze összefügg azzal, hogy az infláció megfékezésének, lassításának meg a magasabb kamat lehet az eszköze – a gazdaság emiatti lehűlése ugyanis enyhíti az árnyomást.
A nehézséget az jelentheti az MNB-nek, hogy meglehet, nincs tisztában azzal, mekkora inflációval is kell szembenéznie.
Annak várható szintjét ugyanis alapvetően befolyásolja, mi lesz a sorsa a kormány piactorzító intézkedéseinek, vagyis az árstopoknak (benzin- és élelmiszer-, valamint a már 2013 óta velünk élő energia-, ismertebb nevén: rezsicsökkentés). Ezek nélkül a márciusi éves infláció 8,5 százalék helyett 13 százalék lett volna – közölte Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A három árstop közül a hatfajta élelmiszerre vonatkozó május 1-jén, míg a benzinért és a gázolajért fizetendő lakossági ellenértéket a piacon most 591, illetve 674 helyett egységesen 480 forinton befagyasztott május 15-én jár le. Hogy mi lesz a sorsuk, arról Gulyás legkésőbb e hétre ígért döntést, méghozzá – ahogy a miniszter fogalmazott – „komoly közgazdasági és politikai szempontokat” figyelembe véve. Ezek mibenlétét Gulyás nem árulta el, de azon közléséből, miszerint „a kormány meghallgatta és elfogadta a jegybank prognózisát is, miszerint az infláció 2022 augusztusában kezdhet el csökkenni”, arra lehet következtetni, hogy a mai kamatdöntésekor a Monetáris Tanács már tisztában lesz azzal, mit is tervez a kormány az árstopokkal.
Mindenesetre az eddigi kamatemeléseknek nem volt hatásuk. Legalábbis a kívülállók számára. Sem az infláció nem fékeződött, sem a forint nem erősebb az utóbbi hónapok átlagárfolyamához képest. Meglehet persze, hogy az eddigi 30, majd 50, márciusban pedig már 100 bázispontos emelések nélkül, vagy az azoknál alacsonyabb mértékű monetáris szigorítással még magasabb lenne a pénzromlás, a fizetőeszközünk pedig még gyengébb lenne, az euróval szemben például a 400-as szintet karistolná.
Közös megegyezéssel szűntetik meg az adásvételt. 
