A tárcavezető Budapesten a szlovén energiaügyi miniszterrel, Bojan Kumerrel közös sajtóértekezletén arról számolt be, hogy a felek megállapodást írtak alá a két ország földgázszállítási rendszerének összekötéséről.
Szijjártó Péter elmondta, hogy Magyarország energiaellátásában a földgáz rendkívül fontos szerepet játszik, a teljes energiafelhasználás egyharmada a földgázhoz kötődik, s ezért hazánk a hét szomszédja közül hattal már összekötötte a hálózatát. Egyedül Szlovénia maradt eddig ki, és ez fordítva is így van.
„Itt volt az idő, hogy megtegyük a legfontosabb lépést abba az irányba, és kössük meg a megállapodást arról, hogy összekötjük a két ország földgázszállítási rendszerét. Ennél többet szárazföld által körülzárt országként nem tudunk tenni a földgázellátásunk biztonságáért, minthogy összekötjük a földgázrendszereinket minden szomszédos országgal. Szeretném azt is világossá tenni, hogy mi nem valami helyett építünk egy új útvonalat, hanem pluszban építünk új útvonalat” – fogalmazott Szijjártó.
Összességében egy 115 kilométer hosszú vezetéket építenek, amelynek magyar szakaszához mintegy 40 kilométernyi új vezetéket és egy kompresszorállomást kell építeni.
„Első lépésben 440 millió köbméteres kapacitást fog ez biztosítani évente, aztán ez később kibővíthető lesz 1,7 milliárd köbméterre, ami pedig lehetővé teszi Magyarország számára, hogy Szlovénián keresztül az olasz cseppfolyósított gázforrásokat is elérje.”
Az építéshez európai uniós forrásokért fognak lobbizni Brüsszelben, hiszen, ha az Európai Bizottság komolyan gondolja a közép-európai országok energiaellátásának a diverzifikációját, akkor ehhez forrást is kell biztosítani. A miniszter szerint a világ az iráni háború nyomán „minden idők egy legdurvább energiaellátási válsága felé közeledik nagy lépésekkel”, mivel a Hormuzi-szoros lezárása a globális kőolajszükséglet húsz százalékát érinti.
Emelkedéssel zártak szerdán a tengerentúli börzék irányadó mutatói. 
